Még mindig olyan közel a világvége, mint a hidegháború legsötétebb napjaiban

Publikálás dátuma
2019.01.24. 19:23
Két perccel éjfél előtt - A kép illusztráció, 2018-ban készült.
Fotó: Brendan Smialowski / AFP
Hiányzik a politikai akarat a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükséges döntések meghozására. 23:58-at mutat az "ítéletnap órája".
Továbbra is éjfél előtt két perccel áll a végítélet képzeletbeli órája, tudósok egy nemzetközi csoportja szerint ugyanis továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség egy atomháború vagy a klímaváltozás révén kiirtja önmagát. Az Atomtudósok Bulletinjének (BAS) éves csütörtöki konferenciáján jelentették be a tavalyival megegyező óraállást Washingtonban.
Az óra azt hivatott szimbolizálni, mekkora az emberiség megsemmisülésének kockázata.

A végítélethez ilyen közel a múlt évet megelőzően csak 1953-ban állt az emberiség - olvasható a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Az, hogy az óra nem került közelebb az éjfélhez, "nem értékelhető a stabilitás jelének, hanem inkább nyomatékos figyelmeztetésnek" - mondta Rachel Bronson, az Atomtudósok Bulletinjének elnöke. Hozzátette:
"ez az állapot olyan nyugtalanító, mint amilyen a hidegháború legveszélyesebb korszakában volt".

A szervezetet azok a tudósok hozták létre, akik atombombát adtak az Egyesült Államoknak. Tudományos és biztonságpolitikai testülete a chicagói szervezet védnöki testületével, benne 15 Nobel-díjassal konzultálva állítja előre vagy hátra az órát, mely ha éjfélt üt, az emberiségnek vége. Amikor megalkották 1947-ben, az óra mutatója hét percre állt az éjféltől. A BAS kutatói és szakértői évente kétszer gyűlnek egybe, hogy kiértékeljék az év világszintű eseményeit és döntsenek arról, milyen irányba mozduljanak a végítélet órájának mutatói.
2018-ban a nukleáris fegyverek és a globális felmelegedés okozta fenyegetés miatt mozdultak a mutatók a 12-es felé. "Az emberiségnek két szörnyű és párhuzamos egzisztenciális fenyegetéssel kell szembenéznie: ezek a nukleáris fegyverek és a klímaváltozás. Minél tovább maradnak ebben a meggondolatlan valóságban a világ vezetői és lakói, annál valószínűbb, hogy meg fogjuk tapasztalni az elképzelhetetlent" - fogalmazott Jerry Brown egykori kaliforniai kormányzó, a BAS ügyvezető elnöke.
A klímaváltozás drámai hatásairól és az üvegházhatású gázok csökkentésének sikertelenségéről szóló jelentések riasztó tényekkel szembesítenek. Az Antarktisz és Grönland jege a korábban becsülthöz képest gyorsabb mértékben olvad. Az északi-sarkvidék melegedésével a talajban tárolt szén hatalmas mennyiségben kerülhet a légkörbe, tovább erősítve a felmelegedést. Az óceánok hőmérséklete az 1950-es években kezdődött rendszeres mérés óta nem tapasztalt magasságba került, ami heves viharokat okoz - olvasható a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportálon. És a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükséges döntések meghozásához a világon jóformán mindenhol hiányzik a politikai akarat.

