Két percre vagyunk attól, hogy kiirtsuk magunkat

Publikálás dátuma
2019.01.26. 10:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Továbbra is éjfél előtt két perccel áll a végítélet képzeletbeli órája, tudósok egy nemzetközi csoportja szerint ugyanis továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség egy atomháború vagy a klímaváltozás révén kiirtja önmagát.
Az Atomtudósok Bulletinjének (BAS) éves csütörtöki konferenciáján jelentették be a tavalyival megegyező óraállást Washingtonban. Az óra azt hivatott szimbolizálni, mekkora az emberiség megsemmisülésének kockázata. A végítélethez ilyen közel a múlt évet megelőzően csak 1953-ban állt az emberiség - olvasható a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportálon.
Az, hogy az óra nem került közelebb az éjfélhez, 
"nem értékelhető a stabilitás jelének, hanem inkább nyomatékos figyelmeztetésnek. Ez az állapot olyan nyugtalanító, mint amilyen a hidegháború legveszélyesebb korszakában volt"

- mondta Rachel Bronson, az Atomtudósok Bulletinjének elnöke.

A szervezetet az első amerikai atomfegyvereket kifejlesztő tudósok hozták létre. Tudományos és biztonságpolitikai testülete a chicagói szervezet védnöki testületével, benne 15 Nobel-díjassal konzultálva állítja előre vagy hátra az órát. Amikor megalkották 1947-ben, az óra mutatója hét percre állt az éjféltől.
A BAS kutatói és szakértői évente kétszer gyűlnek össze, hogy értékeljék az év világszintű eseményeit és döntsenek arról, milyen irányba mozduljanak a végítélet órájának mutatói. 2018-ban a nukleáris fegyverek és a globális felmelegedés okozta fenyegetés miatt mozdultak a mutatók közelebb a 
"világ megsemmisüléséhez".

"Az emberiségnek két szörnyű és párhuzamos egzisztenciális fenyegetéssel kell szembenéznie: ezek a nukleáris fegyverek és a klímaváltozás. Minél tovább maradnak ebben a meggondolatlan valóságban a világ vezetői és lakói, annál valószínűbb, hogy meg fogjuk tapasztalni az elképzelhetetlent" - fogalmazott Jerry Brown egykori kaliforniai kormányzó, a BAS ügyvezető elnöke. 
A klímaváltozás drámai hatásairól és az üvegházhatású gázok csökkentésének sikertelenségéről szóló jelentések riasztó mértékben megszaporodtak 2018-ban a tudósok szerint. Az Antarktisz és Grönland jege a korábban becsülthöz képest gyorsabb mértékben olvad. Az északi-sarkvidék melegedésével a talajban tárolt szén hatalmas mennyiségben kerülhet a légkörbe, tovább erősítve a felmelegedést. Az óceánok hőmérséklete az 1950-es években kezdődött rendszeres mérés óta nem tapasztalt magasságba került, ami heves viharokat okoz.
Szerző

Minél kisebb egy gyerek a szülei válásakor, annál nagyobb eséllyel lesz később depressziós

Publikálás dátuma
2019.01.25. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A gyerek életkora szülei válásakor és későbbi depressziója összefüggést mutat: akik 15-19 éves voltak, kisebb eséllyel szedtek felnőttként antidepresszánst, mint akik négyévesnél fiatalabbak voltak - derült ki a Norvég Közegészségügyi Intézet (NIPH) új tanulmányából.
Norvégiában a házasságok nagyjából negyven százaléka végződik válással és egyre nő a házasság nélkül együtt élő és gyereket nevelő párok száma is - derült ki a kutatásból. A sok vizsgálat ellenére azonban keveset tudni arról, hogyan alakul a válást elszenvedő gyerekek egészsége. Azok a gyerekek, akik 15-19 évesek voltak szüleik válásakor, 12 százalékkal kisebb eséllyel szednek antidepresszánst felnőttként, mint akik négyévesek vagy annál fiatalabbak voltak - mondta Oystein Kravdal, NIPH Termékenységi és Egészségügyi Intézete szerdán bemutatott új tanulmányának vezető szerzője. Az írás a Population Studies című szaklap legújabb számában jelent meg. Akik maguk is felnőttek - húszévesnél idősebbek - voltak a szülők válásakor, 19 százalékkal kisebb eséllyel szedtek később depresszió elleni gyógyszert, mint a négy év alattiak.
 A kutatók a norvég receptnyilvántartó adatbázis alapján dolgoztak. Elemzésükben 180 ezer olyan gyerek adatai használták, akiknek elváltak a szülei, valamint 640 ezer olyan gyerekét, akinek nem. Ezután a 2004 és 2008 között 20-44 éveseknek felírt antidepresszánsok adatait vizsgálták.
A szülők anyagi lehetőségei, viselkedése és sok más tényező befolyásolhatja azt is, mekkora az esélye, hogy a kapcsolat megromlik, majd végül felbomlik, valamit azt is, hogyan hat mindez a gyerekre és a tanulmányban vizsgált későbbi depresszióra. Sok tényezőt nagyon nehéz tanulmányozni, ezért testvérekre irányult a vizsgálat. Kravdal szerint azok a gyerekek, akiket nagyon fiatalon érint a válás, hosszabb ideig érzik a miatta kialakult stresszt, mint azok, akik tizenéves koruk vége felé.
A különbség egy másik magyarázata, hogy a kisebb gyerekre erősebben hat a stressz, vagy hosszú távon rendkívüli következményekkel járhat mentális egészségükre nézve. Az eredmények mégsem feltétlenül azt jelentik, hogy a válást el kell halasztani.
"Ha elképzeljük, hogy a szülők várnak a válással, míg a tízéves gyerekük 15 éves lesz, akkor még tovább kell olyan szülőkkel élnie, akiknek rossz a kapcsolata"

- magyarázta Kravdal.

