Így akarjon segíteni az ember: nyolc év börtönt is kaphat a magyar etikus hacker

Publikálás dátuma
2019.01.27 12:23
Illusztráció: Shutterstock
A tizenéves fiatal még 2017 nyarán tárt fel a Magyar Telekom informatikai rendszerében egy felhasználók százezreit fenyegető hibát. A cég feljelentette, a vádirat pedig szigorú - és furcsa - lett.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a napokban számolt be annak a a tizenéves fiatalnak a büntetőperéről, aki 2017 nyarán felhasználók százezreit veszélyeztető hibát tárt fel a Magyar Telekom informatikai rendszerében. A TASZ tájékoztatása szerint "az ügyészség olyan vádirat alapján kér börtönt", amelyből "nem derül ki, hogy pontosan mit is követett el" - idézi az Index. Mint írják, például nincs benne az elkövetés helye, ideje, eszközei vagy éppen módja,
„és általában semmi, amit a törvényes vádhoz szükséges lenne részletesen bemutatni”.
A fiatalnak a hírek szerint az ügyészség szokatlan vádalkut ajánlott fel: ha beismeri a bűnösségét, 2 év felfüggesztettet kap, ha nem, akkor akár 5 év letöltendő börtönbüntetést fognak kérni. Miután ezt elutasította, az ügyészség súlyosbított a vádiraton: most már azt írják, hogy a vádlott bűncselekményt közérdekű üzem megzavarásával követte el, így akár 8 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. Emellett előzetes letartóztatást is kezdeményeztek, az ügyészségnek azzal a meglehetősen furcsa indoklással, hogy „nem vagyunk informatikusok, de a médiából tudjuk, hogy ha valaki számítástechnikai eszköz és internetkapcsolat birtokában megfelelő szaktudással rendelkezik, akkor ezeket a digitális lábnyomokat, amiket hagy, azokat el is tudja tüntetni” Az előzetes letartóztatást a bíróság végül visszautasította. A vádiratban leírt "közérdekű üzem megzavarása" egyébként a beszámolók szerint az volt, hogy a nyilvános, interneten elérhető felhasználói útmutatóban felfigyelt egy DNS-kiszolgálóhoz tartozó olyan IP-címre, amiről kiderült: azon keresztül rendszergazdai jelszót lehet szeretni, majd azzal belépni a Magyar Telekom belső informatikai rendszerébe.

A hibát jelezte a Telekomnak, sőt, be is ment a céghez, hogy személyesen adhassa át a biztonsági kockázatról készített elemzését a cég kiberbiztonsági szakembereinek
- ezért is nevezik "etikus" hackernek, vagyis a célja éppen az volt, hogy a vállalat figyelmét felhívja a hibára, hogy azt kijavíthassák. „ A találkozón tapasztaltak azonban nem nyugtatták meg afelől, hogy a hibát tényleg megszüntetik, ezért később ismét belépett a rendszerbe, hogy tesztelje azt. Mint kiderült, semmit sem javítottak ki, ügyfelünket viszont ekkor már feljelentették” – írja a TASZ.

A Magyar Telekom reagált az ügyben most megjelent új információkra, mint írták, "a konkrét esetben a Magyar Telekom ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, ugyanis a hacker – az etikus hackelés kereteit túllépve – az első támadást követően újabb támadásokat indított, az addig megszerzett adatok segítségével további rendszerek feltörésébe kezdett. A támadás ügyfelek személyes adatait nem érintette, azok teljes biztonságban voltak és vannak. A támadása nem érintette azokat a távközlési hálózatokat sem, amelyeken az ügyfelek kommunikálnak. A hacker által feltárt hiányosságokat cégünk haladéktalanul kijavította, megszüntette”

Vége a különutas LMP-nek

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:42
Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke sajtótájékoztatót tart
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ahogy lapunk korábban megírta, a Demokratikus Koalícióval és az MSZP-vel is együttműködhet az LMP az őszi önkormányzati választáson – legalábbis erről döntött a zöldpárt szombati kongresszusa.
Az is eldőlt – tájékoztatta lapunkat Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára –, hogy az ellenzéki párt egyedül indul az európai parlamenti voksoláson. Kanász-Nagy szerint a stratégiát és az önálló indulást is több mint kétharmados többséggel fogadta el a kongresszus. Az eseményen egyébként ott volt és köszöntette a résztvevőket Thomas Waitz is, aki az Osztrák Zöld Párt európai parlamenti képviselője.
Az LMP stratégiai-változása annak fényében különösen meglepő, hogy korábban Keresztes László Lóránt társelnök csak a Jobbikkal akart együttműködni. A pálfordulásról minap a Népszavának egy név nélkül nyilatkozó LMP-s azt mondta: Keresztes érezte, hogy csak a Jobbikkal való összefogás gondolatával kisebbségben van a pártban, és mivel azt gondolja, hogy van jövője az LMP-ben az EP-választás után is, most megpróbál kompromisszumot mutatni. A párt titkára egyébként lapunknak leszögezte, az LMP számára minden szinten vállalhatatlan a Fidesz mellett a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom is. A zöldpárt még ma dönt az EP-listájáról is. Az első helyre négyen, Demeter Márta társelnök, Kendernay János, a párt külügyi kabinetjének vezetője, Vágó Gábor antikorrupciós szakszóvivő és Kóbor József pécsi önkormányzati képviselő aspirál. Úgy tudjuk, hogy a legnagyobb sansza Vágó Gábornak van, ez pedig Demeter Márta párton belüli meggyengülésére vezethet majd.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 16:43

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29