Demeter Szilárd pályázik a PIM főigazgatói posztjára

Publikálás dátuma
2019.01.19. 09:45

Fotó: MOHAI BALÁZS / MTI
Január 17-ig lehetett pályázni a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói posztjára. Lapunk kereste a megbízott főigazgatót, Demeter Szilárdot, aki megerősítette, hogy leadta pályázatát a posztra. 
„Amennyiben én leszek a nyertes, a döntés kézhezvétele pillanatában a leadott pályázatot nyilvánosságra hozom. Addig viszont szeretném elkerülni még annak a látszatát is, hogy befolyásolni szeretném a döntéshozatalt.”

A Petőfi Irodalmi Múzeumot 2017. január 1. és 2018. október 31. között Pröhle Gergely vezette, akinek „közös megegyezéssel” való leváltása nehezen függetleníthető a júniusban, a kormánypárti Magyar Időkben meghirdetett kultúrharctól és a cikksorozatban megjelent, a múzeumot és őt ért kritikáktól. December 17-én az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós Demeter Szilárdot nevezte ki múzeum megbízott főigazgatójává. Demeter Szilárd a minisztérium online kiadványának, a Kultura.hu-nak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy a feladatot a Századvég munkatársaként kapta és hogy „természetesen” indul a posztért. Demeter Szilárd nagy valószínűséggel kapott biztatást hosszú távú terveihez, ezt erősíti az is, hogy a megbízott főigazgató Fekete Péter kulturális államtitkárnál annak ellenére el tudta érni, hogy az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum mégse költözzön vidékre, hogy arról karácsony előtt kormányhatározat jelent meg. Lapunk kereste interjúkérelemmel Demeter Szilárdot, erre azonban még nem kaptunk választ. Egyelőre nem tudni, hogy hányan és kik jelentkeztek a pályázatra, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt a Népszava ezzel kapcsolatos kérdéseire.
Szerző

Kétszáznál több író vállalt szolidaritást a kiszolgáltatottakkal

Publikálás dátuma
2019.01.18. 22:04

Fotó: Facebook / Írók a szolidaritásért
Közös nyilatkozatban álltak ki a civilek, munkások, kutatók, hajléktalanok és minden elnyomott mellett, a jogállamért.
"Mi, írók, irodalmárok szolidárisak vagyunk a társadalom kiszolgáltatott tagjaival" - olvasható abban a közösségi médián megjelent szolidaritási nyilatkozatban, melyet péntek estig 213 író írt alá. Köztük olyan ismert nevek épp úgy olvashatóak, akár Parti Nagy Lajosé vagy Bárdos Deák Ágnesé, mint például a feltörekvő írók közül kikerülő Seres Lili Hannáé. A szöveg sorra veszi, ki mindenki mellett állnak ki:
az aláírók szolidárisak mások mellett a rabszolgatörvénnyel sújtott munkásokkal, a köz- és felsőoktatás elszenvedőivel és mindazokkal, akik támogatásra szorulnak, "és akiket a kormány hathatós segítségnyújtás helyett jogaiban korlátoz".

Mint írják, a társadalom felelős tagjaiként állnak ki a jogállamért.
Szerző

A Pesten talált ismeretlen Klimt-dombormű nem ismeretlen, és nem is Klimt

Publikálás dátuma
2019.01.18. 18:34

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Egy szakértő már korábban is találkozott az Ehrbar-relieffel, egy másik pedig a képek alapján állítja, annak nincs köze a híres szecessziós művészhez.
Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta pénteken a The Art Newspaper. Az online művészeti folyóirat felidézte, hogy a magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel 2016-ban egy lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. Selmeczi feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre, és kutatásai révén jutott arra a megállapításra, hogy a plasztikát Klimt tervezte.
Már évekkel korábban találkozott a művel, és annak semmi köze Gustav Klimthez - nyilatkozta azonban Alfred Weidinger művészettörténész, Klimt-szakértő, a Lipcsei Szépművészeti Múzeum igazgatója. Weidinger hangsúlyozta, hogy elég gyakran tulajdonítanak műveket Klimtnek, "vagy 150 ilyen történetet" ismer, mondta, és szerinte a dolog nem is érdemel több vizsgálódást.
A relief minősége ugyanis nem mutat meggyőző hasonlóságot a művész rajzaival

- fejtette ki valamelyest részletesebben Peter Weinhäupl, a bécsi Klimt Alapítvány igazgatója. Weinhäupl egyetért Weidingerrel, és ugyancsak leszögezte, hogy a domborműnek véleménye szerint "nincs köze Klimthez". Arra is rámutatott, hogy ugyan Klimt fivére, Georg sok hasonló domborművet készített, de az Ehrbar-reliefről készült fotók egy Klimthez nem kapcsolható műhely nevét mutatják. Ráadásul Georg legtöbb munkáján saját neve is szerepel. Az alapítvány igazgatója hozzáfűzte: a bizonyossághoz nemcsak fotókon, hanem személyesen is látnia kellene a domborművet, de mint hozzátette, kétli, hogy változna a véleménye.
A The Art Newspaper Selmeczit is megkereste, hogy kommentálja a szakvéleményeket, de mint írták, egyelőre nem kaptak választ.
A belsőépítész kedden elmondta, hogy kutatásai alapján az arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető, és az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát pedig Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. Selmeczi szerint a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó, és a kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.
Témák
Gustav Klimt