Szerző
Frissítve: 2019.01.25. 16:39

Kristályok vizsgálata segíti a vulkánkitörések előrejelzését

Publikálás dátuma
2019.01.25. 09:09
Illusztráció
Fotó: ELIANO IMPERATO / Controluce / AFP
A tűzhányók egy speciális típusának, a kiterjedt vulkáni mezők működésének jobb megismerését szolgálja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vulkanológiai Kutatócsoportjának legújabb vizsgálata, amelyben a Balaton-felvidéki Fekete-hegy történetét rekonstruálták a kristályokból kinyert információk alapján. A kutatók szerint eredményeik felhasználhatóak a vulkánkitörések előrejelzésére is.
A Földön több mint 700 millió ember él potenciális vulkáni veszélyben. Ezért is fontos a vulkáni működés okainak megértése - írta az MTI az MTA honlapja alapján. A vulkáni mezők a tűzhányók egy speciális típusát képviselik. A vulkánok itt mindig máshol lépnek működésbe, nem lehet megmondani, hogy mikor, de azt sem, hogy hol tör fel majd a magma. Ráadásul a kitörések jóval ritkábbak, mint a nagy, központi kürtőjű vulkánok esetében. A kitörések között évszázadok, sőt akár több tíz- vagy több százezer év is eltelhet. Mexikóban 1943-ban lakott település közelében, egy kukoricaföldön nőtt ki egy tűzhányó, Új-Zéland legnagyobb települése, Auckland, pedig egy vulkáni mező kellős közepén található, ahol utoljára mintegy 600 éve volt vulkánkitörés. Ezeken a területeken bármikor bekövetkezhet egy újabb vulkáni esemény, ezért a vulkáni mezők kutatása különösen fontos a vulkanológia területén.     
Mint írják, a Pannon-medence egyfajta természeti laboratórium a vulkáni mezők vizsgálatában, így az ott zajló kutatások fontos hozzájárulást jelentenek a vulkanológiai ismeretekhez. A beszámoló szerint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport már számos tanulmányt közölt a témában, egy viszonylag újszerű, detektív jellegű kutatás eredményeképpen.
"Ahogy a detektívmunkákban, itt is tanúkat keresünk, akik az események szemtanúi lehettek és ezért fontos információk hordozói"

- idézik Harangi Szabolcsot, a kutatócsoport vezetőjét.

 A kutató magyarázata szerint ebben az esetben a tanúk a vulkáni kőzetekben rejlenek. A kutatók az egyedi kristályokat vallatják, azaz elemzik megjelenésüket, belső felépítésüket, kémiai összetételüket, és ebből következtetnek arra, milyen körülmények között jöttek létre. A mozaikokból pedig összeállítható a teljes történet. A kristályokból kinyert információ alapján rekonstruálható, mi történt a vulkánkitörések előtt a magmatározóban, milyen folyamatok zajlanak a mélyben és esetenként az is, mi vezetett végül a vulkánkitöréshez, és milyen gyorsan tört fel a magma.
A vulkáni mezők tűzhányóinak kialakulását sokan egyszerűnek tartják, mondván mindegyiket egy földköpenyben keletkezett, felszínre tört bazaltos magmatömeg építi fel. A vulkáni működés nem több, mint néhány év, aztán jön valamikor egy másik magmatömeg, amely máshol alakít ki egy új tűzhányót. A kutatócsoport tudományos eredményei azonban arra utalnak, hogy ezek a folyamatok jóval bonyolultabbak.
A Jankovics Mária Éva által vezetett, a nemzetközi élvonalba tartozó kutatótársakkal készített frissen megjelent tanulmányban a kutatócsoport a Balaton-felvidéki Fekete-hegy történetét rekonstruálta. A bazaltokban olivin- és spinellkristályokat vizsgáltak, e kristályok ugyanis a legjobb tanúk a magmafejlődés folyamataira. Jankovics Mária Éva meglepőnek nevezte az eredményeket. Mint fogalmazott: bár a bazaltokat sokan a legegyszerűbb vulkáni kőzeteknek gondolják, az olivin- és spinellkristályok kémiai összetétele rendkívül változatos képet mutatott.
A beszámoló szerint nem volt egyszerű az adatok értelmezése, a mozaikok összeillesztése. A rekonstruált történetben több magma vett részt, amelyek keveredtek egymással a földkéreg alsó részén. Innen indultak el ismétlődően végül azok a bazaltos magmatömegek, amelyek a Fekete-hegy vulkánosságát okozták. A kutatók úgy vélik, a tudományos eredmények felhasználhatóak a vulkánkitörések előrejelzésében is. A rekonstruált magmafejlődési történet arra utal, hogy a földkéreg és földköpeny határán hosszú idő alatt egy kiterjedt magmatározó alakul ki, amibe időszakonként friss magma érkezik. 
Ezeknek az eseményeknek vannak jeleik, földrengések, földrengésrajok pattanhatnak ki, hasonlóak, mint amilyet nemrég a németországi Eifel térségében regisztráltak. Mindez azt jelzi, hogy aktív a mélybeli magmás rendszer, és fontos a folyamatos megfigyelés. Új eszközökkel további jeleket kell fogni, hogy időben észlelni lehessen, ha egy magmatömeg végül elindul a felszín felé. Ekkor azonban már csak néhány nap marad az előkészületekre, mert a magma gyorsan a felszínre érhet - áll a kutatás Journal of Volcanology and Geothermal Research című tudományos szakfolyóirat januári számában megjelent összegzésében.
Szerző