Országos sztrájk: nem elég erős a dolgozók nyomása

Valószínű, hogy csak a közszféra hirdet összehangolt sztrájkot, a magánvállalatok munkásai csak saját bérükért harcolnak. A politológus szerint a szakszervezetek nem elég szervezettek.

Még mindig reménykednek az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottságban együttműködő három szakszervezeti tömörülés és 12 szakszervezet vezetői, hogy ha nem is minden ágazatra kiterjedő, de legalább a közszféra nagy részét lefedő, országosnak mondható sztrájkbizottságot tudnak létrehozni, amivel a kormánynak a törvények értelmében le kell ülni tárgyalni. Az akcióbizottság péntek délutáni ülése előtt több résztvevő is azt jósolta, hogy elengedik ezt a lehetőséget, mert a versenyszférában nincs elszántság az országos követelések, köztük a rabszolgatörvény miatt munkabeszüntetést szervezni, de kiderült, hogy újabb nagy tömörülés csatlakozik hozzájuk és a közszolgálatban dolgozókat képviselő újabb szakszervezetek is bejelentkeztek. A belépőket várhatóan a jövő hét elején nevezik meg.

Összeállítottak ugyanakkor egy május 1-jéig tartó forgatókönyvet a tervezett fővárosi és vidéki akciókról, demonstrációkról, ezek között

Kordás László úgy látja, az ellenzéki pártok fokozták fel a várakozást a szakszervezeti megmozdulásokkal szemben, majd rájuk bízták: szervezzék meg, ha tudják, az országos munkabeszüntetést. Ezért nem érzi kudarcnak, ha a termelővállalatoknál csak saját bérük emeléséért hajlandók sztrájkolni a dolgozók.

Miközben tavaly decemberben még óriási lelkesedéssel skandálta a tömeg Budapest utcáin, hogy „Orbán takarodj!”, mellé pedig, hogy „országos sztrájkot akarunk”, ilyen összehangolt akcióról ma már álmodozni sincs értelme. Az emlékezet szelektív: a kormánypártok, de még elemzők is azt emelik ki, szakszervezeti vezetők kiáltottak kapát, kaszát, országos munkabeszüntetést, Kordás László pedig azt hangsúlyozza, soha nem beszélt ilyenről, hiszen nincs is ilyen kategória a sztrájktörvényben, legfeljebb egyszerre megszervezett ágazati vagy munkahelyi akciókról lehet beszélni.

A versenyszféra látható passzivitására magyarázatul szolgálhat, hogy a magánvállalatoknál a legtöbb helyen még tartanak a bértárgyalások vagy már sikerült is megnyugtató megállapodást kötni. A MASZSZ elnöke mégsem elégedetlen, mert – mint az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottság tegnap délutáni ülése után a Népszavának elmondta, jelentősen megnőtt a belépők és a szakszervezetek érdekvédő munkája iránt érdeklődők száma az utóbbi hónapokban és ez hosszú távon komoly eredményt hozhat. Saját működési területükön, a piaci cégek munkahelyein a szövetség tisztségviselői felmérték a tagság elszántságát és kiderült, hogy a túlnyomó többség nem kezdene munkabeszüntetésbe olyan rossz törvények miatt sem, mint a rabszolgatörvény, ezért a versenyszférában biztosan csak a béremelések miatt lesz sztrájk a következő hetekben.

Kordás László azt is elmondta, hogy a szakszervezetek által szervezett rendezvényeken megjelenő ellenzéki politikusok és a rengeteg pártzászló miatt kaptak kritikát a tagjaiktól is,de ha segítik a követeléseik elérését, akkor szerinte el kell fogadni a jelenlétüket.

Az akcióbizottság munkájában egy-egy ágazat több szakszervezete is részt vehetne, de például az oktatást csak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviseli. Elnökük, a nagyon aktív Szűcs Tamás elfogadja,hogy a legnagyobb tanári tömörülés, a Pedagógusok Szakszervezete az utóbbi nyolc év átverései után még mindig nem a sztrájkbizottságban akar tárgyalni a kormánnyal, de reméli, hogy a tagság nyomására a társszervezet hozzáállása is változhat. A PDSZ már megalakította saját sztrájkbizottságát és letelt a határidő is, ameddig a sztrájkkövetelések alapján a kormánynak ki kellett volna jelölni az állami tárgyalódelegáció tagjait, de a szakszervezet nem kapott választ a Miniszterelnökségtől. Ugyanitt tart a köztisztviselők körében és a szociális ágazatban munkabeszüntetést hirdető szakszervezet is. Elemzők közül többen is azt várják, a kormány nem is ül le egyezkedni egyik szakszervezettel sem, mert nincs elég erős nyomás, a félpályás útlezárások és egyéb utcai demonstrációk nem hozzák kényszerhelyzetbe a Fideszt.