Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16. 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.

Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
Szerző
Frissítve: 2019.01.16. 18:33

Síremlékből kerülhetett elő a Portik-archívum

Publikálás dátuma
2019.01.16. 17:59
Portik Tamás korábbi tárgyalása
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A farkasréti temető egyik síremlékében és még fél tucat más helyszínen rejtegette Portik Tamás évtizedeken át a tárgyalópartnereivel folytatott beszélgetéseiről titokban készített hangfelvételeket – írt a kormánylap Magyar Idők. (Mint arról többször írtunk, Portikot az aranykéz utcai robbantás miatt jogerősen elítélték, Fenyő János meggyilkolása ügyében pedig felbujtással gyanúsították meg.) A nyomozók szerint a kisteherautónyi hangfelvétel" totális áttörést hozhat” a kilencvenes és kétezres évek maffiaügyeiben. Ugyanakkor a kormánysajtó, amely feltűnően gyakran jut nyomozati információkhoz, a hanganyagokról csak annyit írt: vannak köztük olyan felvételek – ezeket rejtették elkülönítve a Farkasréti temetőben – amelyeken a Fenyő-gyilkosság ügyében szintén felbujtással meggyanúsított Gyárfás Tamás médiavállalkozó és Portik beszélgetése hallható. A kormánysajtó állítása szerint a hangfelvételek „megerősíthetik” a Gyárfással szembeni gyanút.
Gyárfás Tamás médiavállalkozó lapunknak azt mondta: az állítólagos felvételekről annyit tud, ami a sajtóban megjelent. „Nagyon örülök, ha valamennyi hangfelvétel megvan, mert ezek engem igazolnak. A beszélgetések arra irányultak, hogy engem csőbe húzzanak, hogy zsarolható legyek”. Későbbiekben a hangfelvételek vágott verzióival valóban megpróbálták megzsarolni a volt úszószövetségi elnök Gyárfást. A kormánysajtó szerint az egyik, tavaly nyári zsarolási kísérlet mögött egy olyan ember állt, aki korábban a szocialista párthoz kötődött. Ezzel kapcsolatban Gyárfás csak annyit mondott: soha nem is hallott erről a névről. Az MSZP viszont az ügyre reagálva annyit közölt, hogy a személynek „annyi köze volt a szocialista párthoz, mint Dózsa Lászlónak az ötvenhatos forradalomhoz”.
Frissítve: 2019.01.16. 18:12

Fideszes főnök felügyeli a felnőttképzést is

Publikálás dátuma
2019.01.16. 17:52

Fotó: Facebook
Kucsák László, volt fideszes országgyűlési képviselő lett a területtel foglalkozó hivatal új elnöke.
Kucsák László a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal új elnöke, megbízatása 2019. január 1-jétől határozatlan időre szól - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán az MTI-vel. Kucsák a kinevezéséről szóló okiratot Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől vette át szerdán.  
Az új hivatalvezető elsődleges célja a szakképzés és a felnőttképzés további fejlesztése, a 21. századi szakképzés megvalósítása - írták. A két évtizedes intézményvezetői gyakorlattal rendelkező pedagógus 2006-tól a Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottságának alelnöke, parlamenti képviselőként az Oktatási Bizottság tagja, majd a Kulturális Bizottság alelnöke volt.
 Bár a közleményben nem szerepel, Kucsák 2014 és 2018 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt, ám az országgyűlési választások során az MSZP-s Kunhalmi Ágnes legyőzte őt a fővárosi 15. választókerületben. 
Szerző
Frissítve: 2019.01.16. 18:01