Aknamezőre küldik az érdekvédőket

Publikálás dátuma
2019.01.24 06:00

Fotó: Népszava
Papíron szabadon működhetnek a szakszervezetek a kormány hivatalaiban, de sokfelé megpróbálják ellehetetleníteni a szervezkedőket.
A kormány szabályos csapdákat helyezett el a hivatalokban működő érdekképviseletek tevékenységét szabályozó törvényekben – jelentette ki a Népszavának a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökségi tagja és adatvédelmi tisztviselője. A jogi végzettségű Marosi János kiemelte: a januártól hatályba lépett, érdemi egyeztetés nélkül megszövegezett kormányzati igazgatásról szóló jogszabály érdekvédelmi fejezete például azzal kezdődik, hogy a „kormányzati igazgatási szerv nem követelheti, hogy a kormánytisztviselő szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék”, majd pár bekezdéssel később leszögezi, hogy „a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből a szakszervezeti tagdíjat az erre vonatkozó megállapodás esetén vonja le”. A tagdíjfizetési kérelmen persze ott van a dolgozó összes adata, ráadásul oda kell menni a főnökhöz is aláíratni a papírt, amit nem mindenki mer felvállalni. A jogász szerint ebben az ellentmondásos formában a szöveg a nemzetközi jogba és az Alaptörvénybe is ütközik. Utóbbi kimondja, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, de mellette azt is, hogy „szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek”. A valóság azonban más. Somogyi Ilona, aki tavaly nyáron megalakította az MKKSZ Kincstári NYUFIG alapszervezetét, szeptember óta nyugdíjasként vezeti a csoportot. 
Ha nem ezt a lehetőséget választja, megvonták volna osztályvezetői kinevezését és havi százezer forinttal kevesebbért szakreferens lehetett volna a nyugdíjfolyósító egy másik osztályán.
Felettesei nem is titkolták, hogy érdekvédelmi mozgolódása nem tetszett nekik. Most hiába van megbízólevele az MKKSZ-től, amivel mindenhová beléphetne az erre vonatkozó jogszabály alapján, ahol szakszervezetének legalább egy tagja dolgozik, a NYUFIG Váci úti irodaházába nem engedik be. A Magyar Államkincstár (MÁK) megtagadja a tagdíjak levonását is, pedig minden alapszervezeti tag adataival és aláírásával megküldték a listát a bérszámfejtési főosztály vezetőjének. A szakszervezet kénytelen volt maga összeállítani az egyéni tagdíjfizetési megállapodásokhoz szükséges nyomtatványt, mert ilyennel állítólag a Kincstár nem rendelkezik, ami azért meglepő, mert így vélhetően a nyugdíjfolyósítónál régóta működő másik – dolgozói vélemények szerint a vezetéssel az indokoltnál szorosabban együttműködő - szakszervezet tagjainak sincs ilyen egyénre szabott megállapodásuk. Csak épp a mérce nem egyenlő. Az MKKSZ budapesti titkáraként dolgozó Marosi János lapunknak visszaidézte, hogy az egyéni megállapodási kényszer 2012-es bevezetése után háromezer tagot vesztettek, mert az emberek nem akarják, hogy a munkahelyi vezetőik megtudják a szakszervezeti tagságukat. Somogyi Ilona esete mutatja: teljes joggal. Az utóbbi években olyan általánossá vált a félelem, hogy külön egyedi tagdíjfizetői csoportot kellett létrehozni a szakszervezetnél. Az alapszervezeti titkár kirúgásának fényében pedig semmi jelentősége nincs a legfrissebb Fidesz jogszabályoknak sem, hiszen a kormányzati igazgatásról szóló törvény most is kimondja: „szakszervezethez tartozása, vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a kormánytisztviselő szolgálati jogviszonyát megszüntetni.” Külön gond, hogy a Kincstár az MKKSZ vezetésével sem áll szóba, nem válaszol leveleikre, pedig az új adatvédelmi szabályok miatt a két szervezet közötti külön megállapodást is meg kell újítani.   

