A tankönyvellátó adatai cáfolják a kormányt

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:00
Míg 2015-ben átlagosan 20 ezer példányt rendeltek az iskolák, addig 2018-ban már csak 12,6 ezret
Fotó: Népszava/ Vajda József
Nem nőtt, hanem csökkent az állami kiadványok népszerűsége.
Az állami tankönyvek egyre kevésbé népszerűek a pedagógusok körében: a statisztikák szerint a 2015-ös 74,4 százalékról 2018-ra 68 százalékra esett vissza az állami kiadású tankönyvek rendelési aránya – derült ki az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) adataiból, amelyeket a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) kért ki. A számok tehát ellentmondanak Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának, aki múlt héten még arról beszélt, hogy az iskolák egyre nagyobb arányban rendelnek állami kiadású tankönyveket.
A legnagyobb arányban az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett, úgynevezett „újgenerációs” tankönyvek megrendelési aránya csökkent: míg 2015-ben egy-egy OFI-s tankönyvből átlagosan mintegy 20 ezer példányt rendeltek az iskolák, 2018-ban már csak 12,6 ezret. Ez 37 százalékos visszaesés. „Ezek – az államtól származó – adatok tételesen cáfolják, hogy a tanítók-tanárok körében egyre népszerűbbekké váltak volna az állítólag modernebb fejlesztésű kísérleti, újgenerációs tankönyvek”– olvasható a TANOSZ állásfoglalásában. Ezek közé tartoznak azok az uniós pénzekből „fejlesztett” kiadványok, amelyek botrányos, nem egyszer propagandával is felérő politikai tartalmaikról, pontatlanságaikról, szakmai hibáikról váltak ismertté az utóbbi időben. – Az államtitkár beszélt arról is, hogy ezeket a könyveket egyre több tanár fogadta el. Én inkább úgy fogalmaznék: beletörődtek abba, hogy szűkül a választék, népszerűtlenségük ellenére hamarosan már szinte csak az állami tankönyvekből választhatnak – nyilatkozta lapunknak a TANOSZ alelnöke, Romankovics András. Arra is rámutatott, hogy a tankönyvellátásról szóló törvény idén januárban életbe lépett módosításával a kormány lényegében megtiltotta, hogy a magánkiadók által kiadott, 2013-ban még engedélyeztetett tankönyvek engedélyét a kiadók meghosszabbíthassák. Márpedig az érintett - több százra tehető - kiadványok engedélyei öt évre szólnak, azaz idén lejárnak.  De azok a magánkiadós tankönyvek is könnyen kikerülhetnek a tankönyvjegyzékből, amelyek idén még érvényes engedéllyel rendelkeznek. Egy másik módosítás szerint ugyanis egy adott tantárgy esetében legfeljebb két tankönyv kerülhet fel a jegyzékre, a harmadik felvételét már el kell utasítani – akkor is, ha egyébként átesett az engedélyeztetési eljáráson. Ha az engedélyezett keretet két állami kiadó (például az OFI, az Apáczai Kiadó vagy a Nemzeti Tankönyvkiadó) tankönyve már betölti, a magánkiadóknak szinte esélyük sincs. – Ez nem más, mint a tankönyvválasztás szabadságának teljes felszámolása – fogalmazott Romankovics. Hozzátette: az állam mindezzel azokat a kreatív pedagógusokból és hozzáértő alkotókból álló tankönyves műhelyeket is megszünteti, amelyek a rendszerváltás óta országszerte létrejöttek. A kialakult helyzet legnagyobb vesztesei azonban az iskolák, a diákok lesznek.

Szülői harc a tankönyvekért

Szülői aktivista programot indított a Szülői Hang Közösség annak érdekben, hogy gyermekeik ne csak a sokszor kétes minőségű állami tankönyvekből tanulhassanak a jövőben. - Ha teszünk érte, szülői segítséggel megvehetjük gyermekeinknek a jól használható tankönyveket. Keressük meg a gyerekeink tanárait, kérdezzük meg őket, melyik könyvet használnák legszívesebben! Fogjunk össze szülőtársainkkal, és vegyük meg a választott könyveket magunk – írták. Felidézték a szervezet korábbi, több mint 11 ezer szülő által kitöltött kérdőívének eredményét is, amely szerint a szülők 80 százaléka elégedetlen az állami kiadású tankönyvek minőségével.

Frissítve: 2019.01.23 07:00

"Nem kell olvasni" a propagandát - véli a kormány kedvenc tudóskörének elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:10

