Ámon Ada: Kell Paks 2 helyett egy b-terv

Publikálás dátuma
2019.01.16. 08:00

Fotó: Lakos Gábor
Elszomorító, amiként az Orbán-kabinet meg akarja úszni az uniós klímacélok teljesítését, miközben túlzott fogyasztási előrejelzésekre hivatkozva, a német intézkedéseket félreértve, b-terv nélkül új atomerőművet tervez - véli az E3G nevű berlini szakintézetnél dolgozó Ámon Ada környezetvédő.
- Miként látja Berlinből a német energiapolitikára általában ellenpéldaként hivatkozó Orbán-kormány lépéseit?  - Németországban mindig elengedhetetlen az érdemi párbeszéd. Kiemelten igaz ez az energiával kapcsolatos döntésekre. Így megelőző egyeztetéseken az összes érintett helyet kap. Ez biztosítja, hogy többé-kevésbé mindenki magáénak érezze az intézkedéseket. Az Orbán-kabinetet nem „vádolható” párbeszédpártisággal. Igaz, mióta Kaderják Péter államtitkár felel a stratégiai irányokért, némi változást érzékelek. Már zajlottak is egyeztetések, ám eredményt még nem láthattunk. Pedig komoly feladatok várnak a döntéshozókra. Az összes EU-tagállamban egységesíteni kell ugyanis a klíma- és energiapolitikát annak érdekében, hogy 2050-re az EU szén-dioxid-kibocsátása majdnem nullára csökkenjen. Ennek három alapvető összetevőjének egyidejű végrehajtására lenne szükség. Az első az energiaigény erőteljes csökkentése, a fennmaradó nagyarányú megújuló-alapúvá alakítása és az erdőtelepítés. - Friss hír, hogy Magyarország néhányadmagával elmulasztotta határidőre benyújtani Brüsszelbe az említett nemzeti energia- és klímatervet.  - Ez mélyen elszomorít, bár nem csodálkozom. Az Orbán-kabinet ezen a téren is sereghajtó, követő, egy fajta megúszásra játszó politikát követ. Pedig előzetesen hosszú idő állt rendelkezésre, a határidő is régóta adott. Így továbbra se ismerjük a kormány pontos elképzeléseit. Igaz, ami ebből tudható, az is kijózanító. Az energetikai kormányzat 2030-ra 20 százalékos megújuló villamosenergia-arányt ígér, ami édeskevés: számos EU-tagország már most 40 százalékon áll. Az energiatakarékossági vállalásokat eddig leginkább a módszertani trükközés jellemezte, amennyiben túlzó igénynövekedés lefaragását ígértük. Brüsszel mostantól egységes módszertan szerint tekint a tagállami vállalásokra, a lemaradókat noszogatva, az ígéreteket és a valós lehetőségeket ellenőrizve, számon kérve. Elég jól rálátok a térségre, hisz a berlini E3G-nél az a dolgom, hogy elősegítésem a kelet-közép európai és a balkáni klímafordulatot. Tapasztalatom szerint a keleti tagországok klíma-erőfeszítései meglehetős visszafogottak. Ezt nem a gazdasági helyzetnek, hanem a megcsontosodott, szovjet típusú szemléletnek tudom be. Eszerint a központban eldöntik, nőni fog az igény, ehhez pedig erőmű, gázcső kell, amit az állam – vagy esetleg Mészáros Lőrinc – megépít. Ez a kudarc útja. Nyugaton a klímabarát célokhoz inkább vonzó, hosszú távon kiszámítható üzleti környezetet teremtenek. Fontos, hogy mindenki megértse: a klímapolitika nem az ellenségünk és nem brüsszeli diktátum. A magyar embereknek a jó klímavédelem csak hasznára válik: tisztább levegő, magasabb színvonalú munkahelyek, alacsonyabb rezsi, alkalmazkodó települések. - Az Orbán-kormány szerint a német megújulóenergia-rendszer – aminek a támogatása miatt az ottani lakosság amúgy is rekordmagas rezsit nyög - össze fog omlani, az árakat az égbe lökve. A német környezetvédők ma már a szélerőművek ellen és az atom mellett tüntetnek. Ezen kívül képmutató módon felélesztik a szénbányászatot, az olcsó orosz gáz érdekében pedig – mások hasonló törekvéseit gáncsolva - lepaktáltak Putyinnal.  - Az itteni megújulóenergia-rendszer, köszöni szépen, jól van, nem fog összeomlani. A németek óvatos duhajok, folyamatosan mérnek, ellenőriznek, javítanak. Az átállás tetemes ára vitathatatlan. Széles körű társadalmi párbeszéd után, 2000-ben úgy döntöttek, hogy a megújulókra alapozva kivezetik az atomerőműveket. Ennek terheit a saját és gyermekei biztonságos jövője érdekében a lakosság vállalta. A megújulós berendezések iránt így támadt hatalmas kereslet világszerte csökkentette az előállítási költségeket. Így ma Magyarországon is sokkal olcsóbb a naperőmű. A környezetvédők nem tüntetnek a szélerőművek ellen és az atom mellett, ez csacskaság. A szén kétségkívül vitapont, de erről is nyílt párbeszéd zajlik, érdemi civil sikerekkel. E tekintetben az E3G is erőteljesen bírálja a német kormányt. Az orosz gázvezetékek komoly diplomáciai hullámokat vetnek. Németország nagyhatalom és így is viselkedik, energiapolitikája nem tökéletes. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy az európai ütemet Berlin diktálja. Így a legjobban az alkalmazkodással járnánk. - Az Orbán-kormány szerint az atomerőmű-építéssel éppenséggel jelentősen csökkentjük szén-dioxid-kibocsátásunkat és beleálltak a napelem-fejlesztésekbe is.  - Paks 2 nem fog megépülni. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, de a megújuló energia és a tárolás fejlődése biztosan borítékolható. Érthetetlen ezért, az Orbán-kormánynak miért nincs b-terve arra, ha végül mégse húzzák fel az új paksi blokkokat. Az Energiaklub korábbi számításai szerint a hazai igényeket 2050-re atom nélkül, zömmel nap- és szélerőművekre alapozva teljesen, biztonságosan, olcsón és nukleáris kockázatoktól mentesen is ki lehetne elégíteni. Ebben kiemelt jelentőséget kaphat a hálózatkímélő, háztartási méretű napelem. A hullámzások kiegyenlítésében szerepet játszhat az akkumulátoros tárolás és a mai „megújulós” termelés zömét kitevő tűzifa is. Addigra a lakossági fogyasztás – és így a rezsi – is töredékére eshet. Igaz, nem a most üveggyöngyként a nép elé szórt hűtőcsereprogramok, hanem teljes körű felújítási támogatás révén. Ez nem „drága”: a rezsicsökkenés haszna mellett a beruházások az egész magyar gazdaságot pörgetnék. Bár Lázár Jánosék középületekre és hitelprogramra csoportosították át a lakosságnak e célra küldött százmilliárdos vissza nem térítendő EU-támogatást, azért az évi 30-50 milliárdnyi szén-dioxid-kvótabevételből is látványos eredményekre futná. Belátom, hogy itt kisebb a korrupciós mozgástér, mint a középületek esetében vagy akár egy paksi gigaberuházásnál, és ez okozhatja a kormányzati zavart. Most kétségkívül támogatják a napelemes fejlesztéseket, bár itt is fenntarthatóbbnak tartanám a magángazdaság ösztönzését, amiben komoly hiányosságokat látok. Sajnos a hazai energiaiparból sem nehéz példákat találni, amikor a kormány bizonyos befektetőcsoportokat egyszerűen ellehetetlenített. Gondoljunk csak a szélerőművekre, amiknek először a pályázatát fújták le, majd lényegében betiltották a telepítésüket, természeti, környezetvédelmi és gazdasági okokból egyaránt teljesen indokolatlanul. Emiatt a bankok is óvatosabbak, ami a hiteleket drágítja. - Mi a véleménye a rezsicsökkentésről?  - A lakossági rezsi ma átláthatatlan. Bár a szektor még nem ment tönkre úgy, mint mondjuk a hulladékágazat vagy a kéményseprés, a befektetőnek elég, ha szolgáltatási területén most csak kevesebb karbantartót lát. Ebből arra juthat, hogy az áramszolgáltatás minőségének előbb-utóbb bekövetkező romlása fenyegetheti a versenyképességét, így eleve inkább máshová települ. Az átlátható, méltányos rezsi is lehet a mostaninál alacsonyabb, például a szegények számára vagy egy alapos lakásfelújítás után. - Hogy jellemezné az E3G-t? Ez is egy „Soros-féle ngo”?  - Az E3G, magyarul harmadik generációs környezetvédelem, egy londoni alapítású, liberális demokrata értékeket valló, a világon az ötödik legbefolyásosabbnak számító környezetvédelmi agytröszt. Nyilván nem vagyunk Soros-szervezet, tevékenységünket párt-, politika- és ideológiamentesen végezzük, a klímabarát átmenet érdekében, mondhatni akár az ördöggel is cimborálva.    - Miként emlékszik arra, hogy a választások előtt ön töltötte be Karácsony Gergely árnyékkormányának környezetvédelmi miniszterjelöli posztját? - Rövid távú szerepvállalásként.

