Idegenrendészeti őrizetbe szállították Ahmed H.-t

Publikálás dátuma
2019.01.19. 13:27
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Idegenrendészeti őrizetbe szállították a szír Ahmed H.-t, akit a 2015. szeptemberi röszkei tömegzavargás résztvevőjeként terrorcselekmény miatt ítéltek el - közölte a férfit képviselő Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda szombat délelőtt az MTI-vel.
Ezzel a büntetés-végrehajtási folyamat lezárult. Ahmed H. idegenrendészeti őrizetben várja okmányai elkészülését. Ha ez megtörtént, repülőgéppel hagyja majd el az országot. A szír férfit a Szegedi Ítélőtábla tavaly szeptember 20-án jogerősen öt év börtönre ítélte, azzal, hogy leghamarabb a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Emellett tíz évre kiutasította Magyarországról. A bíróság határzár tiltott, tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett átlépése és társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek. A férfi a 2015. szeptember 19-ei elfogásától a szabadlábra helyezéséig a kiszabott öt év büntetés kétharmadát (40 hónap) töltötte le. A vádirat szerint Ahmed H. 2015. szeptember 16-án a Röszke-Horgos közúti határátkelőhelynél történt zavargásokkor megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. Röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később vették őrizetbe.
Szerző

Emberarcúvá maszkíroznák a rabszolgatörvényt Székesfehérváron

Publikálás dátuma
2019.01.19. 13:03
Orbán Viktor miniszterelnök és Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester
A fideszes vezetésű Székesfehérvár képviselő-testülete arról határozott, az önkormányzati cégeknél csak a dolgozó beleegyezésével lehet elrendelni túlórát.
Az Index szúrta ki a kormánypárti médiaholding részévé tett Fejér Megyei Hírlap online kiadásának tudósítását a város képviselő-testületi üléséről. E szerint egy MSZP-s és egy DK-s képviselő adott be javaslatot arról, hogy a közgyűlés tiltsa meg a rabszolgatörvény alkalmazását az önkormányzati cégeknél. Cser-Palkovics András polgármester viszont erre azt mondta, a két ellenzéki képviselő még azzal sem volt tisztában, hogy egyáltalán hány cége van a megyeszékhely önkormányzatának, nem hogy azzal, az illető gazdasági társaságoknál mi a gyakorlat, és azok mit terveznek.
Ennek ellenére a javaslatot nagy kegyesen napirendre vették, ahogy a cikkben írják, "a város demokratikus hagyományai iránti tiszteletből". A közgyűlés végül úgy döntött, az önkormányzati cégeknél a korábbinál több túl­órát csak a dolgozó beleegyezésével lehet elrendelni, s azt, aki nemet mond, hátrányt nem érheti. A rabszolgatörvény egyébként azt mondja ki, a kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, "önként vállalt túlmunka" elrendelhető.

Sok önkormányzat már elutasította

Az egyik legfrissebb szombati hír szerint újabb önkormányzat utasította el a rabszolgatörvény alkalmazását. A főváros XX. kerületének képviselő-testülete határozott úgy, hogy az önkormányzat tulajdonában álló cégeknél nem vezetik be a jogszabályt. Hasonló döntést hozott korábban a szegedi, a dombóvári, a salgótarjáni, a fideszes vezetésű szombathelyi önkormányzat, de nem alkalmaznák a törvény Budapesten a XIV. és a XV. kerületben sem.
Szerző

Több tucat feljelentéssel sorozták Németh Szilárd csepeli fideszesei a baloldali jelöltet

Publikálás dátuma
2019.01.19. 12:39
Fotó: Szalmás Péter
Az persze nem zavarta a hatalmat, hogy a birkózóknak kiutalt 2 milliárd forint sorsa csak mérsékelten ismert.
A csepeli fideszesek saját állításuk szerint legalább ötven eljárást kezdeményeztek a 2010-es önkormányzati választáson szocialista polgármester-jelöltként Németh Szilárd riválisaként elinduló Szenteczky ellen, írja a 24.hu. A Fidesz a választási győzelem után sem állt le. A követhetetlen mennyiségű feljelentés túlnyomó részéből azonban nem lett igazi ügy, mert már a rendőrségi szakaszban elhaltak. Több esetben azonban a hatóság vizsgálati eredménye sem akasztotta meg az „elszámoltatási” lendületet. A napokban is született bírósági döntés olyan ügyben, amelyben a rendőrség már korábban bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, sőt, az ügyészség sem talált benne törvénysértést. A fideszes vezetésű vagyonkezelő viszont pótmagánvádas eljárásban mégis bíróság elé citálta Szenteczkyt - az úgynevezett „lakásmutyi” ügy miatt. (A fideszes kampányban a párt több sajtótájékoztatót is tartott azt állítva, hogy jogtalanul kötött bérleti szerződést több önkormányzati lakásra, köztük az egykori csepeli rendőrkapitánnyal.) Most a bíróság kimondta, hogy Szenteczky nem követett el bűncselekményt. A másik oldalon sem jobb a helyzet az eredményesség tekintetében, csak ott az ügyérték volt nagyobb néhány helyiértékkel. Szenteczky János 2017-ben Szél Bernadettel, akkor még LMP-s országgyűlési képviselővel tett feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt a Németh Szilárd által létrehozott birkózóalapítvány ügyében. Az alapítvány kétmilliárd forint költségvetési támogatást kapott egy birkózóakadémia létesítésére, ám furcsán festett, hogy közben Németh csepeli címére jegyezték be. A feljelentést a rendőrség bűncselekmény hiányában elutasította.
Szerző