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének első embere szerint az értelmiségnek a sorosozáson sem kell magát idegesítenie, mert "nem neki szól". Az más kérdés, hogy a "népet" szabad-e butítani?
"Én el tudom viselni a sorosozást, de sok embert ismerek, akik szerint sok." Ezt Náray-Szabó Gábor, a kormánnyal híresen jó viszonyt ápoló Professzorok Batthyány Körének elnöke mondta egy interjúban, amely az e heti Magyar Narancsban jelenik meg, és amelyből a hetilap internetes oldalán már most közöltek néhány részletet. A kémikus hozzátette, még az ő köreikben is szoktak viták lenni a kormány mindent elsöprő Soros-kampányáról, ő maga pedig ilyenkor azzal érvel: kár ezen bosszankodni, hisz az egész úgysem az értelmiségnek szól.
"Az értelmiség ne érezze magát idegesítve. Azt már lehet mondani, hogy a népet nem szabad butítani, de ez nem biztos, hogy teljesen igaz lenne."
-mondta Náray-Szabó, aki előtte azzal próbálta elvenni a sorosozás élét, hogy "ugyanúgy idegesít engem, ha huszonötször elmondják a tévében, hogy vegyek meg egy gyógyszer-helyettesítő készítményt."
A média egyre több és több szegletéből áradó propagandáról az elnöknek az a véleménye, hogy aki akarja, kerülje el:
"A Batt­hyány Körben is vannak, akiket idegesít, őket arra buzdítom, hogy váltsanak csatornát, és ne olvassák a propagandát."
Az interjúban szóba került az a közlemény is, amelyet a Professzorok Batthyány Köre a Magyar Tudományos Akadémia körüli ügy kapcsán írt, és amelyet Náray-Szabó szerint mind az MTA, mind Palkovics László "továbbgondolhatónak" és egyfajta tárgyalási alapnak tekint a jövőben - ebben szerepelt többek közt az is, hogy az MTA és a Minisztérium közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését. Ettől függetlenül, hacsak nem hívják őket, nem vesznek részt a későbbi tárgyalásokon.

"A Puzsér-problémát kezelni kell" - szakértők vitatkoztak az előválasztásról

Publikálás dátuma
2019.02.20 16:51

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Pozsonyban és Varsóban is összefogással sikerült ellenzéki politikusnak győznie a polgármester-választáson, de Magyarország ebben is komoly lemaradásban van a régióhoz képest – derült ki a Republikon Intézet szerdai konferenciáján.
Milosz Hodun, a lengyel liberális párt, a Nowoczesna szakértője és Zora Jaurová, a szlovák – szintén liberális – Progressive Slovakia alelnöke a beszélgetés első paneljében kimerítő előadást tartott, amelyből kiderült: az összefogás nem csodafegyver, hosszú éveket kell dolgozni az aktus előtt. Jaurová leszögezte, hogy Matúš Vallo, a város 2018 novemberében megválasztott polgármestere teljesen ismeretlenül érkezett a politikába. A férfi sikeres építészként dolgozott és tizenöt évig készítette nagyszabású projektjét, amellyel alapjaiban akarta megváltoztatni a szlovák fővárost. Később 76 ember dolgozott a nagy Vallo-terven, ők különböző területekről érkeztek. A munka két évig tartott, az eredmény pedig egy hosszú könyv, Vallo vállalásaival, ötleteivel és ígéreteivel. A férfi csak ezután ambicionálta a főpolgármesteri-posztot. Az építészt a Progressive Slovakia és a Spolu nevezetű párt támogatta, majd alakult egy Team Vallo (Vallo csapat) formáció is. A konstrukció és a hosszú évekig tartó, aprólékos munka eredménye az lett, hogy Vallo – akit még saját barátai sem tartottak esélyesnek az indulásakor – nyert a szavazatok 36,54 százalékával Pozsonyban. A politikust támogató két párt összefogása annyira jól sikerült, hogy a közelgő uniós választásokon is együtt indulnak majd. Tavaly októberben Varsó is ellenzéki főpolgármestert választott. Rafał Trzaskowskit az ellenzéki Polgári Koalíció támogatta, amely a Polgári Platform és a Nowoczesna választási szövetsége volt. A frigy olyan jól sikerült, hogy a lengyel fővárosban már az első fordulóban nyertek, a voksok 54 százalékával. Ennek a politikai házasságnak az árnyoldalairól is beszélt Milosz Hodun – például, hogy a sokkal nagyobb Polgári Platform be akarta olvasztani magába a Nowoczesnát –, de mivel ismerik a matematikát és a választási rendszert az uniós-választáson is együtt indulnak majd. – Most azonban más lesz, tanultunk a leckéből – hangsúlyozta Milosz Hodun, hozzátéve: drukkolunk a magyarok saját koalíciós pártjának is. Ez azonban látszólag még távoli. Tordai Bence, a panel hazai résztvevője, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese konkrét stratégiák és ötletek helyett arról beszélt, sikeres volt a baloldali, fővárosi előválasztás első fordulója. A tudatosság és a készültség a legfontosabb – folytatta Tordai –, ezek pedig adottak az előválasztás miatt.
A konferencia második részében Gulyás Márton aktivista, László Róbert, a Political Capital választási szakértője, Virág Andrea, a Republikon Intézet kutatója és Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezető igazgatója vitatta meg a történelmi előválasztást Budapesten. A közvélemény-kutató arról beszélt, hogy a belengetett, de még azóta sem biztos második fordulóban sem Puzsér Róbert LMP-által támogatott független jelöltnek, sem a liberális Sermer Ádámnak nincs esélye Karácsony Gergellyel, az első kör győztesével szemben. A Puzsér-problémát ugyanakkor Závecz szerint kezelni kell. – Ha elindul a publicista, akkor Karácsony nem biztos győzelmét Tarlós ellen biztos vereséggé fogja formálni – indokolt Závecz Tibor.
Frissítve: 2019.02.20 17:06