Nincs egyezség az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.21. 19:58

Fotó: MICHAEL LATZ / AFP
Továbbra sincs megegyezés az idei bérekről az Audinál: a cégvezetés legújabb, vasárnap átadott ajánlatát hétfőn ismét elutasította az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) sztrájkbizottsága.
- Elvárjuk, hogy a munkáltató érdemi ajánlatot tegyen, ne csak a számokat rakosgassa jobbról balra. Az új ajánlat azonban lényegi elmozdulást nem tartalmaz a korábbiakhoz képest, még a megegyezésre való törekvés szándéka sem érződik rajta – fogalmazott érdeklődésünkre Csalogány György, az AHFSZ elnökhelyettese. Hozzátette: az ajánlat tartalmáról titoktartási kötelezettsége miatt részletesen nem beszélhet. Mint arról beszámoltunk: múlt pénteken az Audi győri gyárában a dolgozók két órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, amelyben mintegy 4 ezer dolgozó – lényegében a délelőttös műszakra beosztott összes munkavállaló – részt vett. A szakszervezet és a vállalat vezetése ugyanis hónapok óta nem tud megállapodni az idei évre vonatkozó béremelés mértékéről. Előbbi 18 százalékos béremelést és cafeterianövelést szeretne 2019-re, utóbbi 10+10 százalékos bérfejlesztést ajánl két évre vonatkozóan. Csalogány György kérdésünkre, hogy terveznek-e újabb sztrájkot, azt mondta: a kollektív munkaügyi vita során 7 napos egyeztetési kötelezettséget írnak elő a hatályos jogszabályok, ami alatt egyszer, maximum 2 órán keresztül lehet sztrájkolni. A 7 nap ugyanakkor kedden éjfélkor lejár. Hogy lesz-e újabb sztrájk, arról csak azt követően lehet nyilatkozni. Addig tárgyalás útján, az eredeti ajánlatot fenntartva igyekeznek érdemi elmozdulásra rábírni a vállalatvezetést.  
Szerző
Frissítve: 2019.01.21. 20:08

A válság óta megduplázódott a milliárdosok száma, sosem volt még ennyi pénze a gazdagoknak

Publikálás dátuma
2019.01.21. 12:42

Tovább nyílt a vagyonolló tavaly. A világszerte fizetett adóknak csak 4 százaléka származik a gazdagoktól, míg a 26 leggazdagabbnak annyi pénze van, mint másik 5 milliárd embernek együtt.
"A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét" - mondta Winnie Byanyima, az Oxfam International vezérigazgatója. 2018-ban még tovább nyílt a vagyonolló a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, hívta fel rá a figyelmet a nemzetközi civil szervezet a hétfőn közzétett éves egyenlőtlenségi jelentésében, mint azt az Euronews kiszúrta.

Tavaly a 26 leggazdagabb ember vagyona egyenlő volt az emberiség legszegényebb felének összvagyonával

- írják. Világszerte 10 ezer ember hal meg naponta azért, mert pénz híján nem fér hozzá egészségügyi ellátáshoz. Egyes helyeken - például a brazíliai Sao Pauloban - átlag 25 évvel élnek rövidebb ideig a szegény környékek lakói, mint a jómódúak. A férfiaknak világszerte másfélszer annyi tulajdona van, mint a nőknek, és a cégek 86 százalékát vezetik. A nők eközben 10 trillió dollár értékű munkát végeznek fizetetlenül, láthatatlanul, otthonaikban takarítva, mosva és főzve a férfiakra.

A 2008-as pénzügyi válság óta megduplázódott a milliárdosok száma

- mutatott rá az Oxafam. A leggazdagabbak vagyona tavaly összesen 900 milliárd dollárral (252 ezer milliárd forinttal) nőtt, ami napi 2,5 milliárd dolláros (700 milliárd forintos) növekedésnek felel meg, miközben a világ legszegényebb felének összvagyona átlagosan 11 százalékkal csökkent - húzta alá a civil szervezet. Soha a bolygó történetében nem volt ekkora vagyona a leggazdagabbaknak, míg eközben az emberiség fele napi nagyjából 1500 forintból kell megéljen.

Az adók szintje évtizedek óta most a legalacsonyabb

- állapították még meg. "Ha megfordulna a tendencia, a kormányok többségének elég bevétele lenne a közkiadások finanszírozására" - vélekedett a szervezet, hangsúlyozva, hogy a gazdagok aránytalanul kevés adót fizetnek. Az Oxfam szerint a világszerte megfizetett adópénzek mindössze 4 százaléka fakad a gazdagok megadóztatásából - 96 százalékot a szegények fizetnek.
Szerző

Magyar cégeket is érint a Brexit-kockázat

Publikálás dátuma
2019.01.21. 10:30

Fotó: Shutterstock
A három évvel ezelőtti Brexit-népszavazás óta a brit hátterű hazai cégek számának emelkedése megállt, dolgozóik száma pedig csökken.
A 2016-os Brexit-népszavazás óta befagyott a brit hátterű hazai vállalkozások addig töretlenül emelkedő száma - közli a céginformációval foglalkozó Opten. Míg 2004-ben 1525 szigetországi kötődésű hazai társaságot tartottak számon, addig a szám folyamatos emelkedéssel 2016-ra 2309-re nőtt. Az ív azonban itt megtört: a rákövetkező évben 2307, majd tavaly 2304 ilyen társaságot tartottak nyilván, ami tehát némi csökkenéssel lényegében nem mutat változást. A Brexit-hatás az alkalmazotti létszámra is kihatott. Míg 2016 júniusában e cégeknél 73 ezren dolgoztak, addig jelenleg már csak 69 ezren. Eközben ráadásul bővült az általános hazai foglalkoztatás. A brit hátterű vállalkozások között az átlagnál jóval nagyobbak is érintettek, vagyis nemzetgazdasági szerepük kiemelkedő. Az összetett tulajdonosi láncokat és a közvetett kapcsolatokat is hozzászámítva számuk már 2900-ra rúg. Ráadásul a külkereskedelmi és áttételes beszállítói láncokon keresztül beágyazottságuk még mélyebb. Bár az árfolyamváltozás egyes cégekre jótékonyan hathat, addig mások számára akár végzetes következményekkel is járhat. A vámok változása szintén szórhatja a mezőnyt. Minél több szálon kötődik egy hazai gazdálkodó az Egyesült Királysághoz, az elkövetkező időszakban annál nagyobb kockázatot visel. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a Brexit kimenetelének tovagyűrűző hatásai tömegek megélhetését érinthetik Magyarországon - állapítja meg az Opten.
Szerző
Témák
Brexit Opten cég