A tankönyvellátó adatai cáfolják a kormányt

Publikálás dátuma
2019.01.23. 07:00
Míg 2015-ben átlagosan 20 ezer példányt rendeltek az iskolák, addig 2018-ban már csak 12,6 ezret
Fotó: Vajda József / Népszava
Nem nőtt, hanem csökkent az állami kiadványok népszerűsége.
Az állami tankönyvek egyre kevésbé népszerűek a pedagógusok körében: a statisztikák szerint a 2015-ös 74,4 százalékról 2018-ra 68 százalékra esett vissza az állami kiadású tankönyvek rendelési aránya – derült ki az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) adataiból, amelyeket a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) kért ki. A számok tehát ellentmondanak Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának, aki múlt héten még arról beszélt, hogy az iskolák egyre nagyobb arányban rendelnek állami kiadású tankönyveket.
A legnagyobb arányban az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett, úgynevezett „újgenerációs” tankönyvek megrendelési aránya csökkent: míg 2015-ben egy-egy OFI-s tankönyvből átlagosan mintegy 20 ezer példányt rendeltek az iskolák, 2018-ban már csak 12,6 ezret. Ez 37 százalékos visszaesés. „Ezek – az államtól származó – adatok tételesen cáfolják, hogy a tanítók-tanárok körében egyre népszerűbbekké váltak volna az állítólag modernebb fejlesztésű kísérleti, újgenerációs tankönyvek”– olvasható a TANOSZ állásfoglalásában. Ezek közé tartoznak azok az uniós pénzekből „fejlesztett” kiadványok, amelyek botrányos, nem egyszer propagandával is felérő politikai tartalmaikról, pontatlanságaikról, szakmai hibáikról váltak ismertté az utóbbi időben. – Az államtitkár beszélt arról is, hogy ezeket a könyveket egyre több tanár fogadta el. Én inkább úgy fogalmaznék: beletörődtek abba, hogy szűkül a választék, népszerűtlenségük ellenére hamarosan már szinte csak az állami tankönyvekből választhatnak – nyilatkozta lapunknak a TANOSZ alelnöke, Romankovics András. Arra is rámutatott, hogy a tankönyvellátásról szóló törvény idén januárban életbe lépett módosításával a kormány lényegében megtiltotta, hogy a magánkiadók által kiadott, 2013-ban még engedélyeztetett tankönyvek engedélyét a kiadók meghosszabbíthassák. Márpedig az érintett - több százra tehető - kiadványok engedélyei öt évre szólnak, azaz idén lejárnak.  De azok a magánkiadós tankönyvek is könnyen kikerülhetnek a tankönyvjegyzékből, amelyek idén még érvényes engedéllyel rendelkeznek. Egy másik módosítás szerint ugyanis egy adott tantárgy esetében legfeljebb két tankönyv kerülhet fel a jegyzékre, a harmadik felvételét már el kell utasítani – akkor is, ha egyébként átesett az engedélyeztetési eljáráson. Ha az engedélyezett keretet két állami kiadó (például az OFI, az Apáczai Kiadó vagy a Nemzeti Tankönyvkiadó) tankönyve már betölti, a magánkiadóknak szinte esélyük sincs. – Ez nem más, mint a tankönyvválasztás szabadságának teljes felszámolása – fogalmazott Romankovics. Hozzátette: az állam mindezzel azokat a kreatív pedagógusokból és hozzáértő alkotókból álló tankönyves műhelyeket is megszünteti, amelyek a rendszerváltás óta országszerte létrejöttek. A kialakult helyzet legnagyobb vesztesei azonban az iskolák, a diákok lesznek.

Szülői harc a tankönyvekért

Szülői aktivista programot indított a Szülői Hang Közösség annak érdekben, hogy gyermekeik ne csak a sokszor kétes minőségű állami tankönyvekből tanulhassanak a jövőben. - Ha teszünk érte, szülői segítséggel megvehetjük gyermekeinknek a jól használható tankönyveket. Keressük meg a gyerekeink tanárait, kérdezzük meg őket, melyik könyvet használnák legszívesebben! Fogjunk össze szülőtársainkkal, és vegyük meg a választott könyveket magunk – írták. Felidézték a szervezet korábbi, több mint 11 ezer szülő által kitöltött kérdőívének eredményét is, amely szerint a szülők 80 százaléka elégedetlen az állami kiadású tankönyvek minőségével.

