Országos sztrájk: nem elég erős a dolgozók nyomása

Publikálás dátuma
2019.01.25. 20:55

Fotó: Népszava
Valószínű, hogy csak a közszféra hirdet összehangolt sztrájkot, a magánvállalatok munkásai csak saját bérükért harcolnak. A politológus szerint a szakszervezetek nem elég szervezettek.
Még mindig reménykednek az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottságban együttműködő három szakszervezeti tömörülés és 12 szakszervezet vezetői, hogy ha nem is minden ágazatra kiterjedő, de legalább a közszféra nagy részét lefedő, országosnak mondható sztrájkbizottságot tudnak létrehozni, amivel a kormánynak a törvények értelmében le kell ülni tárgyalni. Az akcióbizottság péntek délutáni ülése előtt több résztvevő is azt jósolta, hogy elengedik ezt a lehetőséget, mert a versenyszférában nincs elszántság az országos követelések, köztük a rabszolgatörvény miatt munkabeszüntetést szervezni, de kiderült, hogy újabb nagy tömörülés csatlakozik hozzájuk és a közszolgálatban dolgozókat képviselő újabb szakszervezetek is bejelentkeztek. A belépőket várhatóan a jövő hét elején nevezik meg. Összeállítottak ugyanakkor egy május 1-jéig tartó forgatókönyvet a tervezett fővárosi és vidéki akciókról, demonstrációkról, ezek között  
a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint akár európai szintű megmozdulás is elképzelhető.

Kordás László úgy látja, az ellenzéki pártok fokozták fel a várakozást a szakszervezeti megmozdulásokkal szemben, majd rájuk bízták: szervezzék meg, ha tudják, az országos munkabeszüntetést. Ezért nem érzi kudarcnak, ha a termelővállalatoknál csak saját bérük emeléséért hajlandók sztrájkolni a dolgozók.
Miközben tavaly decemberben még óriási lelkesedéssel skandálta a tömeg Budapest utcáin, hogy „Orbán takarodj!”, mellé pedig, hogy „országos sztrájkot akarunk”, ilyen összehangolt akcióról ma már álmodozni sincs értelme. Az emlékezet szelektív: a kormánypártok, de még elemzők is azt emelik ki, szakszervezeti vezetők kiáltottak kapát, kaszát, országos munkabeszüntetést, Kordás László pedig azt hangsúlyozza, soha nem beszélt ilyenről, hiszen nincs is ilyen kategória a sztrájktörvényben, legfeljebb egyszerre megszervezett ágazati vagy munkahelyi akciókról lehet beszélni. A versenyszféra látható passzivitására magyarázatul szolgálhat, hogy a magánvállalatoknál a legtöbb helyen még tartanak a bértárgyalások vagy már sikerült is megnyugtató megállapodást kötni. A MASZSZ elnöke mégsem elégedetlen, mert – mint az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottság tegnap délutáni ülése után a Népszavának elmondta, jelentősen megnőtt a belépők és a szakszervezetek érdekvédő munkája iránt érdeklődők száma az utóbbi hónapokban és ez hosszú távon komoly eredményt hozhat. Saját működési területükön, a piaci cégek munkahelyein a szövetség tisztségviselői felmérték a tagság elszántságát és kiderült, hogy a túlnyomó többség nem kezdene munkabeszüntetésbe olyan rossz törvények miatt sem, mint a rabszolgatörvény, ezért a versenyszférában biztosan csak a béremelések miatt lesz sztrájk a következő hetekben. Kordás László azt is elmondta, hogy a szakszervezetek által szervezett rendezvényeken megjelenő ellenzéki politikusok és a rengeteg pártzászló miatt kaptak kritikát a tagjaiktól is,de ha segítik a követeléseik elérését, akkor szerinte el kell fogadni a jelenlétüket. Az akcióbizottság munkájában egy-egy ágazat több szakszervezete is részt vehetne, de például az oktatást csak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviseli. Elnökük, a nagyon aktív Szűcs Tamás elfogadja,hogy a legnagyobb tanári tömörülés, a Pedagógusok Szakszervezete az utóbbi nyolc év átverései után még mindig nem a sztrájkbizottságban akar tárgyalni a kormánnyal, de reméli, hogy a tagság nyomására a társszervezet hozzáállása is változhat. A PDSZ már megalakította saját sztrájkbizottságát és letelt a határidő is, ameddig a sztrájkkövetelések alapján a kormánynak ki kellett volna jelölni az állami tárgyalódelegáció tagjait, de a szakszervezet nem kapott választ a Miniszterelnökségtől. Ugyanitt tart a köztisztviselők körében és a szociális ágazatban munkabeszüntetést hirdető szakszervezet is. Elemzők közül többen is azt várják, a kormány nem is ül le egyezkedni egyik szakszervezettel sem, mert nincs elég erős nyomás, a félpályás útlezárások és egyéb utcai demonstrációk nem hozzák kényszerhelyzetbe a Fideszt.

