"A novemberben napvilágra került pénzügyi válsághelyzet következtében létszámleépítés kezdődött az ELTE Bölcsészettudományi (BTK) és Természettudományi Karain (TTK). A két kar oktatóinak száma várhatóan összesen 50-70 fővel csökken" - írta hétfői közleményében az Oktatói Hálózat (OHA). Többségüket nyugdíjazással, más részüket sebtében összehozott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani az oktatókat tömörítő szervezet értesülése szerint.
– Tőlünk még senkit nem bocsátottak el, de már készült egy lista azokról az oktatókról, akiket vagy nyugdíjba küldenek, vagy felmondanak nekik. Legalább 40 embert érint – nyilatkozta a Népszavának Máté András, az OHA egyik alapítója, az ELTE BTK docense. Úgy tudja, utóbbiak esetében az egyes oktatók tudományos teljesítményét vizsgálták meg, az alapján döntötték el, kit küldjenek el. Ez viszont azért nem igazságos, mert az oktatók már most is túlterhelek, van, aki annyi órát tart, hogy semmi ideje nem marad tudományos kutatásokra. A BTK-ra mintegy 8-10 ezer diák jár, az oktatók száma 500 főre tehető.
A leépítések miatt tanszékek, képzési programok szűnhetnek meg. Máté András szerint például
Az ELTE TTK-n 20-25 fővel csökkenhet az oktatók száma. Pásztor Erzsébet, a kar Genetika Tanszékének oktatója lapunknak elmondta: ahhoz képest, hogy a karon mintegy 400 oktató dolgozik, ez a szám elenyészőnek tűnhet, ám a valóságban minden egyes oktató elvesztése komoly gondokat jelent. – Az elmúlt nyolc évben már elveszítettük az oktatók negyedét, egyre nehezebb megoldani az oktatási feladatokat. Sok kutató lényegében ingyen oktat, mégis hatalmas a túlterhelés, ami a kutatói munka rovására megy – fogalmazott.
A kapacitásgondokat egyebek mellett csoportösszevonásokkal próbálják áthidalni: például a tanárszakos hallgatók is ugyanarra az órára járnak, mint más szakokon tanuló társaik. Nem egyszer fordul elő, hogy angol nyelvű előadásokra, szemináriumokra kénytelenek beültetni a magyar nyelven folyó képzésekre jelentkezett hallgatókat is. A pénzhiány okozta gondok máshol is megnyilvánulnak: ha egy oktató kutatni akar, kutatási eszközeit (laptok, kutatási anyagok) saját magának, pályázati úton kell beszereznie, az egyetem nem tudja biztosítani azokat. – Az egész rendszert lényegében csak féllegális eszközökkel lehet fenntartani – mondta Pásztor.
- fogalmaz az OHA közleménye. Az elbocsátások több tanszék és képzési program felszámolásához vezethetnek, gyengébb oktatói és kutatói teljesítményt eredményezve. Hozzáteszik:
Ezzel a politikával a kormányzat – akár a 2013-as leépítések esetében – elérte, hogy "a felsőoktatás lebontását, az önfelszámolás visszafordíthatatlan, káros és méltatlan lépéseit maguk az intézmények hajtsák végre", írják az egyetemii oktatók. Mindezekért az OHA
követeli az ELTE vezetésétől a létszámleépítés felfüggesztését, és egy olyan új, felmenő rendszerben bevezetendő és konszenzuálisan elfogadott értékelési rendszer létrehozását, ami az oktatási és a kutatási teljesítményt egyaránt figyelembe veszi; és
követeli a kormánytól a felsőoktatás finanszírozási rendszerének újragondolását szakértők bevonásával és az érintettekkel történő érdemi egyeztetésekkel.
Megkérdeztük az ELTE-t és a két érintett kart is a leépítések kapcsán. A kialakult helyzettel kapcsolatban ugyancsak kerestük a felsőoktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Az egyetem nem válaszolt megkeresésünkre, az Index viszont idézi válaszközleményüket. Az ELTE szerint teljes mértékben valótlan az állítás, miszerint "gazdasági vészhelyzet" vagy „hatalmas baj" náluk. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pénzügyi helyzete és működése stabil.Szerintük a két kar "gazdálkodásának racionalizálása" zajlik, erre pedig a karok vezetőivel és közösségeivel együtt dolgozzák ki a terveket. És bár valóban terveznek leépítést, többnyire a nyugdíjas korú oktatókat küldik nyugdíjba - bár szerintük ez nem lesz hatással ez egyetem működésére.
