Ahmed H. rövidesen feltételesen szabadlábra kerül és kiutasítják az országból

Publikálás dátuma
2019.01.11. 17:09
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A 2015 szeptemberi röszkei tömegzavargás résztvevőjeként terrorcselekmény miatt először 10, majd 7, végül pedig 5 évre ítélt szír férfi január 19-én elhagyhatja a tiszalöki börtönt, ezután kitoloncolják.
A szír Ahmed H. hamarosan letölti a kétszeri enyhítés után végül rá kiszabott ötéves büntetése kétharmadát (40 hónap), és a bíróság pénteki, jogerős ítélete szerint január 19-én feltételesen szabadlábra kerül.  Sörös László, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: a bíróság pénteki határozatát minden érintett tudomásul vette. A férfit a Szegedi ítélőtábla ítéletének végrehajtása érdekében idegenrendészeti őrizetbe veszik, és kiutasítják Magyarország területéről - tette hozzá. Ahmed H. a tiszalöki börtönből szabadul majd. Az ügy hátteréről az MTI közleményében az áll, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több százan gyülekeztek a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarta dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült. A 2015. szeptember 19-én elfogott, Cipruson élő Ahmed H. az elsőfokú ítélet szerint a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett, majd röviddel később visszatért a szerb oldalra. A Szegedi Törvényszék 2016 decemberében, első fokon a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek a szír férfit, és tíz év fegyházra ítélte. A Szegedi Ítélőtábla 2017. június 15-én hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárás lefolytatását rendelte el. A megismételt elsőfokú eljárásban hét év fegyházzal sújtotta Ahmed H.-t a törvényszék tavaly március 14-én. A bíróság határzár tiltott, tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett átlépése és társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek őt. A Szegedi Ítélőtábla tavaly szeptember 20-án végül jogerősen öt év börtönre ítélte Ahmed H.-t. 

Az állami támogatások befagyasztásával véreztetnék ki a független polgármestert?

Publikálás dátuma
2019.01.11. 17:00
Dr. Biró Károly polgármester
Fotó: Csortos Szabolcs
A Baranya megyei Kozármisleny polgármestere, Bíró Károly régóta szálka lehet a helyi Fidesz szemében. Az Állami Számvevőszék most leállíthatja a városba érkező pénzeket.
“Az Állami Számvevőszék Kozármisleny Város Önkormányzatánál az ellenőrzés során feltárta, hogy az önkormányzatnál nem volt biztosított az átláthatóság, elszámoltathatóság, a közpénzfelhasználás szabályossága és a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás, ezért az ÁSZ kezdeményezte az önkormányzat államháztartásból származó támogatásai folyósításának felfüggesztését” - jelent meg néhány napja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) honlapján.  Eddig a szikár szöveg, a háttérben azonban, ahogy azt a Szabad Pécs portál bemutatja, már egy ellentmondásos történet bontakozik ki. Bíró Károly, a 6000 lelkes, Pécs közeli kisváros polgármestere ugyanis közleményében elárulta, az ellenőrzés két dokumentum hiányát állapította meg, amelyek szerinte valójában rendelkezésre álltak, így azokat a vizsgálat során el is küldték az ÁSZ-nak. Bíró állítása szerint személyesen, levélben kérte az ÁSZ elnökét, ellenőrizze le a részükre elküldött iratokat, amelyek tisztázhatták az ellentmondásokat. Bár Bíró szerint az általuk postára adott válaszlevelek az ÁSZ megállapításait egyértelműen cáfolták, január legelején mégis újabb küldeményt kaptak, amiben már felszólítják az önkormányzatot a hiányosságok pótlására,
mintha a válaszlevél el sem jutott volna a hatósághoz.

Másnap újra megküldték az ÁSZ-nak a hiányolt dokumentumokat. Választ azóta sem kaptak, csak jelezték nekik, hogy “vagyonmegóvási intézkedés” keretében leállítják a településnek járó állami támogatásokat, ami előtt a polgármester értetlenül áll. Bíró hozzátette, eddig nem lépett életbe a tiltás és minden állami pénzt, támogatást megkapott a település. Arra persze, hogy az említett ÁSZ-döntés fényében ez a jövőben is így lesz, már semmi garancia sincs. Az eset hátterében a Szabad Pécs szerint az is állhat, hogy Bíró függetlenként vezeti a települést 2014 óta, miután a százalékokat nézve 60-35-re legyőzte a Fidesz jelöltjét. A felszínen ugyan nincsenek konfliktusai a Fidesszel, vagy Hoppál Péterrel, a Pécsi 2. számú választókerülethez tartozó kisváros országgyűlési képviselőjével, de sokan gondolják úgy, hogy
a független polgármester szálka a kormányzó párt helyi prominenseinek szemében