Kezdi elveszteni a türelmét az EU

Publikálás dátuma
2019.01.24. 19:17

Fotó: JESSICA TAYLOR/UK PARLIAMENT / AFP
Michel Barnier, uniós Brexit-főtárgyaló azt közölte, az Európai Unió hajlandó újra tárgyalni a britekkel a kilépés feltételeiről. A Deutschlandfunk rádiónak adott interjújában azonban rámutatott, ehhez arra lenne szükség, hogy a britek konkrét javaslatokkal álljanak elő. Múlt kedden a brit parlament nagy többséggel utasította el azt a megállapodást, amelyet Theresa May brit miniszterelnök kötött az EU-val a kilépés feltételeiről. Ezután, hétfőn bemutatta B tervét, ami azonban alig tartalmazott bármiféle újdonságot az elsőhöz képest. Barnier rámutatott arra is, hogy a May által ismertetett szerződést már nem lehet átdolgozni. Ha azonban a britek többet akarnának egy az EU-val megkötendő szabadkereskedelmi egyezménynél, akkor lenne értelme újra összeülni. „Nem hiszem, hogy több időre lenne szükségünk, ám konkrét döntéseket kell hozni” – hangoztatta az uniós főtárgyaló, aki figyelmeztetett arra, amennyiben a britek semmiféle javaslattal sem állnak elő, akkor kilépés nélkül eshet ki London az EU-ból (ez lenne a sokat emlegetett „no deal Brexit”), aminek beláthatatlan következményei lennének. Egy felmérés szerint - amelyet a Number Cruncher Politics iroda végzett - a britek 37 százaléka úgy véli, az országnak az Európai Unióban kellene maradnia. 23 százalék tartja lényegesnek a megállapodást az EU-val, 29 százalék szerint viszont erre nincs szükség. Tíz százalék a bizonytalanok aránya. A Sky Data felmérése szerint arra a kérdésre, „támogatná, vagy ellenezné, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozzék az Unióból”, 46 százalék jelezte, támogatná, az egyértelmű többség, 54 százalék ezzel szemben ellenezné. Az ICM ügynökség arra kereste a választ, mi legyen a kormányfő következő lépése. 32 százalék szerint ne állapodjon meg, 27 százalék második referendumot akar, 23 százalék kitolná a kilépés hatályát, 21 százalék újratárgyalná a kilépés feltételeit és „hard Brexitet”, akar, 15 százalék szintén újratárgyalást és soft Brexitet óhajt, míg 15 százalék a miniszterelnök lemondását.

Katart is felfegyverzi Németország

Publikálás dátuma
2019.01.24. 18:23
A RAM rendszer működés közben, az Egyesült Államok egy hadihajójára felszerelve.
Fotó: HO / US NAVY / AFP
Az ellenzék szerint felelőtlenség válság sújtotta régió országaiba fegyvereket eladni, ám a német kormány mégis jóváhagyta az exportot.
Jóváhagyta a német kormány négy RAM típusú rakétarendszer Katarba történő exportálását, írja a Reuters. A német-amerikai fejlesztésű, brit és olasz cégek bevonásával gyártott és forgalmazott fegyverek exportját Peter Altmaier pénzügyminiszter egy január 23-i keltezésű levélben hozta a törvényhozás tudtára. Az eladási ár ebben nem szerepel, mivel az Altmaier szerint sértené a cégek érdekeit.
Németország nem sokkal korábban függesztette fel a fegyverkereskedelmet Katar riválisával, Szaúd Arábiával, Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolása miatt. Tavaly a német kormány annak a törekvésének is hangot adott, hogy bővítse kapcsolatait Katarral. Az ország cserébe a német gazdaságba való 10 milliárd eurós befektetést jelentett be.
"Felelőtlenség a német kormány részéről folytatni a fegyvereladások jóváhagyását válságrégiókba"

- kommentálta a döntést Klaus Ernst, a Linke baloldali ellenzéki párt részéről. Egyúttal felhívta a figyelmet az Öböl-régióban jelenleg is tartó biztonsági és humanitárius válságra.
A mostani üzlet részét képezi a hajókra telepíthető, rakéták, repülők és hajók ellen is alkalmazható rakétarendszer mellett 85 célzóberendezés is. Az export részben Olaszországon, részben az Egyesült Államokon keresztül történik majd.
A RAM rendszer eladását korábban Egyiptomnak, Törökországnak és az Egyesült Arab Emirátusoknak is jóváhagyta Berlin. Németország évről évre egyre nagyobb bevételre tesz szert fegyverexportból, ám az embereket igencsak megosztja ez: heves vitákat váltott ki például, mikor a török hadsereg kötelékében, az Iszlám Állammal harcoló kurdok ellen vonulva látta viszont a közvélemény a német tankokat. Tavaly év végén a magyar Honvédelmi Minisztérium is német fegyverek vásárlásáról írt alá szerződést - méghozzá ellentételezés nélkül.
Szerző
Frissítve: 2019.01.24. 18:51