Szükségállapotot rendeltek el a havazás miatt a Tátrában

Publikálás dátuma
2019.01.15. 13:18

Fotó: André Pascal / AFP
Egyes útszakaszokat teljesen le kellett zárni, de a járható utak jelentős részén is rosszak a viszonyok. Nőtt a lavinaveszély is.
Szükségállapotot rendelt el kedden a tátrai régióban a szlovák útkezelő vállalat a napok óta tartó havazás és a helyi utakon keletkezett hóátfúvások miatt – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. A havazás és az erős szél, illetve az ezek együtthatásaként keletkező hóátfúvások a tátrai régió három járásában – a poprádiban, a lőcseiben és a késmárkiban – okoznak jelentős problémákat. Ezekben a járásokban Marián Barilla, a helyi útkezelő vállalat igazgatója „nagyon rossznak” jellemezte a helyzetet.
Az említett járásokban vannak útszakaszok, amelyeket teljesen le kellett zárni, de a járható utak jelentős részén is rosszak az útviszonyok. A havazás és az óránként száz kilométert is elérő erejű széllökések leginkább a Magas-Tátrában nehezítik a közlekedést. Poprád, Ótátrafüred, Tátracsorba és a Csorba-tó környékén a legrosszabb helyzet. Az előrejelzések szerint a most tapasztalható rendkívüli időjárás legalább szerda estig változatlan marad, ezért az útkezelő vállalat azt ajánlja: aki teheti, ne induljon útnak ebben az időben. Az elmúlt napokban leesett új hó és a helyenként mínusz húsz fokot is elérő hideg következményeként nőtt a lavinaveszély is, jelenleg már az ország minden magashegyi térségében emelt fokozatú (az ötös skálán hármas) lavinaveszély van érvényben. A Tátrán kívül továbbra is komoly problémákat okoz a havazás az ország északnyugati részén, Zsolna megyében, ahol már a múlt héten több mint egy tucat településen hirdettek szükségállapotot. Ezeknek a településeknek a száma a folytatódó havazás miatt folyamatosan emelkedik, kedden már 29 faluban és egy városban volt érvényben szükségállapot.
Szerző

Az EU biztosa szerint nincs menekültválság

Publikálás dátuma
2019.01.15. 12:37

Fotó: Guillaume Pinon / AFP
Nincs migrációs vagy menekültválság az Európai Unióban, noha több tagállam ezt kívánja hangsúlyozni; az illegális határátlépések száma messze elmarad a korábban regisztráltakhoz képest - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének vitáján Avramopulosz hangoztatta, hogy az illegális bevándorlók száma lényegesen csökkent, de egyes tagállamok politika reakciója továbbra sem változik. Az uniós erőfeszítések ellenére mindig lesznek olyanok, akik megpróbálják illegális módon átlépni Európa határait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az EU a jelenséget ne tudná kezelni. Kezelhetetlenné válik ugyanakkor, ha az egyes országoknak egyedül kell fellépniük ellene - hangsúlyozta a biztos. "Az Európai Unió a humanitárius értékek, a szolidaritás térsége. Ha ezeket az értékeket nem tartják tiszteletben, nem beszélhetünk Európáról" - fogalmazott. 
Itt az idő az unió menekültügyi szabályainak frissítésére. Itt az idő, hogy a kormányok vállalják a felelősségüket, és ne az Európai Bizottságot hibáztassák a fenntartható megoldások meghozatalának elmaradásáért. "Ez Európa utolsó lehetősége" - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz.
A magyar képviselők közül a fideszes Gál Kinga leszögezte: ha az Európai Unió valóban segíteni szeretne, akkor meg kell tudnia akadályozni, hogy migránsok ezrei kockáztassák az életüket a Földközi-tengeren, nyilvánvalóvá kell tennie, hogy illegálisan nem lehet belépni a kontinensre, fel kell számolnia az embercsempész-hálózatokat. Rámutatott, a probléma demográfiai okokból a következő évtizedekben sem fog megszűnni, és a kötelező kvóták vagy a humanitárius vízumok nem jelentenek megoldást, az ezekhez hasonló félreérthető jelzések pusztán ösztönzést jelentenek. "Európának meg kell tudnia védenie a külső határait szárazföldön és tengeren egyaránt, ezt várják el tőlünk választópolgáraink" - fogalmazott. Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője a csaknem három hétig Málta partjainál veszteglő mentőhajókon várakozó menedékkérők ügyéről beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy átmeneti megoldásra lenne szükség, ugyanis "továbbra sincsen esély a dublini menekültügyi szabályok reformjára, mert a tagállamok egy része politikai önzésből, ostoba félelem- és gyűlöletkeltő politika okán nem hajlandó ennek aláírására". Ezen ideiglenes megoldásnak legalábbis az új EP júliusi megalakulásáig biztosítania kellene a tengeren kimentett menedékkérők szétosztását az erre önként vállalkozó tagországok között, a kimaradóknak pedig technikai és pénzügyi segítséget kellene nyújtaniuk a többieknek - jelentette ki.  "Szégyenletes lenne, ha képtelenek lennénk ezen a mai helyzeten változtatni" - mondta.
Szerző

Több száz járatot töröltek a németországi reptéri sztrájkok miatt

Publikálás dátuma
2019.01.15. 12:10

Fotó: CHRISTIAN CHARISIUS / AFP
A munkabeszüntetés ott is szétzilálta a menetrendet, ahol nincs sztrájk.
Több száz járatot töröltek Németországban a nemzetközi repülőterek keddi menetrendjéből a biztonsági szolgálatok dolgozóinak nyolc repülőtéren kezdett sztrájkja miatt. Az MTI összefoglalója szerint a munkabeszüntetés azokon a repülőtereken is szétzilálta a menetrendet, amelyeken nincs sztrájk, a berlini Tegel reptéren például akár 110 járat is kimaradhat vagy késhet. A szolgáltató szektor szakszervezeti szövetségének (Verdi) felhívására Frankfurtban, Hamburgban, Münchenben, Hannoverben, Brémában, Drezdában, Lipcsében és Erfurtban tartanak sztrájkot. Frankfurtban, a legnagyobb németországi repülőtéren a keddre tervezett 1200 járat közül 570-et előre töröltek, Hamburgban nagyjából 200 járat maradhat ki, és a többi helyszínen is súlyos fennakadások keletkeztek. A Budapest Airport járatinformációs rendszere alapján a sztrájk miatt több budapesti járatát is törölte hétfőn a Lufthansa-csoport, erről itt írtunk bővebben.
A Verdi egységesen 20 eurós (6420 forint) bruttó órabért akar kiharcolni az utasokat, a teherszállító járatok rakományát és a légitársaságok személyzetét ellenőrző cégek dolgozóinak, országszerte 23 ezer munkavállalónak. A szakszervezet és a biztonsági szolgálatok munkaadói érdekképviselete (Bundesverband der Luftsicherheitsunternehmen – BDLS) bértárgyalásán eddig négy fordulót tartottak, rendre eredménytelenül. A szolgálatok munkatársainak órabére régiónként eltérő Németországban. A BDLS szerint a Verdi követelését egyes térségekben 40 százalékos béremeléssel lehetne teljesíteni, és ekkora emelést nem tudnak kigazdálkodni a munkaadók. A dolgozók sztrájksorozata a múlt héten kezdődött, munkabeszüntetést tartottak a berlini nemzetközi repülőtereken (Tegel, Schönefeld), a düsseldorfi, a köln-bonni és a stuttgarti repülőtéren. A sztrájkok miatt akkor hatszáznál is több járatot kellett törölni.
Szerző