Egy napot élt csak a Holdon termett növény

Publikálás dátuma
2019.01.18. 09:30

Fotó: Xinhua / AFP
A kínai űrügynökség kedden jelentette, hogy kicsírázott az a gyapotmag, amit a Csang'o-4 űrszonda vitt magával a Hold "sötét", azaz a Földről sosem látható oldalára. Azonban a nemzetközi lapok szerint a növény egy nappal később elpusztult.
A Hold felszínét érő napsugár hatására kicsírázott gyapotcsíra a szerdán beköszöntő, nagyjából két hétig tartó éjszaka rendkívül alacsony hőmérséklete - akár -170 Celsius fokig is lehet - miatt pusztulhatott el. Ez a tudósokat nem érte váratlanul, az űrszonda is éjszakai álmát alussza.
A december 8-án Kínából útnak indított Csang'o-4, az első ember alkotta űreszköz, amely január 3-án landolt a Hold Földről sosem látható, "sötét" oldalán. A fedélzetén lévő Jáde Nyúl 2 holdjáróval és egy miniatűr bioszférával a kutatók azt szerették volna tanulmányozni, hogyan reagálnak a növények a földitől eltérő körülményekre.  A burgonya-, repce-, gyapot- és lúdfűmagokból csak a gyapot csírázott ki - írta a Player
Szerző
Frissítve: 2019.01.18. 11:10

Sikerült lelassítani a szklerózis multiplex súlyosbodását

Publikálás dátuma
2019.01.17. 12:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Őssejt-transzplantációval amerikai kutatóknak sikerült lelassítani a szklerózis multiplex betegség súlyosbodását a kór relapszáló-remittáló típusa esetében - adta hírül az Amerikai Orvostársaság folyóirata, a JAMA alapján.
A chicagói székhelyű Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Iskolájának kutatói Richard K. Burt vezetésével 110 olyan relapszáló-remittáló SM-beteget vontak be tanulmányukba, akiknél az előző évben kétszer fordult elő, hogy az idegrendszeri tünetekkel járó fellángolásokat (relapszusokat) tünetmentes időszakok (remissziók) váltották fel, miközben betegségmódosító terápiákkal (DMT) kezelték őket. Ez a típus a jelenleg gyógyíthatatlan betegség leggyakoribb formája. A betegségmódosító terápiákkal gyógyszerekkel mérsékelhető a betegség e típusának lefolyása, de nem gyógyítják ki a pácienseket az SM-ből. E terápiák csökkentik a fellángolások gyakoriságát és súlyosságát, valamint az általa okozott idegi károkat.
A tanulmányba bevont betegeket két csoportba osztották, az egyik csoportot (55 fő) nem mieloablatív hematopoetikus őssejt transzplantációval (HSCT) kezelték cicklofoszfamidot és antitimocita globulint (T-sejt ellenes antitestek) alkalmazva. A másik 55 fős csoportot nagyobb hatékonyságú betegségmódosító terápiával kezelték, mással, mint az előző évben kapott DMT-kezelés során. 98 beteg állapotát egy év után mérték fel, 23-ét évente követték öt éven át.
A kutatók azt találták, hogy a HSCT-csoportban három beteg, a másiknál 34 beteg esetében súlyosbodott a betegség.
"Ilyen mértékű javulást a korábbi gyógyszerkísérletekben nem tudták kimutatni még akkor sem, ha intenzívebb DMT-terpáiában részesültek a betegek alemtuzumab (egy monoklonális antitest)-kezeléssel, amellyel hosszú távon megállítható a szklerózis multiplexben szenvedők állapotromlása"

- írták tanulmányukban a kutatók.

Szerző
Frissítve: 2019.01.17. 12:57

Igazolták: létezik Facebook-függőség

Publikálás dátuma
2019.01.16. 12:12

Fotó: Pixabay
Egy kutatás szerint a túlzott Facebook-használók rosszabb értékalapú döntést hoznak, mint a közösségi oldalt egészségesebb mértékben használó társaik. A kutatók szerint a jelek arra mutatnak, hogy érdemes lenne többet foglalkozni a közösségi oldalak függőséget okozó hatásával.
Mint megírtuk, a szakértők számára nem újdonság, hogy vannak, akik "kütyüfüggőkké" válnak: folyton ellenőrizniük „kell”, mi történt a közösségi oldalakon vagy akár meg is osztják minden lépésüket. A Michigan State University kutatói tudományos publikációt készítettek a közösségi oldalak túlzott használatának negatív hatásairól. Mint a Statista 2018-as adatait idézve leírták, naponta 2,6 milliárd ember használja világszerte a közösségi oldalakat. Ezeket a platformokat persze úgy is készítik, hogy a felhasználók rendszeresen látogassák és minél több időt töltsenek ott. Egy 2016-os adat szerint egy felhasználó naponta átlagosan 50 percet töltött el a Facebookon. Az oldal a "közösségi jutalmazás" (social reward) módszerével éri el, hogy a látogatók újra és újra visszatérjenek. A megerősítés azonban néhány felhasználóra jobban hat és túlzott közösségi oldalhasználatot eredményez. Náluk fordul elő, hogy aggodalmat éreznek, ha nem használhatják az oldalt, és jobban lesznek, amikor újra elérhetik azt. Konfliktusba is kerülhetnek másokkal, amikor szóvá teszik az aktivitásukat, illetve megvonási tünetek is előfordulhatnak. 
Mivel a közösségi oldalaktól való függőség nem került be az Amerikai Pszichológiai Társaság mentális rendellenességeket tartalmazó ötödik kiadásába, a Michigan Egyetem kutatói arra igyekeztek rámutatni, hogy a közösségi oldalakat mértéktelenül használóknál felmerül a függőség egyik egyértelmű jele, az értékalapú döntéshozatal nehézsége is, akárcsak más mentális függőségi betegségek, mint például a szerencsejáték-, alkohol-, nikotin- vagy kábítószer-függők esetében. A kutatók megállapították, hogy a túlzott használat és az életkor, valamint a nem között nincs összefüggés. Azonban sikerült bizonyítani, hogy a közösségi oldal csábításának kevésbé ellenálló felhasználók rosszabb értékalapú döntéseket hoznak, így a függőség egyik fontos tünetét produkálják. Az öt blokkra osztott feladatban a résztvevők az első négy blokkban még jó döntéseket hoztak, de az ötödik részt már elrontották a rizikósabb kockázatvállalás miatt - számolt be a HWSW az eredményekről.
A kutatók a döntéshozók, a terapeuták és a technológiai vezetők figyelmét szeretnék felhívni, hogy komolyabban vegyék a közösségi oldalakkal járó függőségi problémákat. Azonban a jelenleginél még sokkal több kutatás lenne szükséges, mivel a Facebookon kívül meg kellene vizsgálni más közösségi oldalak hatását is, továbbá érdemes lenne az önbevallásos teszt helyett megfigyelést végezni a túlzott használat megállapítására.
Szerző