és az őszi önkormányzati választásokon le akarják győzni. Annál is inkább, mert az elmúlt húsz évben dinamikusan fejlődő Kozármisleny igazi bezzeg-település, aminek megszerzése kiemelten fontos lehet a Fidesznek.
Szerző

Ötven milliárdból rendez vadászati világkiállítást a kormány - csak épp a "világnak" felejtettek el szólni róla

Publikálás dátuma
2019.01.11. 16:12

Fotó: Bohanek Miklós
Semjén Zsolt régi álma a 2021-es nagyszabású rendezvény, amelyre már idén 7 milliárd forintot költenek. Most pedig kiderült, hivatalosan nem is minősül világkiállításnak.
Budapest 1971-ben rendezett vadászati világkiállítást, Semjén Zsolt pedig régóta tervezi, hogy az esemény ötvenéves évfordulóját egy hasonló nagyívű rendezvénysorozattal kellene megünnepelni - derül ki a hvg.hu cikkéből. A portál szerint az esemény a hozzá tartozó infrastrukturális beruházásokkal együtt alsó hangon 50 milliárd forintba kerül majd, egy decemberi kormányhatározat például csak 2019-re 7 milliárdot rendelt az előkészítésre.  Az 50 milliárd forintos büdzsé meglehetősen soknak tűnik, de hát mégiscsak egy világkiállításról van szó, mondhatnánk. Csakhogy az igazi csavar a történetben, ahogy azt a hvg.hu többek közt egy vadászati ügyekben jártas, névtelenséget kérő olvasója segítségével feltárja, hogy 
a rendezvény valójában nem is lesz igazi világkiállítás,

az illetékes nemzetközi iroda (BIE) ugyanis nem vette fel a rendezvényt a világkiállítások hivatalos sorába. A portál érdeklődésére a BIE meg is erősítette: nem tud róla, hogy akár világkiállításra, akár speciális világkiállításra sor kerülne 2021-ben Magyarországon. És már nem is fog, a jelentkezési határidő ugyanis 2016-ban lejárt, eddig az időpontig pedig nem kérvényezett semmit hazánk.
A dolog már korábban is gyanús volt, hiszen míg az eseményre tavaly júliusban még mint a "2021. évi Egy a természettel világkiállítás (a továbbiakban: Világkiállítás)" hivatkozott a Magyar Közlöny, addig egy a kormány által novemberben kiadott határozat már a "Egy a természettel – Nemzetközi Vadászati és Természetismereti Kiállítás" nevet használja, és világkiállítás helyett következetesen "rendezvénysorozatról" beszél. A hvg.hu elemzése szerint könnyen lehet, hogy éppen ez, mármint a rendezvénysorozat-jelleg az oka annak, hogy a kormány nem is folyamodott a világkiállítás minősítésért, mert akkor speciális szabályok kötnék a rendezést – például 20 napnál nem tarthatna tovább. A kormány viszont ennél hosszabbra, a hozzá kapcsolódó tematikus programokkal majdnem az egész évre szólóra tervezi az eseményt. Elvégre azt az 50 milliárdot valahogy el kell költeni. Más kérdés, hogy könnyű belátni, ha a program nem kerül be a hivatalos világkiállítások sorába, az jelentősen visszavetheti a nemzetközi érdeklődést, vagyis
félő, hogy abból a bizonyos 50 milliárdból valami olyat rendezünk, ami rajtunk kívül senkit nem érdekel majd.

Hogy végül mi lesz a rendezvénysorozat neve, még nem dőlt el, szóba jöhet az "Expo" kifejezés, de az is elképzelhető, hogy a kormány mégiscsak megpróbálja a World Hunting Exhibition (lefordítva kb. Vadászati Világkiállítás) nevet használni, kérdés, mit szólna ehhez a korábban említett BIE.  A Magasles blog birtokába került dokumentumok szerint egyébként "Semjén álmának" csak a kommunikációjára egymilliárd forintot, marketingköltségekkel együtt pedig 2,2 milliárd forintot terveznek költeni.
Szerző