Jön a csalódás

A szakszervezetek ott hibáztak az országos sztrájk meghirdetésével Böcskei Balázs politológus szerint, hogy december elején nem tudták, hány tagjuk elszánt egy ilyen tiltakozó akcióra. Az Idea Intézet vezetője a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy valójában tévedés volt azt hinni, a rabszolgatörvény az az ügy, ami elegendő felhajtóerőt ad egy ilyen akciónak. Mára kiderült, hogy a jogszabályt szinte sehol nem alkalmazzák egyelőre a munkáltatók, ami lelohasztotta a dolgozók elszántságát. A kérdésre, hogy miben különbözik a közszféra motivációja a versenyszféra csak bérekre koncentráló hozzáállásától, az elemző kiemelte, hogy a kormány hosszú ideje nem veszi elég komolyan a közszférában dolgozók elégedetlenségét. Láthatóan abból indul ki, hogy végül mégsem fognak fellázadni, vagy legfeljebb elmennek máshová dolgozni. Erre utal, hogy a következő években nem növelni,inkább csökkenteni akarja az oktatásra, egészségügyre szánt kiadásokat – ahogyan az a költségvetési sarokszámok ismertetésekor kiderült. Böcskei Balázs szerint azonban a Fidesz nem számol azzal, hogy ez a hozzáállás szavazatokat visz tőle még akkor is, ha most nem jelent közvetlen veszélyt a közszolgálati sztrájkbizottságok alakítása. Ilyenekre szerinte korábban is sok példa volt valódi eredmény nélkül. A politológus ezeket a bejelentéseket sokkal inkább egyes szakszervezeti vezetők ambícióinak tudja be, mint egy komoly tiltakozó akció előkészítésének. Az ellenzéki pártok december 12-én elvégezték a dolgukat a parlamentben – értékelte a szakszervezetek és a kormányellenes politikai tömörülések kapcsolatát Böcskei. Szerinte ezután szívesen visszavonultak volna a háttérbe, az érdekvédőkre bízva a munkát, de látva a szakszervezetek tehetetlenségét, végül kényszerűségből mobilizálták tagjaikat. Ha pedig a decemberi felfokozott hangulat után az ellenzéki pártok visszaváltanak a korábbi csendesebb hangnemre a tavaszi ülésszakon, akkor híveikben nagy lesz a csalódás – jósolta lapunknak az elemző, aki állítja, a februári és márciusi párttámogatási adatok mutatják majd meg ezeknek a lépéseknek a valódi visszhangját a szavazók körében. 

Bajnai Gordon Karácsony Gergelyt támogatja az előválasztáson (videó)

Publikálás dátuma
2019.01.25. 19:14

Fotó: Németh András Péter
A volt miniszterelnök szerint a mostani előválasztás jó alkalom arra, hogy megtalálják Tarlós István legjobb kihívóját, és a többi "V4-es" ország után nálunk is ellenzéki főpolgármestere legyen a fővárosnak.
Bajnai Gordon egy pénteken közzétett videóban jelentette be, a közelgő budapesti ellenzéki főpolgármester-előválasztáson Karácsony Gergelyt támogatja, mert őt tartja Tarlós István legesélyesebb kihívója.

A volt miniszterelnök a mostani magyar politikai helyzet kapcsán megjegyzi, a változás lehetséges, és az általában a fővárosokban kezdődik, mint ahogy Pozsonynak, Prágának és Varsónak is ellenzéki városvezetője van. Bajnai szerint idehaza a változásnak eddig az volt a legfőbb gátja, hogy nem sikerült megtalálni a legjobb jelöltet. Erre szerinte jó alkalom nyílik most az előválasztáson, ahol ő is ott lesz, az itt is látható videóban pedig azt is elmondta, miért Karácsony mellett voksol majd:
Szerző

A Honvédség 19 darab MiG-29-es repülőgépet készül eladni

Publikálás dátuma
2019.01.25. 18:51
A kép illusztráció! FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
A részben használhatatlan haditechnikai eszközök értékesítésére az orosz kormánynak is rá kell majd bólintania. Az üzlettől majdnem 3 milliárd forintot remél a Honvédelmi Minisztérium.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésre bocsátott 19 darab orosz gyártmányú MiG-29-es repülőt hajtóművekkel, 20 hajtóművet, 293 tartozékot és rakétákat 2 873 368 000 forintos kikiáltási áron - szúrta ki az Index. A szóban forgó haditechnikai eszközöket csak egyben lehet megvenni.

A portál szerint a mostani hírből arra lehet következtetni, hogy annak idején nem sikerült eladni azt a 23 darab MiG-29-est, amelyeket még 2017-ben bocsátottak árverésre 4,8 milliárd forintért. A felkínált tételek leírásában az olvasható, hogy a haditechnikai eszközök egy része hiányos, használhatatlan, és csak jelentős költségráfordítással lehetne üzemképes állapotba helyezni őket, ezért válnának meg tőlük.

A repülőkkel kapcsolatban arra is felhívja a figyelmet a Honvédelmi Minisztérium, hogy a magyar és az orosz kormány közötti haditechnikai együttműködésről szóló 2002. december 20-i megállapodás szerint az értékesítésre kizárólag az orosz kormány által kiadott előzetes, írásbeli beleegyezéssel kerülhet sor.
Szerző