Kisbefektetőket vár a pesti tőzsde

Folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma hazánkban, mégis csupán a lakosság 2 százalékának van tőzsdei részvénye.

Állampapírokba, tőzsdei részvényekbe vagy valamilyen megtakarítási formába csatornázná be a minden eddiginél nagyobb, 6000 milliárd forintot is meghaladó, zömében a lakosság kezében levő készpénzállományt Nagy Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tulajdonosának, az MNB-nek az alelnöke.

A "Tőzsdei legek" csütörtöki díjátadóján elhangzott az is, hogy folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma. Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a lakosság 15 éve folyamatosan vásárol részvényeket, ám a lakossági jövedelmek felfutásával felerősödött ez a tendencia. Ugyanakkor a tőzsdeelnök szavaival élve: még van hová fejlődnünk, mert jelenleg csak a lakosság 2 százalékának van tőzsdei részvénye, míg a skandináv országokban ez az arány 10 százalékos, viszont Lengyelországban is kétszerese a magyarországinak. Végh Richárd azt javasolta, aki a tőzsdei részvényekbe történő befektetéseken gondolkodik, az először olyan befektetési alapokat vásároljon, amelyekben vannak ilyen értékpapírok is, majd fokozatosan és csak akkor vegyen közvetlenül részvényeket, ha hosszú távú befektetésekben gondolkodik. A tapasztalatok szerint 5-10 éves idősávban a tőzsdei befektetések verik a bankbetéteket - mondta Végh Richárd.