"Vészhelyzetben az ELTE" - Akár 70 oktatót is kirúghatnak

Publikálás dátuma
2019.01.21. 11:36

Fotó: Faludi Imre / MTI
A kormány elérte, hogy magát tegye tönkre az egyetem. Az Oktatói Hálózat követeli az ELTE vezetésétől a létszámleépítés felfüggesztését. Megszűnhet az egyetem Logika tanszéke.
"A novemberben napvilágra került pénzügyi válsághelyzet következtében létszámleépítés kezdődött az ELTE Bölcsészettudományi (BTK) és Természettudományi Karain (TTK). A két kar oktatóinak száma várhatóan összesen 50-70 fővel csökken" - írta hétfői közleményében az Oktatói Hálózat (OHA). Többségüket nyugdíjazással, más részüket sebtében összehozott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani az oktatókat tömörítő szervezet értesülése szerint.
– Tőlünk még senkit nem bocsátottak el, de már készült egy lista azokról az oktatókról, akiket vagy nyugdíjba küldenek, vagy felmondanak nekik. Legalább 40 embert érint – nyilatkozta a Népszavának Máté András, az OHA egyik alapítója, az ELTE BTK docense. Úgy tudja, utóbbiak esetében az egyes oktatók tudományos teljesítményét vizsgálták meg, az alapján döntötték el, kit küldjenek el. Ez viszont azért nem igazságos, mert az oktatók már most is túlterhelek, van, aki annyi órát tart, hogy semmi ideje nem marad tudományos kutatásokra. A BTK-ra mintegy 8-10 ezer diák jár, az oktatók száma 500 főre tehető. A leépítések miatt tanszékek, képzési programok szűnhetnek meg. Máté András szerint például 
az ELTE BTK Filozófia Intézetének Logika Tanszéke szinte biztos, hogy nem folytathatja működését.

Az ELTE TTK-n 20-25 fővel csökkenhet az oktatók száma. Pásztor Erzsébet, a kar Genetika Tanszékének oktatója lapunknak elmondta: ahhoz képest, hogy a karon mintegy 400 oktató dolgozik, ez a szám elenyészőnek tűnhet, ám a valóságban minden egyes oktató elvesztése komoly gondokat jelent. – Az elmúlt nyolc évben már elveszítettük az oktatók negyedét, egyre nehezebb megoldani az oktatási feladatokat. Sok kutató lényegében ingyen oktat, mégis hatalmas a túlterhelés, ami a kutatói munka rovására megy – fogalmazott. 
A kapacitásgondokat egyebek mellett csoportösszevonásokkal próbálják áthidalni: például a tanárszakos hallgatók is ugyanarra az órára járnak, mint más szakokon tanuló társaik. Nem egyszer fordul elő, hogy angol nyelvű előadásokra, szemináriumokra kénytelenek beültetni a magyar nyelven folyó képzésekre jelentkezett hallgatókat is. A pénzhiány okozta gondok máshol is megnyilvánulnak: ha egy oktató kutatni akar, kutatási eszközeit (laptok, kutatási anyagok) saját magának, pályázati úton kell beszereznie, az egyetem nem tudja biztosítani azokat. – Az egész rendszert lényegében csak féllegális eszközökkel lehet fenntartani – mondta Pásztor. 
" Az alulfizetett és túlterhelt oktatók megtizedelése nemcsak nem méltányos, de nem is hatékony megoldás az egyetem problémáira"

- fogalmaz az OHA közleménye. Az elbocsátások több tanszék és képzési program felszámolásához vezethetnek, gyengébb oktatói és kutatói teljesítményt eredményezve. Hozzáteszik:
"ország egyik vezető egyeteme most azért kényszerül ismét létszámleépítésre, mert a kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást, és az elégtelen források elosztását úgy alakította, hogy az a minél olcsóbb tömegoktatás és mondvacsinált kutatási tevékenységek felé sodorja az intézményeket".

