Legkésőbb júliusig lehet halogatni a Brexitet, az EP tartja magát a briteknél megbukott megállapodáshoz

Publikálás dátuma
2019.01.22. 21:09
Illusztráció
Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Ha az EP júliusi alakuló ülésénél tovább akarják húzni a kilépést, akkor a briteknek is részt kéne venni az Európai Parlamenti választáson. Az
Legfeljebb az idei európai parlamenti (EP-) választások utáni alakuló ülés július 2-i dátumáig lehetne meghosszabbítható az Egyesült Királyság uniós kiválásának eredetileg márciusra tervezett határideje - mondta kedden Guy Verhofstadt, a képviselőtestület Brexit-ügyi főtárgyalója. Mint az EP alkotmányügyi bizottságának brüsszeli ülésén fogalmazott:
a határidő kiterjesztése "nem egyszerű", de lehetséges, amennyiben a brit kormány világossá teszi, hogy miért van rá szükség, és pontosan meddig.

A hosszabbítás különösen problémás lenne a május végi EP-választások utánra, amelyen brit képviselők már nem indulnának. Danuta Hübner, a szakbizottság elnöke kiemelte, hogy amennyiben ennél is későbbre tolnák ki a távozási határidőt, akkor az Egyesült Királyságnak is részt kellene vennie a választáson, ha el akarják kerülni az alapszerződés megsértését. A képviselő arról is beszámolt, hogy
a londoni fejleményektől függetlenül az Európai Parlament a jövő héten megkezdi a brit törvényhozás által elutasított kiválási szerződés ratifikációját, hogy az lezárulhasson a szigetország EU-tagságának március 29-re tervezett megszűnéséig.

Verhofstadt hangsúlyozta, a jóváhagyásnak fontos üzenete, hogy semmilyen körülmények között nem lehetséges a megállapodás újratárgyalása.
Az Európai Bizottság szóvivője kedden aláhúzta, hogy rendezetlen kiválás esetén "nyilvánvalóan" vissza kellene állítani a kemény határellenőrzést az Ír-szigeten. Margarítisz Szkínász leszögezte, a brüsszeli testület továbbra is kulcsfontosságúnak tartja a több évtizedes észak-írországi konfliktust lezáró nagypénteki egyezményt, a megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexit azonban "nyilvánvalóan veszélybe sodorja" annak eredményeit.
Ugyancsak kedden Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter elmondta, nem szándékozott aláásni a bennmaradó tagállamok egységét előző napi javaslatával, miszerint kompromisszumként ötéves időkorlátot kellene bevezetni a brit belpolitikai konfliktus alapját képező ír-északír tartalékmegoldás alkalmazására. Kijelentette: az ügyben az Európai Bizottság az illetékes, ez pusztán egy ötlet volt, amely véleménye szerint vitára érdemes.
Témák
Brexit

Esedékes fizetését várja 800 ezer ember, úgy tűnik hiába

Publikálás dátuma
2019.01.22. 18:51

Fotó: RON SACHS / CONSOLIDATED NEWS PHOTOS / DPA
Kedden meg kellett volna kezdeni az amerikai szövetségi kormányalkalmazottak következő fizetésének a bérszámfejtését, de erre egyelőre nincs költségvetési fedezet.  Ötödik hetében jár a szövetségi kormányhivatalok részleges zárva tartása, és az a mintegy 800 ezer ember, aki már az előző esedékes fizetését sem kapta meg, most sem számíthat semmi jóra.  A leállás oka az, hogy Donald Trump elnök nem hajlandó aláírni olyan büdzsét, amelyben nem szerepel a mexikói határ mentén végig létrehozandó védmű – fal vagy kerítés – építésének a finanszírozása, mert az ellenzéki demokraták azt nem támogatják.  A képviselőházban demokrata párti többség van, de a szenátusban sem elég az 53-47 arányú republikánus többség az építkezés költségeit is tartalmazó tervezet elfogadtatásához, mert ilyen kérdésekben legkevesebb 60 igenlő voksra lenne szükség. A republikánusok legutóbbi tervezete mindenesetre teljesítene egyes korábbi demokrata párti követeléseket, így több pénzt szánna a hurrikánok, erdőtüzek és a más természeti katasztrófák okozta károk enyhítésére.  Eközben az elnök magánjogásza sorra adja egymásnak ellentmondó nyilatkozatait Trumppal kapcsolatban. Az egyik ilyen, a médiában élénken tárgyalt téma az, hogy Trump, még 2016-os elnökké választása előtt mennyire haladt előre egy tervezett moszkvai ingatlan-nagyberuházásra vonatkozó tárgyalásaival.  Rudy Giuliani a minap még azt mondta, hogy azok a megbeszélések tudomása szerint 2016 októberéig, sőt novemberéig is folytak. Ez utóbbi időpont azért lenne furcsa, mert merőben szokatlan lenne, hogy egy megválasztott amerikai elnök saját üzleti befektetéseiről tárgyaljon Oroszországgal. Utóbb Giuliani módosította szavait, és úgy fogalmazott, hogy korábbi közlése nem volt pontos az időzítést illetően, az „hipotetikus” megjegyzés volt a részéről, és nem az elnökkel folytatott eszmecseréjén elhangzottakon alapult.    Az ügyvéd nem sokkal korábban olyan kijelentést tett, hogy maga Donald Trump nem játszott ugyan össze az oroszokkal az elnökválasztási folyamat során – Hillary Clinton demokrata párti ellenjelölt lejáratása érdekében -, de arra nem venne mérget, hogy kampánystábjának tagjai közül senki nem tett ilyesmit.