Névjegy

Ámon Ada Okleveles közgazdász, az elmúlt két évtized során az Energiaklub igazgatója, jelenleg elnöke és tanácsadója. Korábban a londoni International Institute for Energy Conservation konzulense, a CEE Bankwatch energiakoordinátora, az Európai Parlament Zöld Frakciójának energiatanácsadója, 2004 és 2008 között az Országos Környezetvédelmi Tanács, valamint számos kampány és nemzetközi program igazgatótanácsának tagja. 2015 óta a E3G vezető munkatársa.

Újabb uniós szégyenlistán az ország

Hat uniós tagállam társaságában Magyarország se nyújtotta be a tavaly év végi határidőig Brüsszelbe az úgynevezett nemzeti energia- és klímaterv első változatát - írja az Euractiv tudósítására hivatkozva a Portfolio.hu. Pedig Bulgárián, Csehországon, Cipruson, Görögországon, Luxemburgon, Spanyolországon és Magyarországon kívül a többiek teljesítették az elvárást. Az eljárás célja, hogy az EU-ban 2030-ra 1990-es alapon 40 százalékkal csökkenjen az üvegházgáz-kibocsátás és 32 százalékra nőjön a megújuló energia részaránya. Az idei év a tagállamok és a bizottság közötti tárgyalásoké - vázolta a folyamatot korábban lapunknak Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője. Ezalatt Brüsszel áttekinti, a vállalások elegendőek-e az összesített célok eléréséhez. Ha nem, igyekeznek az egyedi értékeket feltornászni. Így ez év végére születhetnek meg a tagállamokra lebontott, kötelező célszámok. Az ügy kapcsán feltett kérdéseinkre az illetékes innovációs és technológiai tárca nem válaszolt.

Szerző
Frissítve: 2019.01.16. 16:57

Drágább lett a benzin és a gázolaj

Publikálás dátuma
2019.01.16. 07:42
Illusztráció
Fotó: Népszava
A Mol bruttó 4 forinttal emelte a 95-ös benzin és 8 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán.
Az áremeléssel a benzin literje 345 forintra, a gázolaj literje 379 forintra drágult.
A benzin ára legutóbb január 4-én változott, 10 forintos csökkenéssel 341 forintra mérséklődött. A gázolaj ára utoljára múlt szerdán módosult, 4 forintos csökkenéssel 371 forintra mérséklődött.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző
Témák
üzemanyagár

323,22 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.16. 07:40
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel.
Az euró 323,22 forinton forgott reggel hét órakor, 2 fillérrel esett a közös európai pénz árfolyama a kedd este hét órakor jegyzett 323,24 forinthoz képest. A dollár árfolyama 283,88 forintról 283,20 forintra, a svájci franké pedig 286,95 forintról 286,59 forintra gyengült. A jent 2,6105 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,6128 forinttal. Az euró 1,1413 dolláron forgott, 0,39 százalékkal erősödött az árfolyama a kedd esti 1,1386 dollárhoz képest. A svájci frankhoz képest napi szinten 0,07 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1278 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9883 frankot kértek, 0,05 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,16 százalékkal gyengült a dollár, szerda reggel 108,48 jent ért.
Szerző
Témák
forint euró dollár
Frissítve: 2019.01.16. 09:58