Adatvédelmi bukfencek

A tavaly május végén hatályba lépett új európai adatvédelmi rendelet (GDPR) alapján minden munkahelyen figyelembe kellene venni, hogy a tagjaira vonatkozó adatok tulajdonosa a szakszervezet, a munkahely, jelen esetben a MÁK csak adatfeldolgozónak számít, amelynek teljesítenie kellene az adatgazda (adatkezelő) kéréseit. A kérdés azért nagyon fontos, mert az uniós szabályozás szerint a szakszervezeti tagság ma már ugyanolyan érzékeny személyes adatnak számít, mint az egészséggel, gyógykezelésekkel kapcsolatos adatok. Azok védelmére milliárdokat áldozott az állam, az érdekvédelmi adatokkal azonban a jelek szerint nem is foglalkoznak.  

Frissítve: 2019.01.24 06:00

Videóüzenetekkel tiltakoznak a szülők az állami tankönyvek ellen

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Emmi szerint azonban „1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”.
Elégedetlen az állami tankönyvek minőségével, ezért videóban tiltakozik a Szülői Hang. A szülőkből álló szervezet január óta akciózik, és arra próbálják felhívni a többi szülő figyelmét, hogy a következő tanévtől a magánkiadók könyveinek jelentős része lekerül a választható tankönyvek listájáról. Az RTL Klub híradójában elhangzott, hogy eddig majdnem 3900-an csatlakoztak a kezdeményezéshez. A céljuk az, hogy rávegyék a szülőket arra: akár saját pénzből, de a jobb tankönyveket vegyék meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a csatorna megkeresésére közölte, hogy szerintük a Szülői Hang véleményét nem lehet reprezentatívnak tekinteni.
„1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”
– fogalmaztak.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta: tudomása szerint a PDSZ-szel nem folytak tárgyalások, „érdemi tárgyalások egyébként általában nem folynak érdemi kérdésekben”.

Magyar állampolgár lett az amerikai tiszteletes, aki miatt összeveszett Trump és Erdogan

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:09
Andrew Brunson tiszteletes
Fotó: AFP/ ROBERTO SCHMIDT
A lelkipásztor a washingtoni magyar nagykövetségen tette le az állampolgársági esküt.
Magyar állampolgár lett az amerikai Andrew Brunson tiszteletes – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a washingtoni magyar nagykövetség. A tiszteletes, akinek nevét akkor ismerte meg a világ, amikor 2016 őszén Törökországban letartóztatták, ünnepélyes keretek között tette le az állampolgársági esküt a washingtoni magyar nagykövetségen. Az észak-karolinai presbiteriánus lelkész feleségének a dédapja volt magyar: Csopják Attila pénzügyminisztériumi tisztviselőként dolgozott, és a magyarországi baptista egyház első elöljárója volt 1906 és 1908 között. Andrew Brunson többször járt már Magyarországon, és gyermekei is magukénak vallják a magyar örökséget. A lelkipásztor évtizedeken keresztül a törökországi Izmirben élt, ahol kis protestáns templomot is létrehozott. 2016 októberében, a Recep Tayyip Erdogan elnök elleni törökországi puccskísérletet követően tartóztatták le. Azzal vádolták meg, hogy az Egyesült Államok javára kémkedett, és segítette a puccskísérlet hátterében sejtett, amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen prédikátor mozgalmát. 2017-ben a török államfő azt javasolta, hogy szabadon bocsátja a tiszteletest, ha Washington kiadja Ankarának a Pennsylvaniában élő Fethullah Gülent. Az amerikai kormány ezt visszautasította, és Donald Trump az amerikai–török viszony egyik sarkalatos kérdésévé tette a lelkipásztor szabadon bocsátását. Washington Törökország elleni szankciókkal érte el, hogy 2018 októberében szabadon engedték Andrew Brunsont. A tiszteletest és feleségét akkor Donald Trump elnök is fogadta a Fehér Házban.
Szerző