film;Bruce Willis;

2019-01-17 10:00:00

Hősök a diliházban - Szuperhősfilm, közhelyes megoldásokkal

Zavarba ejtő szuperhősfilm az Üveg: számos pontján innovatív, máskor unalmas, olykor fájdalmasan ostoba, közhelyes.

Az indiai származású amerikai rendező, M. Night Shyamalan 1999-ben, harmadik filmjével, a Hatodik érzékkel vált világhírűvé. Ezután is készített olyan egyedi hollywoodi mozikat, mint A sebezhetetlen, a Jelek, a Falu, de kínos buktákat is. Az esemény, Az utolsó léghajlító, A Föld után már-már a nézhetetlen kategóriát képviselte. Amikor már ott tartottunk, az egykor új Hitchcocknak tartott szupertehetség közröhej tárgyaként elsüllyed a B-kategóriás alkotók tengerében, érkezett a minimális költségvetésből készült Széttörve. Most pedig Shyamalan meglépte azt, amit másnak Hollywoodban szinte soha nem szokott sikerülni: két korábbi mozijának készített közös folytatást. Ez lett az Üveg. 

Egymásnak ellentmondó eredettörténetek láttak napvilágot a 2000-ben készült A sebezhetetlen és a 2016-os Széttörve kapcsolatáról. Például: a Bruce Willis (az Oltalmazó) és Samuel L. Jackson (Mr. Üveg) főszereplésével készült utóbbi szuperhősmozi eleve egy trilógia részeként készült. De mivel A sebezhetetlen annak idején nem túl sok bevételt hozott a Disney-nek, a folytatás lehetőségét elvetették. Aztán: a Széttörve skizofrén főgonosza, a huszonnégy személyiséggel, emberfeletti erővel rendelkező Szörny (aki James McAvoy alakított lélegzetelállító erővel) eredetileg A sebezhetetlen egyik mellékszereplője lett volna, de az erős karakter megbontotta volna a történet egyensúlyát, így a rendező inkább kivette a 2000-es filmjéből. De ne feledjük a Széttörve utolsó jelenetét sem, amelyben az Oltalmazó egy bárban üldögélve bizonyítja, a filmben látható alternatív valóságban vannak emberfeletti képességekkel rendelkező személyek.

Mivel a Széttörve Universal-produkció volt, a rendező utólag egy külön alkut kötött a Disney-vel Willis figurájának használatához azzal a kitétellel: ha sikerül a két film közös folytatását létrehozni, akkor a két stúdió osztozkodik a jogokon és az üzleten. Nem mindennapi dolog két kvázi független produkciót közös nevezőre hozni, de egy olyan öntörvényű alkotó esetében, mint Shyamalan, minden lehetséges. Sőt, a formulában benne volt egy zseniális elegy lehetősége. Alapvetően izgalmas felvetés: a Szörnnyel mit kezdhet az Oltalmazó. Utóbbi ugyanis le akarja vadászni a Philadelphia lakosságát rettegésben tartó lánygyilkost. Ha ezzel megelégedett volna a rendező, remek kis mozi kerekedett volna ki belőle. De neki grandiózusabb tervei voltak: miközben a két szuperhős összecsap, egyszer csak megjelennek a rendőrök és a bekasztliznak mindenkit egy privát elmegyógyintézetbe. Van itt egy beteg korábbról: Elijah Price, azaz Mr. Üveg. Az intézmény falai között tevékenykedik bizonyos Dr. Ellie Staple (Sarah Paulson), aki „szuperhősöket” kezel. Magyarul: mindenkit próbál meggyőzni arról, hogy csak képzelődnek az emberfeletti képességeikről.

Shyamalan a karakterekkel többször elmondatja, hogy a képregények miért fontosak – korunk bibliái, a bennük látható szabályrendszerek szerint élünk. Dr. Staple próbál mindenkit meggyőzni: ez csak olyan hazugsághalmaz, amelyeket azért hoznak létre, hogy a szórakoztatás címszava alatt elvegyék a pénzünket. Az idea roppant izgalmas (pláne a két filmes multicég által finanszírozva), a probléma viszont, hogy Shyamalan alulértékelte a nézőket: irtó felszínes mondatokat adott a figuráinak. Szegény Staple doktornő az, akinek a száján a legtöbb baromság kijön. Karaktere akkor sem lenne hitelesebb, ha nem egy irodában ülne, hanem részegen egy kocsmában. Így viszont van sok kínos perc, amikor az ember az óráját (telefonját) nézegetheti.

Shyamalan nem volt képes megállni, hogy további mellékszereplőket is visszahozzon a korábbi filmekből, az Oltalmazó fiát, a Szörny első támadását túlélő fiatal lányt és Mr. Üveg anyját, de az írói feladatokat is egyedül vállaló rendező nem volt képes ennyi figurát mozgatni. Így az Üvegben számos kontinuitási, illetve tempóprobléma is zavarba hozhatja a nézőt. Az alkotói egó nem tett semmiféle engedményt a nézők felé. Pedig nem ártott volna egy erős kontroll. Vagy, akár önkontroll.

Az Üveg olyanfajta alkotói tévedés, igazából azért fáj, mert minden lehetőség megvolt benne, hogy újabb kultikus műalkotás szülessen. De a termék sajnos gyártási hibás lett. És még csak vissza sem küldhetjük a feladónak.

Infó:

Üveg

Forgalmazza a Fórum Hungary