Véget érhet az orosz-japán háború

Publikálás dátuma
2019.01.22. 18:18

Fotó: ALEXEI DRUZHININ / SPUTNIK
Vlagyimir Putyin és Abe Sindzó újra a vitatott hovatartozású Kuril-szigetekről tárgyalt. A konfliktus ellenére a két ország viszonya kiváló.
Vlagyimir Putyin orosz elnök számos háborút megvívott már, most azonban azzal írhatja be magát a történelemkönyvekbe, hogy egyet le is zár. Mégpedig a legnagyobbat, a II. világháborút. Hiába telt el ugyanis 74 év a II. világháború vége, Oroszország és Japán még mindig nem kötött békét. Tokió és Moszkva az úgynevezett Kuril-szigetek (japán nevén Északi Tartományok) hovatartozásán vitatkozik: a történelem során többször gazdát cserélő, négy szigetből álló területet a szovjetek még 1945-ben foglalták el, a nagyjából 17 ezer japán lakost elűzték. A Szovjetunió felbomlása után orosz zászlót tűztek földjére, a hódítást azonban Japán soha nem fogadta el, a területet magának követeli. Ma körülbelül 19 ezren élnek az apró, főként halászattal foglalkozó, ám elhelyezkedése miatt stratégiailag és hajózás szempontjából is fontos szigeteken. Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Davosba tartó Abe Sindzó japán kormányfő ma Moszkvában ültek újra asztalhoz, hogy az együttműködésről tárgyaljanak és megpróbáljanak véget vetni az évtizedes konfliktusnak. A rendezés alapja egy 1956-ban elfogadott dokumentum lehet, amely alapján az oroszok a négy szigetből a két legkisebbet visszaadnák Japánnak, cserébe Tokió elismerné az orosz fennhatóságot a maradék kettőn. Hogy pontosan mi van az asztalon, egyelőre nem tudni, Moszkva számára az egyik legfontosabb feltétel nyilván az, hogy ne jöhessenek létre katonai – különösen amerikai – bázisok a szigeteken. A kompromisszumos megoldást némi nacionalista ellenkezés mellett talán mindkét fél eladhatja győzelemként: Putyin azzal, hogy végre békét kötött, Abe pedig azzal, hogy a realitásokkal szembenézve legalább a területek egy részét sikerült visszaszereznie. Azonnali áttörést persze ma sem sikerült elérni, a jó hangulatú sajtótájékoztatón mindössze annyit közöltek, hogy megegyeztek a tárgyalások folytatásában, egy rendezési menetrend kidolgozásában. Ám hogy a kérdés folyamatosan terítéken van, - nemrégiben külügyminiszteri szinten is tárgyaltak a felek - azt mutatja, hogy mindkét ország valóban elkötelezett a rendezés mellett. A japán miniszterelnök nemrégiben hangzatosan még ősei sírjára is megesküdött, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy véget vessen a békétlenségnek. Igaz, korábban is többször nekifutottak már a tárgyalásoknak. A '90-es évek végén például Borisz Jelcin korábbi orosz elnök is folytatott egyeztetéseket, ám végül a belpolitikai támadásoktól tartva inkább elállt az alkutól, sőt, maga Putyin is többször nekifutott már az ügynek. Bizakodó sajtónyilatkozatokból nincs is hiány, és ugyan néhány gyakorlati előrelépést sikerült tenni, – például a japánok vízummentességet kaptak a szigetekre – az alapvető nézeteltérés megmaradt. A geopolitikai helyzet azonban most mindenképpen kedvezőbb, hiszen a Krím félsziget elfoglalása után az orosz elnököt nehezen lehetne azzal vádolni, hogy hazafiatlanul idegen kézre ad orosz területeket. Az egész konfliktus egyébként is inkább jelképes ügy, azt azért túlzás lenne állítani, hogy a területi vita túlzottan megmérgezte volna a felek diplomáciai és politikai kapcsolatait. Beszédes adat, hogy a japán kormányfő és az orosz elnök az elmúlt öt évben most találkozott 25. alkalommal. Tokió az Egyesült Államok egyik fő távol-keleti szövetségeseként is rendre tartózkodott Oroszország bírálatától, akár a demokrácia vagy emberi jogokat, akár az ukrajnai háborút vagy szíriai beavatkozást illetően. A két ország gazdaságilag is fontos partnere egymásnak, Japán a behozatalt és kivitelt tekintve is az első tíz helyezett között van Oroszországban. A Roszatom nemrégiben nyerte el a fukushimai erőmű megtisztítására kiírt pályázatot, amely vélhetően több évig tartó és milliárdokba kerülő munkát ad az orosz állami cégóriásnak.
74 évvel a II. világháború vége után Japán és Oroszország még nem kötött békét
"a Krím félsziget elfoglalása után az orosz elnököt nehezen lehetne azzal vádolni, hogy hazafiatlanul idegen kézre ad orosz területeket."
Szerző
Frissítve: 2019.01.22. 18:20