Aranysakál-invázió veszélyezteti Európát

Négy év alatt megduplázódott a kilőtt sakálok száma, egyedszámuk mégis dinamikusan nő. Egyelőre kisebb gondokat okoz az állatok elszaporodása, de hosszútávon komoly kihívást jelenthet az európai mezőgazdaságnak és vadgazdálkodásnak.

Az elmúlt négy évben megduplázódott a kilőtt aranysakálok, népies nevén toportyánok vagy csikaszok száma, egyedszámuk mégis dinamikusan nő. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint tavaly 5831 aranysakált, népies nevén toportyánt vagy csikaszt lőttek ki Magyarországon, míg 1997-ben csak 11-et – írta a 444.hu.

Európában is toportyáninvázió van. A New York Times cikke szerint akár 117 ezer aranysakál is élhet Európában. Ez a szám jelentősen meghaladja a 17 ezres farkaspopulációét, pedig ezek az állatok korábban távol tartották az aranysakálokat. Az toportyán-populáció felfoghatatlan ütemű duzzadásában szerepet játszhat a globális felmelegedés is: az állatok nem szívesen élnek olyan területen, ahol száznál több napon át van hó, de most már Olaszország, Ausztria és Németország hegyvidékein is megjelentek - igaz, nem az erdők mélyén, ahol a farkasok élnek, hanem az erdők és mezők határán, közelebb az emberhez.

A sakálok nagyobb testű rokonaikhoz hasonlóan falkában élnek, bár egy sakálfalka sokkal kisebb egy farkasfalkánál - jellemzően egy szülőpárból és utódaiból áll, és mindössze 5-6 egyedet számlál, szemben a 15 fősnél is nagyobb farkasfalkáknál.

A toportyánok elszaporodása egyelőre csak kisebb gondokat okoz, hosszútávon azonban komoly kihívást jelenthetnek az európai mezőgazdaságnak és vadgazdálkodásnak.