"Mi vagyunk az egyetlen ország, ahol rögtön a határnál vágták el a vezetéket" - Tudományos forrásoktól estek el kutatók

Publikálás dátuma
2019.01.14. 13:24
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A magyar fél túl drágának találta a holland szolgáltató árait, ezért három jelentős tudományos forrástól estek el a magyar kutatók.
Több tudományos adatbázis is elérhetetlenné vált a hazai egyetemeken, kutatóintézetekben, nehéz helyzetbe hozva a magyar kutatókat, egyetemi tanárokat, diplomamunkájukon dolgozó hallgatókat. Egy fiatal kutató, Demeter Márton Facebook-oldalán számolt be erről, mint írta, január 11-től az egész ország területén elérhetetlenek a Scopus, a ScienceDirect és a SciVal adatbázisok. 

„Ezek az adatbázisok komplett szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek segítségével a magyar kutató is hozzáfér(t) a világ legteljesebb lefedettségű tudományos adatbázisaihoz, legfrissebb folyóirataihoz: vagyis a nemzetközi tudáshoz. (...) Ez nem valamiféle luxus szolgáltatás volt: az eljárás pontosan olyan, mintha a kórházakat levágnák az áramszolgáltatásról, és az orvosoknak ezentúl gyertyával kellene műteniük. (…) Nekem jelen pillanatban legalább három olyan projektem állt le, amihez a Scopus nélkülözhetetlen, köztük például egy kifejezetten Scopusos kutatásokra elnyert hároméves akadémiai ösztöndíj”

– írta.

A kutató sérelmezte, hogy nem tájékoztatták őket megfelelően, az adatbázisok lekapcsolása mindenkit váratlanul ért. A három adatbázis a holland Elsevier céghez tartozik, ami a világ egyik legnagyobb tudományos kiadóvállalata. Az adatbázisok hazai elérhetőségéért az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) a felelős. Az EISZ weboldalán elismerte: az említett adatbázisok valóban elérhetetlenné váltak. Tájékoztatásuk szerint az adatbázisok lekapcsolásához az vezetett, hogy a kiadó által felszámított díjak egyre emelkedtek, ami jelenleg fenntarthatatlan helyzetet idézett elő. – Több mint egy éve tárgyalunk az Elsevierrel egy új szerződéses formáról. Más tudományos kiadóvállalatokkal nem volt gond, egyedül az Elsevier nem ment bele az új feltételekbe – nyilatkozta lapunknak az EISZ Programtanácsának vezetője, Monok István. Mint mondta, eddig nemcsak a tartalmakért, hanem azért is külön fizetni kellett, hogy a kutatók tanulmányokat publikálhassanak a kiadó lapjaiban. Most azt szeretnék elérni, hogy a publikálás díja benne legyen az előfizetés összegében, ami jelenleg 1,5 milliárd forintot tesz ki éves szinten. – Kétségtelen, hogy az Elsevier adatbázisai világszinten a legjelentősebbek, ám véleményünk szerint ez még így sem lenne egy értékarányos előfizetés – fogalmazott Monok. 

„Csak viszonyításként: 2010-2020 között 32 stadionra 342 milliárd Ft-ot költött és még költ a kormány. Az stadiononként átlagosan bő 30 milliárd, ami azt jelenti, hogy egy stadion bekerülési költsége 20 évre fedezné a jelenlegi 2800 kutatóhelyen dolgozó 56 ezer szakember, sok ezer professzor, tanár és sok tízezer diák, egyetemi hallgató munkáját segítő adatbázisok elérését biztosító Scopus előfizetését. A Stop Soros kampány a maga 70 milliárd forintos eddigi bekerülési összegével is közel 50 évi országos szintű Scopus előfizetésnek felel meg. Úgy látszik, amire pénzt akarunk adni, arra találunk is”

– vélekedett a költségekkel kapcsolatban Demeter Márton.

A fiatal kutató szerint ha sokallják az 1,5 milliárd forintot, az EISZ lobbizhatott volna magasabb támogatásért. Monok István lapunknak elmondta: az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól az idei évben 500 millió forinttal kaptak többet adatbázis vásárlásra, mint egy évvel korábban. – Hangsúlyozom: a pénz megvan, a kiadó továbbra is megtarthatná a Magyarországról származó bevételét. Mi azt szeretnénk, hogy a tudományos kutatások publikálása ne jelentsen további anyagi terhet, az előfizetői díj foglalja magába azt is – mondta. Szerinte az Elsevier „kisemmizi” a kutatóintézeteket, és nem Magyarország az egyetlen, aki nem ért ezzel egyet: Norvégiában, Svédországban, Dániában, Németországban sem hosszabbították meg a szerződéseket, a mostani lépéssel lényegében ehhez a „nemzetközi bojkotthoz” csatlakozott hazánk is. Csakhogy – mint arra Demeter Márton rámutatott – az említett országokban az egyes intézmények mondták fel a szerződést, de még mindig vannak olyan kutatóhelyek, ahol elérhetőek az adatbázisok. Ezzel szemben Magyarországon központosítva, az EISZ égisze alatt működött a szolgáltatás, így minden intézményben egyszerre kapcsolták le az adatbázisokat.