Szerző
Témák
tankönyv Kello

Új vezetők vannak a Honvédkórházban

Publikálás dátuma
2019.01.23. 06:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Honvédkórház egy napja: korlátozni kényszerültek a koraszülött centrum működését, új vezetőket neveztek a sürgősségi, illetve a koraszülöttcentrum élre, honvédségi alkalmazotti státuszba kényszerített dolgozó döntő része aláírta az elé tett munkaszerződést.
Kedd éjfélkor járt le az új jogviszony elfogadásának a határideje: addig kellett nyilatkozniuk a Honvédkórház dolgozóinak, vállalják-e a honvédségi alkalmazotti státuszt vagy otthagyják a munkájukat. „Az eddig feldolgozott adatok szerint - tájékoztatta a Népszavát a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya - a tárcát és az MH alakulatait együttesen tekintve a dolgozók 93,5 százaléka, ezen belül a kórháziak 90 százaléka juttatta vissza a honvédelmi alkalmazotti kinevezésről szóló nyilatkozatot. Ezek szerint pedig 99 százalékuk elfogadta az új jogviszonyt.” Lapunk úgy tudja, vannak orvosok és szakdolgozók is, akik nem írták alá az új munkaszerződést. Mint arról korábban írtunk: karácsony előtt a túlóra-törvénnyel egy időben fogadták el azt a jogszabályt is, amely január elsejétől automatikusan a honvédelmi alkalmazotti státuszba terelte a tárca civil munkavállalóit. Így például a Honvédkórházban dolgozó orvosokat, ápolókat, műtőssegédeket, irodai munkásokat egyéb civil alkalmazottakat. A honvédelmi alkalmazotti státusz megteremtése során a jogalkotók lényegében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt alkalmazták, kicsit megszigorítva a honvédekre vonatkozó jogszabály egyes előírásaival. Így például a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre” hivatkozva a munkáltató előzetes értesítés nélkül is elrendelheti, hogy a dolgozói bárhol, bármikor „teljesítsen ügyeletet”. Sőt egyes passzusok a katonákra vonatkozó előírásokhoz hasonlóan még a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot is korlátozzák. A három napnál hosszabb külföldi nyaralásra is csak előzetes engedéllyel adnak lehetőség. Cserébe az új jogviszony a honvédelmi egészségügyben dolgozóknak idén havi bruttó 39 200 forintos bérkiegészítést garantál. Ám közben elbukják az egészségügyi pótlékaikat. Így lesz, aki jobban jár, lesz, aki rosszabbul. És hiába a munkáltató módosította egyoldalúan a szerződést, aki nem írja alá, az olyan helyzetbe kerül, mintha fölmondott volna, végkielégítés nélkül kell távoznia. „A lépés úgy tűnik jogszerű, de mindenképpen méltánytalan” – mondta lapunk érdeklődésére Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki hozzátette azt is: a honvédelmi miniszterhez írnak levelet, miután néhány napja orvosok fordultak a státuszuk megváltoztatása miatt a köztestülethez. Lapunk úgy tudja, hogy néhány orvos, köztük a sürgősségi betegellátó centrum (SBC) három, a sebészet egy orvosa nem írta alá az munkaszerződés módosítását. A váltásvezető főorvosok nagy többsége számla ellenében dolgozik az intézményben, így rájuk nem vonatkozik az új munkaszerződés. A HM sajtóosztálya szerint nincs ok aggodalomra, az ellátás biztonságos. Ugyanakkor kedden a hvg.hu arról írt, hogy ismét veszélybe került a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának (Perinatális Intenzív Centrum, azaz PIC) működése, miután az osztályról két orvos is távozott, egyikük éppen az osztályt vezető Nádor Csaba. A portál szerint a koraszülött ellátásban elismert szakemberként számontartott osztályvezető és munkatársa a Semmelweis Egyetem I. Női Klinikáján folytatná. Lapunknak a Semmelweis Egyetem sajtóosztálya a kérdésre, hogy Nádor Csaba valóban náluk folytatja-e, azt válaszolta: a Semmelweis Egyetemen korábban és most sem merült fel más Újszülött Intenzív Osztályok komplett feladatainak és dolgozóinak átvétele. Az egyetem ugyanakkor felelősséget érez mind a hazai koraszülött ellátásért, mind a területen dolgozó szakemberekért. Így azon Honvédkórház PIC dolgozóknak, akik jogviszony nélkül maradnak vagy maradtak lehetőséget kíván biztosítani pályájuk folytatására. A Honvédelmi tárca sajtóosztálya megerősítette a Népszavának, hogy dr. Nádor Csaba főorvos, részlegvezető valóban távozott posztjáról, ám utódjának kinevezése már megtörtént. A PIC-en a biztonságos betegellátás feltételei továbbra is biztosítottak, az ellátás folyamatos. Válaszuknak ellentmond az Nemzeti Népegészségügyi Központ határozata amely arra utasítja a mentőszolgálatot, hogy a legbonyolultabb ellátást igénylő koraszülötteket január 22.-étől máshova, például a fővárosban a Szent János kórházba, valamint a Semmelweis Egyetem Klinikára, valamint Tatabányára, Szegedre, Miskolcra, Veszprémbe vigyék. A döntést azzal indokolják, hogy a PIC „kialakult humánerőforrás szűkössége miatt” a Honvédkórház helyettesítést kért. Ugyancsak friss hír a Honvédkórházban, hogy kihirdették a Zacher Gábor távozása után a sürgősségi centrum megüresedett vezetői posztjára kiírt pályázat eredményét. A feladatra négyen, köztük Burány Béla, az osztályt most megbízottként vezető, egykori OMSZ főigazgató is pályázott, mellette ringbe szállt még Shemesh Assaf, Nyéky Tamás, és Hetzman László. Eszerint február elsejétől az utóbbi, aki légimentő orvosként is ismert tölti be posztot.          
Szerző
Frissítve: 2019.01.23. 07:09

Behavazódik a fél ország

Publikálás dátuma
2019.01.23. 06:29

Fotó: Bohanek Miklós
A Dunántúl majdnem összes megyéjére figyelmeztetést adtak ki a havazás miatt.
Fejér megye kivételével az országrész egész területére figyelmeztetés van érvényben, az előrejelzés szerint 5 centimétert meghaladó friss hó hullhat.
meteorológiai szolgálat oldalán azt írja, a nap nagy részében borult lesz az ég. Reggelig, kora délelőttig többfelé lehet havazás, majd előbb a déli megyékben, délután északon is megszűnik a tartós csapadék, és inkább már csak elszórt hószállingózás, hózápor fordulhat elő. Délután délkeleten a felhőzet is felszakadozhat. Az északkeleti szelet helyenként élénk lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet -3 és +2 fok között várható, délkeleten, délen valószínű olvadás. Késő estére -6, -1 fokra hűl le a levegő.
Szerző
Témák
időjárás