Ezzel a politikával a kormányzat – akár a 2013-as leépítések esetében – elérte, hogy "a felsőoktatás lebontását, az önfelszámolás visszafordíthatatlan, káros és méltatlan lépéseit maguk az intézmények hajtsák végre", írják az egyetemii oktatók. Mindezekért az OHA
  • követeli az ELTE vezetésétől a létszámleépítés felfüggesztését, és egy olyan új, felmenő rendszerben bevezetendő és konszenzuálisan elfogadott értékelési rendszer létrehozását, ami az oktatási és a kutatási teljesítményt egyaránt figyelembe veszi; és
  • követeli a kormánytól a felsőoktatás finanszírozási rendszerének újragondolását szakértők bevonásával és az érintettekkel történő érdemi egyeztetésekkel.
Megkérdeztük az ELTE-t és a két érintett kart is a leépítések kapcsán. A kialakult helyzettel kapcsolatban ugyancsak kerestük a felsőoktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Az egyetem nem válaszolt megkeresésünkre, az Index viszont idézi válaszközleményüket. Az ELTE szerint  teljes mértékben valótlan az állítás, miszerint "gazdasági vészhelyzet" vagy „hatalmas baj" náluk. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pénzügyi helyzete és működése stabil.Szerintük a két kar "gazdálkodásának racionalizálása" zajlik, erre pedig a karok vezetőivel és közösségeivel együtt dolgozzák ki a terveket. És bár valóban terveznek leépítést, többnyire  a nyugdíjas korú oktatókat küldik nyugdíjba - bár szerintük ez nem lesz hatással ez egyetem működésére.
Frissítve: 2019.01.21. 20:24

Két hét múlva lesz ítélet a vörösiszapperben

Publikálás dátuma
2019.01.21. 11:26
Fotó: Vajda József
A Győri Törvényszék február 4-én hoz ítéletet a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában. A hétfői tárgyaláson az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak mindegyike ártatlannak vallotta magát.
A hétfői tárgyaláson az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán, a cég egykori vezérigazgatója az utolsó szó jogán felszólalva azt hangsúlyozta, hogy a 2010. október 4-én bekövetkezett tragédia ellen nem tudtak tenni semmit, mert az nem volt előrelátható. Ezt számos szakértői vélemény is kimondta - tette hozzá. "Ami tőlünk tellett, emberileg és szakmailag is megtettük" a gátszakadást követően - mondta az egykori cégvezető, aki úgy fogalmazott: "nyolc és fél év után sem gondolom, hogy tudtam volna többet tenni". Kitért arra is, hogy a vád az eljárás során folyamatosan változott, s a közvetlen bizonyítékok köréből átcsúszott a közvetett bizonyítékok alkalmazásához. "Valós emberi és csapategységbe kovácsolt minket a vádhatóság, ami a katasztrófa előtt csak munkakapcsolat volt" - fűzte hozzá.

Az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak mindegyike együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak és azoknak, akiket a vörösiszap-katasztrófa valamilyen formában érintett. Kiemelték, hogy a történtek életük végéig elkísérik őket, s kérték bűncselekmény hiányában történő felmentésüket.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Az ügyészség különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indítványozta a vádlottak bűnösségének kimondását. Bizonyítottság hiányában két vádlott felmentését kezdeményezték, őket korábban a katasztrófa utáni értesítési (segítségnyújtási) kötelezettség elmulasztásával vádolták.

Az ügyben tizenöt ember - köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja - ellen emeltek vádat. A Veszprémi Törvényszék első fokon 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot és új eljárást rendelt el.
Frissítve: 2019.01.21. 11:43

Bevásárlóközpontban látták Nikola Gruevszkit (videó)

Publikálás dátuma
2019.01.21. 08:55
Nikola Gruevszki
Fotó: AFP
Egy budapesti üzletközpontban sétálgatott szombaton a korrupcióért elítélt volt macedón miniszterelnök, aki menekültként lehet Magyarországon.
Teljes nyugalommal sétálgatott egy budapesti bevásárlóközpontban szombat este a hazájában elítélt, bukott macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki - írja a 444.hu. Gruevszki tavaly ősszel érkezett titokzatos körülmények között az országba, miután egy korrupciós ügy miatt börtönbe kellett volbna vonulnia Macedóniában. A volt elnöknek - aki hatalma teljében Orbán Viktorral is összebarátkozott - végül a magyar kormány nyújtott segítséget, hogy elmenekülhessen az általa elkövetett törvénytelenségek számonkérése elől. Magyar diplomaták segítségével átjutott több határon is, majd bonyolult ügyéhez képest példátlan gyorsasággal megkapta a menekültstátuszt.
Gruevszkit legutóbb december közepén látták nyilvánosan megjelenni Budapesten, egy rózsadombi étteremben, ahol egy macedón vámhivatalnokkal ebédelt. Korábban az Erzsébet téri karácsonyi vásárban is többször feltűnt, luxusboltok környékén, majd az Anker közben is lefényképezték, ahol szórakozóhelyek sokasága van.
Szerző