Trump: nem sietek kihirdetni a rendkívüli állapotot

Publikálás dátuma
2019.01.12. 09:18

Fotó: CHRIS KLEPONIS / CONSOLIDATED NEWS PHOTOS / DPA PICTURE-ALLIANCE
A rendkívüli állapot kihirdetése túlságosan egyszerű kiút lenne a jelenlegi helyzetből - jelentette ki Donald Trump elnök a Fehér Házban újságíróknak egy, az amerikai határbiztonságról rendezett kerekasztal-beszélgetés után.
Az elnök leszögezte: joga van ugyan rendkívüli állapotot hirdetni annak érdekében, hogy előremozdítsa a határfal miatti vitát, de inkább nem él ezzel a lehetőséggel, jobban szeretné rendezni az ügyet a kongresszussal együttműködve. "Nem sietek kihirdetni a rendkívüli állapotot" - fogalmazott a távirati iroda tudósításában Trump.       A kormányzat részleges leállásának feloldása azonban a hétvégén már nem várható, mert a törvényhozók pénteken elhagyták a fővárost, anélkül, hogy a hétvégére megállapodtak volna bármiféle tárgyalási napirendben. Mindkét fél hajthatatlan: az elnök csakis olyan költségvetést hajlandó aláírni, amely az amerikai-mexikói határra tervezett fal felépítésére kért több mint ötmilliárd dollárt is tartalmazza. A kongresszus demokrata párti vezető politikusai viszont kitartanak amellett, hogy előbb megszavazzák a kormányzati részleges leállás feloldásához szükséges költségvetést, és majd csak azt követően tárgyalnának a határfalról. Trump megjegyezte: számot vetett azzal, hogy a rendkívüli állapot esetleges kihirdetése után a döntését bíróságon megtámadnák, mégpedig a demokratáknak azzal az érvelésével, hogy a déli határokon kialakult helyzet nem teszi indokolttá a rendkívüli állapotot. "Soha nem tudja az ember, hogy mi sül ki a 9. számú kerületi bíróságnál, ott valószínűleg veszítenénk" - mondta, utalva arra, hogy elnöki döntéseit mindig a San Franciscóban lévő, 9. számú kerületi bíróságon támadták meg, és a törvényszék mindig az elnök ellenében hozott ítéletet. Az elnök leszögezte: azok a kormányzati alkalmazottak, akik a részleges leállás miatt nem kapnak fizetést, "mikor ennek vége, akkor megkapják a pénzt". Az egyes kormányhivatalok és ügynökségek leállása miatt múzeumok és parkok maradtak zárva. A légi irányítók országos szövetségének elnöke, Paul Rinaldi pénteken arra figyelmeztetett, hogy a legforgalmasabb repülőtereken, például New Yorkban, Chicagóban, Atlantában vagy Dallasban olyan sok túlórát kell vállalniuk azoknak, akik a kényszerszabadságra küldött dolgozók munkáját is elvégzik, hogy ez már a repülésbiztonságot is veszélyezteti. A miami nemzetközi reptér hat termináljának egyikét emiatt péntektől hétfőig le is zárták. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed illetékesei pénteken arra kérték a pénzügyi szolgáltatókat, hogy bánjanak kíméletesen a fizetésük elmaradása miatt bajba került klienseikkel. Arra bátorították a pénzintézeteket, hogy módosítsanak a hitelek fizetési határidőin, vagy biztosítsanak áthidaló hiteleket. A kényszerszabadságra küldött, vagy fizetés nélkül dolgozni kénytelen csaknem 800 ezer kormányzati alkalmazottnak pénteken kellett volna fizetést kapnia.
Szerző

Busz rohant a megállóban várakozók közé - Többen meghaltak, sokak állapota kritikus (videók)

Publikálás dátuma
2019.01.12. 09:03

Fotó: Youtube
Buszmegállóba hajtott egy emeletes busz Ottawában helyi idő szerint pénteken, a balesetben legalább hárman meghaltak és huszonhárman megsérültek.
Az ottawai mentőszolgálat közlése szerint sokan súlyos sérüléseket szenvedtek, kórházi tisztviselők pedig azt mondták, kilenc kritikus állapotban lévő embert szállítottak a traumatológiára - írja a hirado.hu. A szerencsétlenségről készült, Facebookon közzétett felvételen jól látható, hogy a busz emelete károsult leginkább, amikor a gépjármű nekihajtott a megálló tetőszerkezetének. Hírügynökségi jelentések szerint a tető egy része áthaladt a busz emeletének az elején. Azt egyelőre nem tudni, hogy hány utas tartózkodott a 90 férőhelyes gépjárműn a baleset bekövetkeztekor. 
Szerző

Észak-Macedónia lesz Macedóniából

Publikálás dátuma
2019.01.11. 21:22

Fotó: Armend NIMANI / AFP
A balkáni ország parlamentje pénteken megszavazta a névváltoztatásról szóló alkotmánymódosítást, ezzel lezárulni látszik a görögökkel több mint 27 éve tartó névvita.
Macedóniát a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni - számol be az egykori jugoszláv köztársaság parlamentjének mai döntéséről az Index. Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre volt szükség, végül a 120 tagú törvényhozás 81 képviselője szavazott igennel a javaslatra. A legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) bojkottálta az ülést. A névváltoztatást ellenzők szerda óta tiltakoztak a parlament épülete előtt. Macedón részről ez volt az utolsó lépés a névvita lezárási folyamatában, ezt követően már csak a görög parlamentnek kell ratifikálnia a tavaly júniusban a két ország között megkötött megállapodást, és ezzel elhárulnak az akadályok Macedónia euroatlanti integrációja elől. Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei tavaly június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé az országot. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy előbbi függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol egyébként jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre. 
Szerző