Sztrájkbizottságot alakítottak a győri Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.15. 08:57

Fotó: CHRISTOF STACHE / AFP
A szakszervezet bizalmi testülete eredménytelennek nyilvánította a munkáltatóval folytatott bértárgyalást.
Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) bizalmi testülete a vállalat legutolsó béremelési ajánlatát hétfőn egyhangú szavazással elutasította és megalakította a sztrájkbizottságot – tudta meg a Kisalföld. Az információt a szakszervezet és a vállalat is megerősítette. A cikk szerint hét napon belül kétórás figyelmeztető sztrájkot is hirdethetnek a győri Audiban, a bértárgyalások ugyanis – hiába tartanak már hónapok óta – nem vezettek eddig eredményre. A lappal az AHFSZ közölte:
„a szakszervezet bizalmi testülete a munkáltatóval folytatott bértárgyalást eredménytelennek nyilvánította és megalakította a sztrájkbizottságot”

A szakszervezet erről tájékoztatta a vállalatvezetést, a sztrájkbizottság létrejöttét pedig tudomásul vette.
Szerző

321,65 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.15. 07:51
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Minimálisan erősödött a forint kedden kora reggel a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró árfolyama a hétfő esti 321,70 forintról 321,65 forintra gyengült reggel hét órára. A dollárt a hétfő esti 285,95 forint után 285,66 forinton, a frankot pedig 280,30 forintot követően 280,26 forinton jegyezték kedden kora reggel. Az euró árfolyama sem változott érdemben a dollárral szemben, hétfő este 1,1476 dolláron, kedden kora reggel 1,1481 dolláron jegyezték.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Nehéz időszak előtt a kis cégek

Publikálás dátuma
2019.01.14. 21:39
A vállalkozók a szakképzés hiányosságait is szóvá tették a hétfői tanácskozásukon
Fotó: Vajda József / Népszava
A több százezer kkv még mindig a felzárkózásuk elmaradásával küzd, a recesszió közeli uniós gazdaság súlyosbíthatja helyzetüket.
Az előzetes várakozásoknál nagyobb mértékben csökkent az euróövezet ipari termelése novemberben: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a hétfői jelentés szerint éves összevetésben 3,3 százalékos visszaesést mért. Szinte teljesen bizonyos, hogy a rendkívül gyengére sikerült harmadik negyedév után a negyedikben sem állt be az egyes szakértők által megjósolt fordulat. A mostani 1,6 százalékosnál nagyobb havi szintű visszaesést (2,1 százalékot) legutóbb 2016 februárjában tapasztaltak.        Ennek kapcsán egyre több szakértő kezdett el aggódni, ugyanis több nagy euróövezeti gazdaság, így Németország és Olaszország is technikai recesszióba kerülhetett a negyedik negyedévben. (Vagyis két egymást követő negyedévben nem éri el a gazdaság növekedése - nem csak az ipari termelésé! - a megelőző esztendő azonos időszakáét.) Németország visszaesése azért is figyelemre méltó, mert Magyarország legnagyobb gazdasági partneréről van szó, így az ott történtek erőteljes kihatnak hazánkra is - mondta a Népszava érdeklődésére Katona Tamás. Az egyetemi tanár ennek fényében hasonlította össze a KSH ugyancsak hétfőn tette közzé második becslését Magyarország évesített, novemberi ipari termeléséről, ami 3,5 százalékos növekedésről adott számot. Ezzel összehasonlítva  Németország 5,1 százalékos visszaesését, érdemes elgondolkodni azon, hogy hazánk lényegében egy ipari (legfőképpen járműipari) termékek összeszerelésre szakosodott ország - mondta a szakember. A pillanatnyi magyar ipari termelés növekedéssel kétségtelenül az uniós rangsor élmezőnyébe tartozunk, azonban már egyre súlyosabb problémák jelentkeznek - fűzte hozzá. A rendelésállomány visszaesése már azt jelzi, hogy idén a tavalyi szintet aligha érjük el, ami a GDP növekedésének mérséklődésére is kihat. Kétségtelen tény, hogy több hazai autógyár kapacitásának idei és a következő években történő bővítésére készül, de csökkenő rendelésállomány mellett ennek hatása csak korlátozottan tud majd érvényesülni - figyelmeztetett a szakember. A gazdaság fejlődését a mindenkori aktuálpolitikai céloknak alárendelő kormányzati gazdaságpolitika ugyanis óhatatlanul nagy hullámzásokhoz vezet, az erőforrások pazarlását, azok egy részének leépülését eredményezi. A felfutás időszakában kiépített kapacitások folyamatos és közel egyenletes hasznosítása helyett, azok a gazdaságpolitika viszonylag rövid időszakon belül történő irányváltásai miatt kihasználatlanná, feleslegessé válnak, nem képesek megteremteni akár a technológia megvásárlásának, akár a szakmai ismeretek továbbfejlesztésének feltételeit - mondta Katona Tamás. Ezt támasztották alá a KKV Ház hétfői rendezvényének hozzászólói is. Ma a kkv-k alkotják a teljes vállalkozói réteg 99 százalékát, és 90 százalékuk a kis- és közepes kategóriába tartozik, félmilliónyian vannak az egyéni vállalkozók -  mondta Tamásné Czinege Csilla, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára, aki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is vezeti. A kkv-knál dolgozik a foglalkoztatottak kétharmada, így hát nem mindegy, hogy miképpen kapcsolódnak be a gazdasági tevékenységbe. Egyik vállalkozó felhívta a figyelmet arra, hogy nálunk attól még nem kell félni, hogy a digitalizáció munkahelyeket vesz el. Az azonban nagyobb gond, mint erre Katona Tamás is utalt, hogy a foglalkoztatottak szakmai ismereteinek megfelelő fejlesztése nem megoldott. A csúcsponton 220 ezer közfoglalkoztatottból megmaradt mintegy 150 ezer emberrel gondok lesznek. Ha arra számít a kormány, hogy ez a réteg majd minden további nélkül átmegy a versenyszférába, nagyot téved - figyelmeztetett. A vállalkozók ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy nemcsak a folyamatosan változó szakképzés bizonytalanságával van baj - a végzettek negyede szakmunkás bizonyítványa birtokában azonnal más típusú foglalkozás után néz -, hanem arra is gondolni kell, hogy már az alapképzés sem szolgálja megfelelően, hogy a gyermekek képesek legyenek egy szakma elsajátítására. A helyettes államtitkár ígéretet tett arra, hogy az e-adózás széles körűvé válásával segíteni fogják a vállalkozók jobb eligazodását a digitális platformok világában, mert mint a KKV Ház tanácskozásán kiderült, itt is nagyok a hiányosságok.
Szerző
Témák
ipar kkv-k KSH