Theresa May nem akar megint népszavazást a Brexitről

Publikálás dátuma
2019.01.21. 20:06

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Theresa May brit kormányfő újabb javaslattal állt elő a westminsteri parlamentben a rendezett kilépés megmentése érdekében. Kérdés, sikerrel jár-e.
A szigetország választópolgárai 2016. június 23-án döntöttek 52-48 százalékos arányban arról, hogy 43 év után hátat kívánnak fordítani az Európai Uniónak. Két és fél évvel a sorsfordító népszavazás után sem biztos azonban, hogy a búcsú egyáltalán megvalósul- e és ha igen, ez a március 29-i határnapon történik- e meg? Egy héttel azután, hogy Theresa May a brit parlament történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte el, a kormányfő visszatért az alsóházba és új állásfoglalásban ismertette terveit. Az eredetihez feltűnően hasonló B-terv annak tudatában készült, hogy egy második elutasítás a 650 képviselő részéről nem pusztán a Brexitet siklatja ki, hanem újabb, idő előtti parlamenti választásba kényszeríti az Egyesült Királyságot. Theresa May bejelentette, a következő napokban folytatja a szakszervezetekkel, parlamenti képviselőkkel, az autonóm nemzetgyűlésekkel és az üzleti élet vezetőivel folytatott konzultációit. Sajnálkozásának adott hangot, amiért az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn eddig visszautasította a vele való párbeszédet. A régi-új előterjesztés az északír-ír határra vonatkozó tervet, a backstopot próbálná elfogadhatóvá tenni különösen a May ellen voksolt 118 tory honatya és az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciója számára. A kormányfő hangoztatta, hogy tiszteletben tartja a nagypénteki egyezményt és nem jöhet szóba fizikai valóságában létező határ Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. May ünnepélyes ígéretet tett, hogy a Brexit-tárgyalások következő szakaszában több figyelmet szentel a munkavállalók jogainak és a környezetvédelemnek. „Nagyobb rugalmasságot és nyitottságot” tanúsít majd, jobban bevonva a gondolkodásba az alsóház tagjait. Az állásfoglalásra válaszolva Jeremy Corbyn úgy ítélte meg, hogy a kormányfő az Időtlen időkig film világában él. El kellene fogadnia a realitásokat és feladnia úgynevezett alapelveit, melyek minden képviselői akarat ellenére “megszavazhatatlanná” tesznek egy megállapodást. A második érdemi szavazásra a Brüsszellel folytatott egyeztetéseket is beleszámítva legkorábban két-három hét múlva kerülhet sor. A következő napokban mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők törvénymódosítási javaslatokkal próbálnak majd kiutat keresni a válságból. A volt legfőbb ügyész, Dominic Grieve nevével fémjelzett beterjesztés például lehetővé tenné, hogy a Ház akár kevesebb mint a fele kezdeményezhesse az 50. cikkely felfüggesztését és ezzel a Brexit leállítását. Az Independent című lap négy csoportra osztja az alsóházi képviselőket: a no-deal, Theresa May brüsszeli megállapodása és a norvég mintát követő kilépés támogatóira, illetve a népszavazás megismétlésének híveire. Bármelyik csoport megtorpedózhatja a kormányfő terveit. Ilyen megosztottság mellett szinte lehetetlen feladat többséget szerezni bármilyen javaslat számára. Március 30-tól kezdődik az Egyesült Királyságban az európai uniós állampolgárok regisztrálása, az uniós polgárok kérelmezhetik az állandó tartózkodási státuszt. Az engedélyre azok jogosultak, akik 2020 végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek már öt évet az Egyesült Királyságban. A világhálón keresztül kitölthető jelentkezés legalábbis a kormány megítélése szerint nagyon egyszerű. A rendszer csak tegnap kezdődött és március végéig tartó “próbaidőben” kerül visszatérítendő 65 fontba (23 460 forint), utána ingyenessé válik. Sokan tartanak mégis attól, hogy sok, az angol nyelvet nem uraló munkavállaló nem értesül majd a 2021 júniusig érvényes szisztémáról, így kiutasíthatják az országból.

