Ciprasz csatát nyert, de háborút még nem

Publikálás dátuma
2019.01.18. 09:15

Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
A görög kormányfő egyelőre maradhat posztján, nem lesz előre hozott választás. Meg kellene azonban nyernie még egy fontos szavazást.
Túlélte a görög parlamentben megtartott bizalmi szavazást Alekszisz Ciprasz. Éppen 151 képviselő (ez a minimális többség) voksolt arra, hogy a kormányfő folytassa a munkát az októberi parlamenti választásig. Ahogy az ehhez hasonló sorsdöntő görög voksolásokon már megszokhattuk, érdekes átszavazások is voltak. A centrista To Potami egyik képviselője, Szirosz Danellisz már hétfő este jelezte pártja vezetőjének, Sztavrosz Teodorakisznak, hogy a kormány mellett teszi le a voksát. Ciprasz pártja, a Sziriza 145 mandátummal rendelkezik, ehhez kellett még további hat honatya támogatását megszerezni. A bizalmi szavazásra azért volt szükség, mert múlt vasárnap a volt kisebbik koalíciós partner, a Független Görögök (ANEL) nevű párt vezetője, Panosz Kammenosz bejelentette, kilép a kabinetből. Pártjából azonban nem mindenki követte őt az ellenzék padsoraiba, a szerda esti szavazásnál az ANEL két rebellise is a kabinet mellett szavazott. Ciprasznak viszont egy a szerdainál is fontosabb szavazásra kell készülnie. Egy héten belül voksolhat a törvényhozás arról a megállapodásról, amelyet tavaly júniusban a két ország külügyminisztere írt alá a macedón névvita lezárására. Ebben Szkopje vállalta, hogy az ország új neve Észak-Macedónia lesz, cserébe Athén nem gördít tovább akadályt Szkopje európai uniós és NATO csatlakozása elé. A macedón parlament a múlt héten fogadta el azokat az alkotmánymódosításokat, amelyek lehetővé teszik a Preszpa-tónál aláírt megegyezés életbe lépését. Most azonban a görög parlamenten a sor. Ciprasz 149 képviselő támogatására biztosan számíthat. A 145 Sziriza-honatya mellett egy független, egy a To Potamiból kizárt képviselő és két az ANEL-től távozott politikus szavaz a kormány előterjesztése mellett. A To Potami vezetője, Sztavrosz Teodorakisz előzőleg azt közölte, támogatja a megegyezést, csakhogy a párt két képviselője azt közölte, nemmel voksolnak a szavazáson és ki is lépnének a pártból. Így azonban a To Potaminak már csak három képviselője ülne a parlamentben, ami a frakció megszűnését eredményezné, ez pedig komoly anyagi nehézséget jelentene a politikai erő számára. A másik kérdés, hogy szavaz a Demokratikus Baloldal, a DIMAR. Tanaszisz Teoharopulosz pártja kilátásba helyezte a megállapodás elfogadását, de végső álláspontját vasárnap jelenti be. A kormányszóvivő szerint összejön majd a 151 támogató szavazat. Ugyanakkor még meggondolhatja magát több képviselő vasárnap, amikor Athénban tömegtüntetést terveznek a megállapodás ratifikálása ellen.
Frissítve: 2019.01.18. 09:32

Az Iszlám Állam magára vállalta a magnyitogorszki robbanást

Publikálás dátuma
2019.01.18. 09:10

Fotó: Ilya Moskovets / AFP
December 31-én történt detonáció egy házban, az épület egyik lépcsőházának fele a 10. emelettől a földszintig teljesen leomlott. A robbanásban 39 ember vesztette életét.
Magára vállalta az Urál déli részén fekvő Magnyitogorszkban szilveszterkor történt házrobbanást az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet – írja az MTI a terrorista tevékenységre vonatkozó adatok nyomon követésére szakosodott Site Intelligence Group közlése alapján. A megfigyelőcsoport ezt az IÁ újságjára hivatkozva jelentette, amely szerint a terroristák egy magnyitogorszki iránytaxi újévi felrobbanását is a saját merényletük „eredményének” vallották. Egy magnyitogorszki sorházban december 31-én történt detonáció – a hatóságok szerint háztartási gázrobbanás –, amelynek következtében az épület egyik lépcsőházának fele a 10. emelettől a földszintig teljesen leomlott. Harminckilencen meghaltak, többtucatnyi embert azonban sikerült élve kimenteni. A túlélők között van egy mindössze 11 hónapos csecsemő is, aki 36 órát töltött a panelház romjai alatt, mire rátaláltak. Összesen nagyjából 110 ember élt az épületben. A mentést nehezítette az olykor -24 Celsius-fokos hideg, ráadásul az épület maradéka is omlásveszélyes volt.   Másnap a városban kigyulladt egy iránytaxi, az incidensnek három halálos áldozata volt. A kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) korábban azt közölte, hogy a házrobbanás helyszínén robbanóanyagot nem találtak. A 74.ru és a Znak.com hírportálok ugyanakkor, saját forrásaikra hivatkozva azt közölték, hogy a hatóságok nem vetették el a terrorcselekmény lehetőségét. Állításuk szerint az iránytaxiban a merénylet három gyanúsítottja vesztette életét. Szakértők korábban több alkalommal is arra figyelmeztettek, hogy az IÁ a megfélemlítés kedvéért olyan baleseteket és merényleteket is a magáénak tulajdonít, amelyekhez semmi köze nem volt. 
Szerző