„Jelenleg mi vagyunk az egyetlen ország, ahol rögtön a határnál vágták el a vezetéket, vagyis nem egyes intézményekkel szakadtak meg a tárgyalások, hanem az EISZ jóvoltából az összessel”

– írta.

Az EISZ Programtanácsának elnöke szerint egyébként nem igaz, hogy nem tájékoztatták megfelelően az érintetteket, korábban minden egyetemen tartottak fórumokat a várható leállásról. Hozzátette: több más, jelentős tudományos kiadó adatbázisa ­ – mint például a Springer Nature – továbbra is elérhető. A tárgyalások folytatódnak az Elsevierrel, Monok István reményei szerint február elején – a nemzetközi nyomás segítségével – születhet megállapodás.
Szerző
Frissítve: 2019.01.14. 13:34

Budapesten szakította meg útját egy Párizsba tartó utasszállító

Publikálás dátuma
2019.01.14. 13:05

Fotó: Philippe Clément / AFP
A gépen egy férfi rosszul lett, a reptérre mentőhelikoptert is riasztottak.
Utasrosszullét miatt Budapesten szakította meg útját a Turkish Airlines Isztambul–Párizs járata – írja az airportal.hu. A portál szerint a repülőgép 11 óra 50 perckor biztonságosan leszállt a Liszt Ferenc nemzetközi Repülőtér 31R futópályáján, majd a számára kijelölt, 227-es állóhelyre gurult. Itt az AMS Repülőtéri Egészségügyi Szolgalat megkezdte az utas ellátását. A Repülőtéri Egészségügyi Szolgalattól származó információik szerint a repülőgép fedélzetén egy 71 éves török férfi lett rosszul, szívinfarktus gyanúját állapítottak meg nála. Az AMS és a repülőtérre riasztott légimentő egység gyors beavatkozásának köszönhetően a leszállást követően sikerült stabilizálni az utas állapotát, akit ezt követően mentőhelikopterrel, stabil állapotban a Dél-Pesti kórház sürgősségi osztályára szállítottak. A repülőtérre mentőhelikoptert riasztottak. 
Szerző

A többség szerint az nem válasz, hogy "nem foglalkozom üzleti ügyekkel"

Publikálás dátuma
2019.01.14. 13:05

Fotó: Molnár Ádám
Egy friss felmérés szerint a választók kétharmada nem ért egyet azzal, ahogy a miniszterelnök a környezete meggazdagodását firtató kérdésekre reagált. Még a fideszesek is megosztottak az ügyben.
A múlt csütörtöki Kormányinfón az újságírók többek között arról is kérdezték Orbán Viktort, van-e abban szerepe, hogy mostanra milliárdos lett a veje, Tiborcz István, az apja, Orbán Győző, a szomszédja, Mészáros Lőrinc, valamint több régi barátja is. A miniszterelnök erre, és más vagyonosodást vagy esetleges korrupciót firtató felvetésekre is úgy válaszolt, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik, ehhez tartja magát. A Ténygyár egyebek mellett ennek a reakciónak a fogadtatását is vizsgálta a Kormányinfóval kapcsolatban végzett gyorskutatásában, amelynek eredményeit a 24.hu ismertette.

Eszerint az összes válaszadó 49%-a egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy a kormányfő ezt válaszolta, és további 17% "inkább nem ért egyet", azaz összesen 66% utasítja el Orbán Viktor "menekülőútját". A válasszal 21% értett egyet, míg 13% nem formált véleményt. Az nem meglepő, hogy a magukat ellenzékinek vallók az elutasítóbbak: körükben 93% nem fogadja el a miniszterelnök válaszát. És nem aratott osztatlan sikert Orbán a saját táborában sem, összesen 39%-nyi kormánypárti szavazó ugyanis szintén elégedetlen volt azzal, hogy így hárította el a kínos kérdést - igaz, 53%-uk számára rendben volt a reakciója.
Szerző
Frissítve: 2019.01.14. 13:08