Több tudományos adatbázis is elérhetetlenné vált a hazai egyetemeken, kutatóintézetekben, nehéz helyzetbe hozva a magyar kutatókat, egyetemi tanárokat, diplomamunkájukon dolgozó hallgatókat. Egy fiatal kutató, Demeter Márton Facebook-oldalán számolt be erről, mint írta, január 11-től az egész ország területén elérhetetlenek a Scopus, a ScienceDirect és a SciVal adatbázisok.
A kutató sérelmezte, hogy nem tájékoztatták őket megfelelően, az adatbázisok lekapcsolása mindenkit váratlanul ért.
A három adatbázis a holland Elsevier céghez tartozik, ami a világ egyik legnagyobb tudományos kiadóvállalata. Az adatbázisok hazai elérhetőségéért az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) a felelős. Az EISZ weboldalán elismerte: az említett adatbázisok valóban elérhetetlenné váltak. Tájékoztatásuk szerint az adatbázisok lekapcsolásához az vezetett, hogy a kiadó által felszámított díjak egyre emelkedtek, ami jelenleg fenntarthatatlan helyzetet idézett elő.
– Több mint egy éve tárgyalunk az Elsevierrel egy új szerződéses formáról. Más tudományos kiadóvállalatokkal nem volt gond, egyedül az Elsevier nem ment bele az új feltételekbe – nyilatkozta lapunknak az EISZ Programtanácsának vezetője, Monok István. Mint mondta, eddig nemcsak a tartalmakért, hanem azért is külön fizetni kellett, hogy a kutatók tanulmányokat publikálhassanak a kiadó lapjaiban. Most azt szeretnék elérni, hogy a publikálás díja benne legyen az előfizetés összegében, ami jelenleg 1,5 milliárd forintot tesz ki éves szinten. – Kétségtelen, hogy az Elsevier adatbázisai világszinten a legjelentősebbek, ám véleményünk szerint ez még így sem lenne egy értékarányos előfizetés – fogalmazott Monok.
A fiatal kutató szerint ha sokallják az 1,5 milliárd forintot, az EISZ lobbizhatott volna magasabb támogatásért.
Monok István lapunknak elmondta: az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól az idei évben 500 millió forinttal kaptak többet adatbázis vásárlásra, mint egy évvel korábban. – Hangsúlyozom: a pénz megvan, a kiadó továbbra is megtarthatná a Magyarországról származó bevételét. Mi azt szeretnénk, hogy a tudományos kutatások publikálása ne jelentsen további anyagi terhet, az előfizetői díj foglalja magába azt is – mondta. Szerinte az Elsevier „kisemmizi” a kutatóintézeteket, és nem Magyarország az egyetlen, aki nem ért ezzel egyet: Norvégiában, Svédországban, Dániában, Németországban sem hosszabbították meg a szerződéseket, a mostani lépéssel lényegében ehhez a „nemzetközi bojkotthoz” csatlakozott hazánk is.
Csakhogy – mint arra Demeter Márton rámutatott – az említett országokban az egyes intézmények mondták fel a szerződést, de még mindig vannak olyan kutatóhelyek, ahol elérhetőek az adatbázisok. Ezzel szemben Magyarországon központosítva, az EISZ égisze alatt működött a szolgáltatás, így minden intézményben egyszerre kapcsolták le az adatbázisokat.
Az EISZ Programtanácsának elnöke szerint egyébként nem igaz, hogy nem tájékoztatták megfelelően az érintetteket, korábban minden egyetemen tartottak fórumokat a várható leállásról. Hozzátette: több más, jelentős tudományos kiadó adatbázisa – mint például a Springer Nature – továbbra is elérhető. A tárgyalások folytatódnak az Elsevierrel, Monok István reményei szerint február elején – a nemzetközi nyomás segítségével – születhet megállapodás.