Újabb demokrata elnökjelölt-aspiráns tűnt fel Amerikában

Publikálás dátuma
2019.01.21. 18:18

Fotó: SAUL LOEB / POOL / AFP / AFP
Kamala Harris kaliforniai szenátor az ABC televízió műsorában bejelentette hétfőn, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért 2020-ban.
"Egyedülálló vezetői tapasztalattal rendelkezem helyi önkormányzatban, egy állam kormányzatában és szövetségi kormányzatban" - fogalmazott a televíziós interjúban az 54 esztendős Kamala Harris, aki jamaicai és indiai bevándorlók gyereke, és korábban ügyészként dolgozott Kaliforniában. Az interjúval szinte egy időben a közösségi médiában közzétett rövid videóban fejtette ki céljait. "Igazság, egyenlőség, szabadság, demokrácia. Ezek nem csupán szavak, hanem értékek, amelyeket amerikaiként mindannyian nagy becsben tartunk" - fogalmazott. A tévéinterjúban pedig leszögezte: "Mi akkor vagyunk a legjobbak, amikor ezekért az elveinkét küzdünk". Hozzátette: "Nem vagyunk tökéletesek, de nagyszerű ország vagyunk, amikor azokról az elvekről vitázunk, amelyekre országunk épül".        Az elnökjelölt-aspiráns a jelenlegi republikánus elnök, Donald Trump bevándorlás-politikájának heves bírálójaként ismert, neve pedig Brett Kavanaugh főbírójelölt szenátusi meghallgatásán vált szélesebb körben is ismertté. A bejelentés időpontját amerikai kommentátorok jelképesnek tartják, ugyanis a Martin Luther King fekete polgárjogi harcosra emlékező nemzeti ünnepen történt. Valamint ez az a nap, amikor 47 évvel ezelőtt a Demokrata Párt első női politikusa, a New York-i Shirley Chisholm is bejelentette indulását pártja elnökjelöltségéért. A massachusettsi Elizabeth Warren szenátor és a New York-i szenátor Kirsten Gillibrand után Kamala Harris a harmadik nő a Demokrata Pártban, aki hivatalosan is bejelentette, hogy ringbe száll pártja elnökjelöltségéért. Ezt Tulsi Gabbard hawaii törvényhozó is jelezte már, de ő még hivatalosan nem jelentette be. Julián Castro, a texasi San Antonio volt polgármestere szintén hivatalosan bejelentette már indulását a párt elnökjelöltségéért.
Szerző

A kereskedelmi háború eredménye: lelassult a kínai GDP növekedése

Publikálás dátuma
2019.01.21. 17:55

Fotó: AFP/XINHUA
Mintegy három évtized óta a legcsekélyebb mértékben gyarapodott a kínai gazdaság a pekingi statisztikai hivatal adatai szerint.
Az ország gazdasága 2018-ban 6,6 százalékkal bővült, a lassulás oka elsősorban az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi háború. A 2018-as utolsó negyedévi gyarapodás ráadásul már csak 6,4 százalékos volt. Ilyen helyi szinten alacsonynak számító bővülést utoljára a gazdasági válság kitörése után, 2009-ben mértek. Ez nem kecsegtet túl sok jóval a 2019-es évet illetően sem. A Világbank és több szakértő úgy véli, hogy a kínai GDP gyarapodása 2019-ben a 6,5 százalékos szintet sem éri majd el. Ez azonban elsősorban attól függ, még jobban elmérgesedik-e az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború, vagy sikerül megállapodásra jutni Washingtonnal. „Az Egyesült Államokkal kialakult konfliktus nyomán bizonytalanság alakult ki” – mondta el a német dpa hírügynökségnek Max Zenglein, a kínai gazdasággal foglalkozó Merics intézet vezetője. A kereskedelmi háború ugyanis megbénította a befektetőket, ami az export megtorpanását is eredményezte. „Akkor válik igazán komollyá a helyzet, ha márciusig nem születik megállapodás az Egyesült Államokkal, s újabb vámot vezetnek be a kínai termékekre” – véli a szakértő. Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök március 1-ig állapodott meg „fegyverszünetben” a kereskedelmi háborúban. Szakértők szerint a kínai gazdaság lassulása Peking alkupozícióját gyengíti. Trump azt követeli, hogy Kína tárja szélesebbre kapuját az amerikai termékek előtt és lépjen fel hatékonyabban a szellemi termékek megvédéséért. Bár a 2018-as adatok meghaladják a pekingi kormány 6,5 százalékos GDP gyarapodásra vonatkozó jóslatát, a kínai vezetést aggasztja a gazdaság gyarapodásának lassulása. Ezért gazdaságélénkítő intézkedéseket foganatosíthatnak, a kabinet még több infrastrukturális beruházást jelenthet be. Ugyanakkor a kormányzat az idei GDP növekedést 6,0-6,5 százalékban adhatja meg, ami igencsak visszafogott jóslat. Szakértők szerint a lassulás oka, hogy a kínai lakosság hatalmas hitelt halmozott fel. Emiatt a belső fogyasztás sem nőtt.

Rontott kilátásain az IMF

Gyengébbek a globális növekedési kilátások, a fejlett gazdaságokban az eddigi előrejelzésekhez képest nagyobb mértékű a lassulásra, a fejlődő, feltörekvő piacokon pedig átmeneti fékeződésre lehet számítani - ez derül ki az IMF legfrissebb Világgazdasági kilátások című jelentéséből. A globális növekedés 2018-ban az eddigi számítások szerint 3,7 százalék, ami idén 3,5 százalékra lassulhat, majd 2020-ra 3,6 százalékra élénkülhet. A fejlett országokban a gazdasági növekedés a 2018-as 2,3 százalékról 2 százalékra esik vissza 2019-ben, ez a folyamat 2020-ban is folytatódik, akkor ugyanis a várt növekedési ütem mindössze 1,7 százalék lehet. B. M.