Észak-koreai delegáció vitte el Kim Dzsong Un levelét Trumpnak

Publikálás dátuma
2019.01.18. 08:48

Fotó: MANDEL NGAN, KOREA SUMMIT PRESS POOL / AFP / KOREA SUMMIT PRESS
Az amerikai elnök és az észak-koreai vezető második csúcstalálkozójáról tárgyalnak Washingtonban.
Magas rangú észak-koreai delegáció érkezett helyi idő szerint csütörtök éjjel Washingtonba, hogy Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető második csúcstalálkozójáról tárgyaljon. Az észak-koreai delegációt a Kim Dzsong Un jobbkezeként számon tartott Kim Jong Csol vezeti, aki a diktatúrát irányító állampárt, a Koreai Munkapárt központi bizottságának alelnöke. Bár a hivatalos programot még nem hozták nyilvánosságra, az MTI összefoglalója szerint amerikai sajtóinformációk arról szólnak, hogy az észak-koreai politikus pénteken dél körül találkozik Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. Sajtóértesülések lehetségesnek tartják azt is, hogy Kim Jong Csol, aki az Egyesült Államokkal folytatott nukleáris témájú megbeszélésekért felelős főtárgyaló, a Fehér Házban látogatást tesz Donald Trump amerikai elnöknél. A Yonhap dél-koreai hírügynökség – az amerikai sajtóban is idézett – értesülései szerint a háromtagú küldöttség levelet hoz Kim Dzsong Untól az amerikai elnöknek. Trump nemrégiben ismételten kifejezte óhaját, hogy találkozzék az észak-koreai vezetővel.
Kim Jong Csol legutóbbi, november elejére, az ENSZ-közgyűlés ülésszakára tervezett találkozóját Mike Pompeóval az utolsó pillanatban lemondták. Washington és Phenjan az év elején vette fel ismét a kapcsolatot, miután újévi beszédében Kim Dzsong Un késznek mondta magát „bármikor” találkozni Donald Trumppal. Kim Jong Csol és Mike Pompeo mostani megbeszélésére akkor kerül sor, amikor – szintén sajtóhírek szerint – Vietnamban, vagy Thaiföldön folynak az előkészületek Donald Trump és Kim Dzsong Un második csúcstalálkozójára.
Az amerikai elnök január 2-án jelentette be, hogy újabb levelet kapott Kim Dzsong Untól, „csodálatosnak” nevezve az észak-koreai vezető üzenetét. Részleteket nem közölt a levélből, de akkor is megerősítette: „valóban nagyon jó viszonyt alakítottunk ki és valószínűleg lesz egy újabb találkozónk is”. Az elnök egy nappal korábban rövid Twitter-bejegyzésben arról írt, hogy „szívesen találkozik” újból Kim Dzsong Unnal, aki szerinte „felismerte, hogy Észak-Korea előtt csodálatos gazdasági lehetőségek nyílnak” abban az esetben, ha hajlandó végrehajtani országa végleges atomfegyver-mentesítését és ezzel megszabadulna a gazdaságot szorító nemzetközi szankcióktól is. Később újságíróknak Trump azt is megerősítette, hogy az újabb csúcstalálkozó előkészületei ellenére is „teljes mértékben” érvényben maradnak az Észak-Korea elleni szankciók, és ez mindaddig így lesz, amíg az Egyesült Államok nem tapasztal „nagyon pozitív” eredményeket. Első csúcstalálkozójukon, amelyet tavaly júniusban Szingapúrban tartottak, Trump és Kim megegyezett abban, hogy együttes erővel dolgoznak majd a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésén, e megegyezés konkrétumairól azonban nem kerültek nyilvánosságra részletek.
Szerző