Az állami tankönyvek egyre kevésbé népszerűek a pedagógusok körében: a statisztikák szerint a 2015-ös 74,4 százalékról 2018-ra 68 százalékra esett vissza az állami kiadású tankönyvek rendelési aránya – derült ki az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) adataiból, amelyeket a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) kért ki. A számok tehát ellentmondanak Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának, aki múlt héten még arról beszélt, hogy az iskolák egyre nagyobb arányban rendelnek állami kiadású tankönyveket.
A legnagyobb arányban az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett, úgynevezett „újgenerációs” tankönyvek megrendelési aránya csökkent: míg 2015-ben egy-egy OFI-s tankönyvből átlagosan mintegy 20 ezer példányt rendeltek az iskolák, 2018-ban már csak 12,6 ezret. Ez 37 százalékos visszaesés. „Ezek – az államtól származó – adatok tételesen cáfolják, hogy a tanítók-tanárok körében egyre népszerűbbekké váltak volna az állítólag modernebb fejlesztésű kísérleti, újgenerációs tankönyvek”– olvasható a TANOSZ állásfoglalásában.
Ezek közé tartoznak azok az uniós pénzekből „fejlesztett” kiadványok, amelyek botrányos, nem egyszer propagandával is felérő politikai tartalmaikról, pontatlanságaikról, szakmai hibáikról váltak ismertté az utóbbi időben. – Az államtitkár beszélt arról is, hogy ezeket a könyveket egyre több tanár fogadta el. Én inkább úgy fogalmaznék: beletörődtek abba, hogy szűkül a választék, népszerűtlenségük ellenére hamarosan már szinte csak az állami tankönyvekből választhatnak – nyilatkozta lapunknak a TANOSZ alelnöke, Romankovics András. Arra is rámutatott, hogy a tankönyvellátásról szóló törvény idén januárban életbe lépett módosításával a kormány lényegében megtiltotta, hogy a magánkiadók által kiadott, 2013-ban még engedélyeztetett tankönyvek engedélyét a kiadók meghosszabbíthassák. Márpedig az érintett - több százra tehető - kiadványok engedélyei öt évre szólnak, azaz idén lejárnak.
De azok a magánkiadós tankönyvek is könnyen kikerülhetnek a tankönyvjegyzékből, amelyek idén még érvényes engedéllyel rendelkeznek. Egy másik módosítás szerint ugyanis egy adott tantárgy esetében legfeljebb két tankönyv kerülhet fel a jegyzékre, a harmadik felvételét már el kell utasítani – akkor is, ha egyébként átesett az engedélyeztetési eljáráson. Ha az engedélyezett keretet két állami kiadó (például az OFI, az Apáczai Kiadó vagy a Nemzeti Tankönyvkiadó) tankönyve már betölti, a magánkiadóknak szinte esélyük sincs.
– Ez nem más, mint a tankönyvválasztás szabadságának teljes felszámolása – fogalmazott Romankovics. Hozzátette: az állam mindezzel azokat a kreatív pedagógusokból és hozzáértő alkotókból álló tankönyves műhelyeket is megszünteti, amelyek a rendszerváltás óta országszerte létrejöttek. A kialakult helyzet legnagyobb vesztesei azonban az iskolák, a diákok lesznek.
