Aranysakál-invázió veszélyezteti Európát

Publikálás dátuma
2019.01.17. 11:57
Illusztráció
Fotó: Thorsten Mils / AFP
Négy év alatt megduplázódott a kilőtt sakálok száma, egyedszámuk mégis dinamikusan nő. Egyelőre kisebb gondokat okoz az állatok elszaporodása, de hosszútávon komoly kihívást jelenthet az európai mezőgazdaságnak és vadgazdálkodásnak.
Az elmúlt négy évben megduplázódott a kilőtt aranysakálok, népies nevén toportyánok vagy csikaszok száma, egyedszámuk mégis dinamikusan nő. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint tavaly 5831 aranysakált, népies nevén toportyánt vagy csikaszt lőttek ki Magyarországon, míg 1997-ben csak 11-et – írta a 444.hu.
Európában is toportyáninvázió van. A New York Times cikke szerint akár 117 ezer aranysakál is élhet Európában. Ez a szám jelentősen meghaladja a 17 ezres farkaspopulációét, pedig ezek az állatok korábban távol tartották az aranysakálokat. Az toportyán-populáció felfoghatatlan ütemű duzzadásában szerepet játszhat a globális felmelegedés is: az állatok nem szívesen élnek olyan területen, ahol száznál több napon át van hó, de most már Olaszország, Ausztria és Németország hegyvidékein is megjelentek - igaz, nem az erdők mélyén, ahol a farkasok élnek, hanem az erdők és mezők határán, közelebb az emberhez. 
A sakálok nagyobb testű rokonaikhoz hasonlóan falkában élnek, bár egy sakálfalka sokkal kisebb egy farkasfalkánál - jellemzően egy szülőpárból és utódaiból áll, és mindössze 5-6 egyedet számlál, szemben a 15 fősnél is nagyobb farkasfalkáknál. 
A toportyánok elszaporodása egyelőre csak kisebb gondokat okoz, hosszútávon azonban komoly kihívást jelenthetnek az európai mezőgazdaságnak és vadgazdálkodásnak.
Szerző
Témák
sakál
Frissítve: 2019.01.17. 11:59

Számítógéppel modellezték, hogy érhető el a párizsi klímacél

Publikálás dátuma
2019.01.17. 10:10
Illusztráció
Fotó: Christoph Hardt / AFP
Elérhető a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott globális hőmérsékletemelkedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása, ha azonnal megkezdődik a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása - mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport számítógépes modellezéssel.
A Leedsi Egyetem szakemberei által vezetett tudóscsoport azt vizsgálta, hogyan alakul a globális hőmérséklet, ha a fosszilis tüzelőanyagokra alapuló infrastruktúrát elkezdték volna megszüntetni 2018 végétől. Feltételezett forgatókönyvük szerint a fosszilis üzemanyagú erőműveket, gépjárműveket, repülőgépeket, hajókat és ipari infrastruktúrát - amelyek a globális széndioxid-kibocsátás 85 százalékért felelősek - szenet egyáltalán nem használó alternatívákkal váltják fel élettartamuk végeztével, akkor, amikor nagyobb mértékű felújításokra lenne szükségük. A forgatókönyvben a szén-dioxid-kibocsátás negyven év alatt érné el a zéró szintet.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint ha ez a folyamat megkezdődött volna 2018 végén és a széndioxid-kibocsátás egyenes arányban csökken, akkor 64 százalék az esély arra, hogy a globális hőmérsékletemelkedést 1,5 Celsius-fok alatt lehet tartani az iparosodást megelőzős időszakhoz képest. Kutatásunk szerint még belül vagyunk azon a határon, hogy elérjük a forgatókönyvünk által felvázolt modellt annak ellenére, hogy 2018 végén nem kezdtük el a fosszilis infrastruktúrák fokozatos felszámolását - idézte Chris Smitht, a tanulmány vezető szerzőjét a Leedsi Egyetem közleménye.
"A kivonás minden egyes éves késése megnehezíti a fosszilis üzemanyagok elzárását és egyre valószínűtlenebbé válik 1,5 Celsius-fok alatti hőmérsékletnövekedés tartásának lehetősége"

- tette hozzá.

 A kutatók elismerték, hogy tanulmányukban nem vették figyelembe azt, ha a következő évtizedekben bármilyen nagymértékű borulás következik be a klímában, mint például nagymennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe az örökfagy birodalmának jelentős mértékű olvadása miatt.
Szerző
Frissítve: 2019.01.17. 12:57

Hőhullám pusztította el az ausztráliai repülőkutyák harmadát

Publikálás dátuma
2019.01.16. 14:02

Fotó: Tim Graham / AFP
Majdnem harmadát elpusztította egy hőhullám két nap alatt a pápaszemes repülőkutyák ausztráliai populációjának - írta az MTI a BBC-n megjelent új kutatás alapján.
Az állatok képtelenek voltak túlélni a 42 Celsius-fokot is meghaladó hőmérsékletet Cairns városában, ahol a fákról kertekbe, medencékbe is potyogtak a pápaszemes repülőkutya (Pteropus conspicillatus) nevű denevérfaj egyedeinek tetemei.
A Western Sydney Egyetem tudósai friss kutatásukban megállapították, hogy nagyjából 23 ezer pápaszemes repülőkutya pusztult el november 26-án és 27-én. Önkéntes állatvédők látogatták meg a populáció hét élőhelyét a hőhullám tetőzése után, ennek alapján végezték a kutatók a számítást. Justin Welbergen, a kutatás vezetője szerint az elhullott állatok száma emelkedhet, mert voltak olyan denevértelepek, amelyeket kihagytak a kalkulációból.
A hivatalos statisztika szerint csupán 57 ezer pápaszemes repülőkutya élt Ausztráliában november előtt. A faj populációi Pápua Új-Guineában, Indonéziában és a Salamon-szigeteken is megtalálhatók, Ausztráliában viszont csak Queensland északi részének kis esőerdeiben élnek, ahol az őshonos fák beporzásában vesznek részt. A kutató a BBC-nek elmondta, hogy nagyjából tízezer, más fajokhoz tartozó denevér is a forróság áldozata lett.
A repülőkutyák gyakran kapnak hősokkot, amikor a meleg meghaladja a 42 fokot. A novemberi hőhullám idején Cairnsban a városban mért valaha legmagasabb értéket, 42,6 fokot érte el a hőmérséklet. A szakértők szerint a repülőkutyák nem érzékenyebbek az extrém hőre más fajoknál, ám mivel gyakran gyűlnek össze nagy számban emberi településeken, pusztulásuk is feltűnőbb és könnyebben dokumentálható.
Szerző