Érdemes korán kelni: teljes holdfogyatkozás lesz hétfőn

Publikálás dátuma
2019.01.19. 16:16
Illusztráció
Fotó: Massimiliano Ferraro / AFP
Teljes holdfogyatkozás lesz hétfőn hajnalban, legközelebb ilyen három év múlva figyelhető csak meg.
Érdemes korán kelni hétfőn, hajnali fél négytől háromnegyed hétig ugyanis különleges és látványos csillagászati jelenség, teljes holdfogyatkozás lesz látható. Ez a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban állásakor következik be, ilyen legközelebb 2022 májusában fordul majd elő. Holdfogyatkozáskor a Föld kúp alakú árnyéka teljesen a Holdra vetül, amelyet fokozatosan eltakar. 
A jelenség látványossá fél öt után három perccel válik, amikor a teljes árnyék eléri a Hold peremét, majd lassan  eltakarja a korongot, amely a teljes fogyatkozás idején is látható marad, de vörös színű lesz. Kedvező időjárási feltételek a nyugati égbolton a vörös árnyalatos “vérholdat” majdnem egy órán keresztül láthatjuk. A holdkorong legsötétebb negyed hét előtt három perccel lesz - írta a Sokszínű Vidék.

Vérhold

Az ókoriak vérholdnak nevezték a teljes holdfogyatkozást, mert szabad szemmel észlelték a halvány vöröses színárnyalatát. A Föld légkörének molekuláiról visszaverődik a Nap fénye, a Holdra vetülő árnyéknak a naplementékre emlékeztető vöröses színe lesz.

A holdfogyatkozás menetrendje

  • 3:36 - A Föld külső árnyéka elkezd rávetülni a Holdra
  • 5:41 - A teljes holdfogyatkozás kezdete. A Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. Nem sötétedik el teljesen a holdkorong, fénye vörösre változik a földi légkörön szóródó fény jóvoltából.
  • 6:43 - A teljes holdfogyatkozás vége
  • 7:32 - A Hold lebukik a horizont alá. A folyamat ettől kezdve a fővárosból nem látható.
Az ország legkeletibb pontjára ennél 16 perccel korábbi, legnyugatabbra pedig 12 perccel későbbi időpontok vonatkoznak. /Forrás: Időkép/
Szerző
Frissítve: 2019.01.21. 11:45

Romlik a Bledi-tó minősége

Publikálás dátuma
2019.01.18. 09:09
Illusztráció
Fotó: Alexey Filippov / AFP
Romlott a Bledi-tó ökológiai állapota a növekvő turizmus, a fürdőzők és a horgászok számának gyarapodása miatt - figyelmeztettek szlovén limnológusok.
A Bledi-tó Szlovénia második legnagyobb tava Júliai-Alpokban, vízének minősége hosszú ideig közepes vagy jó volt. Spela Remec Reka limnológus, a szlovén környezetvédelmi ügynökség munkatársa, aki évek óta figyelemmel kíséri a Bledi-tó vízminőségét, elmondta, hogy 1994 és 2016 között 260 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma Bledben, 2017-ben ez a szám pedig további 160 százalékkal emelkedett. A megfelelő infrastruktúra kiépítése nehezen tudja követni a gyorsan növekvő turizmus elvárásait.
Nőtt a tó és az oda vezető utak forgalma, egyre több a fürdőző és a horgász, leterhelt a kommunikációs hálózat és tó körüli építkezések is befolyásolták a jelenlegi állapotot. Ez ahhoz vezethet, hogy a Bledi-tó természetes ökológiai állapota és a vízminőség határértéke 2021-re nem éri el az Európai Unió vízügyi keretirányelvének környezetvédelmi előírásait - hangsúlyozta Remec Reka. 
Tartós javulás csak a szennyezés okainak kiküszöbölésével érhető el. A szennyvíztisztítás mellett csökkenteni kell a tó forgalmát, sőt a madárállományt is, be kell tiltani a szárnyasok és a halak etetését.

A halászatról és a horgászatról szóló rendelet lehetővé teszi öt kilogramm etetőanyag vízbe helyezését naponta, ami jelentősen rontotta a tó ökológiai állapotát az elmúlt tíz évben. Ennek következtében a tóba évente több mint tíz tonna tápanyag kerül, ami növeli a víz foszformennyiségét és a kék-zöld algák, a cianobaktériumok terjeszkedését. 
Az önkormányzat bár tisztában van azzal, hogy a haletetés az egyik legfőbb oka a vízminőség romlásának, úgy véli, a probléma megoldása hosszú folyamat. A város nemrég egy elektromos hajót is vásárolt a vízfelület tisztítására, amely eltávolítja az olyan szerves hulladékokat, mint a levél, vagy az ember által vízbe dobott szemét. Remec Reka szerint ugyanakkor a probléma összetettsége miatt ez elhanyagolható javulást eredményez.
Szerző
Témák
Szlovénia

Aranysakál-invázió veszélyezteti Európát

Publikálás dátuma
2019.01.17. 11:57
Illusztráció
Fotó: Thorsten Mils / AFP
Négy év alatt megduplázódott a kilőtt sakálok száma, egyedszámuk mégis dinamikusan nő. Egyelőre kisebb gondokat okoz az állatok elszaporodása, de hosszútávon komoly kihívást jelenthet az európai mezőgazdaságnak és vadgazdálkodásnak.
Az elmúlt négy évben megduplázódott a kilőtt aranysakálok, népies nevén toportyánok vagy csikaszok száma, egyedszámuk mégis dinamikusan nő. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint tavaly 5831 aranysakált, népies nevén toportyánt vagy csikaszt lőttek ki Magyarországon, míg 1997-ben csak 11-et – írta a 444.hu.
Európában is toportyáninvázió van. A New York Times cikke szerint akár 117 ezer aranysakál is élhet Európában. Ez a szám jelentősen meghaladja a 17 ezres farkaspopulációét, pedig ezek az állatok korábban távol tartották az aranysakálokat. Az toportyán-populáció felfoghatatlan ütemű duzzadásában szerepet játszhat a globális felmelegedés is: az állatok nem szívesen élnek olyan területen, ahol száznál több napon át van hó, de most már Olaszország, Ausztria és Németország hegyvidékein is megjelentek - igaz, nem az erdők mélyén, ahol a farkasok élnek, hanem az erdők és mezők határán, közelebb az emberhez. 
A sakálok nagyobb testű rokonaikhoz hasonlóan falkában élnek, bár egy sakálfalka sokkal kisebb egy farkasfalkánál - jellemzően egy szülőpárból és utódaiból áll, és mindössze 5-6 egyedet számlál, szemben a 15 fősnél is nagyobb farkasfalkáknál. 
A toportyánok elszaporodása egyelőre csak kisebb gondokat okoz, hosszútávon azonban komoly kihívást jelenthetnek az európai mezőgazdaságnak és vadgazdálkodásnak.
Szerző
Témák
sakál
Frissítve: 2019.01.17. 11:59