Dubajban hagyta több utas csomagját a Wizzair

Publikálás dátuma
2019.01.27. 19:52
Képünk illusztráció
A gépnek a szokásosnál többet kellett tankolnia indulás előtt, így csak a poggyászok kipakolásával tudtak a megengedett súlyhatáron belül maradni.
"Most hajnalban fél óra késéssel 1:22-kor érkeztünk egy WizzAir járattal (W62498) Budapestre Dubajból. 15-20 perc várakozás után közölték hogy az összes utas feladott poggyásza Dubajban maradt. Mindenkitől egyesével jegyzőkönyvet vettek fel (fél 4-re értünk haza), hogy mikor kapjuk meg a csomagokat, arról semmilyen tájékoztatást nem kaptunk" - írta az Indexnek a portál egyik olvasója. A pórul járt utas hozzátette, Dubajban annyit mondtak, hogy kicsit késve fognak megérkezni Budapestre az időjárás miatt, de a feladott csomagokról senki egy szót nem mondott nekik sem ott, sem az út során. Most egy linket kaptak, ahol név és azonosító használatával majd megnézhetik, hol tart a dolog, illetve annyit mondtak, ha megérkeznek a csomagok, futárszolgálat viszi majd ki a megadott címre.

Az Index megkereste a Wizzairt, amely úgy reagált: "Az erős ellenszél miatt megnövekedett fogyasztás és a Budapestre előre jelzett hó miatt a Wizz Air W6 2498-as számú, Dubaiból Budapestre közlekedő járatának a szokásosnál több üzemanyaggal kellett elindulnia. Ezért, illetve a feladott poggyászok szokatlanul nagy mennyisége és tömege miatt néhány utas poggyászát felszállás előtt kirakodták, hogy a repülőgép a megengedett súlyhatáron belül maradjon. A légitársaság mindent megtesz, hogy a következő, január 29-i járattal minden hiányzó poggyászt eljuttasson az érintett utasokhoz."

A portál emlékeztet, tavaly szeptemberben ugyanez megtörtént a Wizzair utasaival, ugyanezen a járaton. Akkor is a rossz időjárási körülmények miatt kellett többet tankolnia a gépnek, és a súlyból a csomagoknál kompenzáltak, ezért több utasnak nem érkezett meg a csomagja. De hasonló történések játszódtak le egy másik nagy fapados légitársaság, a Ryanair tavaly nyáron a Kanári-szigetekre közlekedő járatainál: először július 15-én érkezett meg 70-80 utas csomagok nélkül Las Palmas repülőterére, és napokig így is nyaraltak ott, majd egy héttel később is megismétlődött ugyanez.

Szerző

Zsidó-keresztény imaórát tartottak Budapesten

Publikálás dátuma
2019.01.27. 19:13
Erdő Péter MTI Fotó: Mohai Balázs
Az ökumenikus imahetet lezáró szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija vezette.
Erdő Péter (fenti képünkön) arról beszélt: a zsidóknak és a keresztényeknek küldetésük van, amelyet ugyanattól kaptak: "a történelem urától". "Ha pedig így van, akkor az élet nagyon sok területén tudjuk ugyanazt képviselni és közvetíteni a saját fáradozásainkkal is, Isten szeretetét" - mondta. A bíboros arról is beszélt: idén a zsidó-keresztény imanap egybeesik a holokauszt emléknapjával, így különösen fontos az emlékezés, hiszen "a rasszizmus és az embertelenség idejéből vannak közös emlékeink".
Erdő Péter elmondta: a hetvenes években egyszer együtt ebédelt édesanyja barátnőjével, aki - péntek lévén - mindenképp húsmentes ételt keresett az étlapon. Erdő Péter megjegyezte neki: a II. vatikáni zsinat óta az egyház megengedi híveinek, hogy böjti időn kívül a hústilalmat imádsággal vagy más jó cselekedettel helyettesítsék. Ő azonban ragaszkodott a régi formához. Ennek okát is elmesélte a bíborosnak: 16 éves volt, amikor 1944-ben édesanyjával együtt elvitték Auschwitzba, pedig akkor már katolikusok voltak. Édesanyja ott halt meg a birkenaui lágerban, ő azonban túlélte. Felidézte: amikor közeledtek a szovjetek, a németek kiürítették a tábort, de indulás előtt kinyitották a raktárakat, és gulyást főztek a sok kiéhezett embernek. Aznap éppen péntek volt, és akkor a fiatal lány azt mondta magában: "ha a Mindenható eddig megmentette az életemet, annyival csak tartozom neki, hogy ma nem fogok húst enni". A többiek, akik a hosszú éhezés után ettek a zsíros ételből, majdnem mind meghaltak. Ezért tartotta meg a lány hálából, haláláig jó katolikusként, a pénteki hústilalmat - tette hozzá Erdő Péter.
Fröhlich Róbert
Frölich Róbert kiemelte: Isten az embert saját képmására teremtette, így amikor egymásra nézünk, Isten képmását kell látnunk. A főrabbi úgy fogalmazott: "Isten nem a magasból néz le ránk, mint egy tudós a kísérletére, hanem itt van bennünk, valamennyiünkben: az ő arca a mi arcunk, az ő lelke a mi lelkünk, az ő szíve a mi szívünk." A tízparancsolatot magyarázva rámutatott: ez a tíz rövid, lényegre törő ige egyszerű, és mégis, egymásba fűzve a szöveg "megismételhetetlen és felülmúlhatatlan", "az emberiség alapkódexe". Kifejtette: a zsidó tradíció két 5-ös csoportra osztja a 10 igét: az első 5 az Isten és ember közötti viszonyt szabályozza, a második 5 az emberek egymás közötti kapcsolatáról rendelkezik. "A mindenség ura, aki lát és terelget minket", nemcsak azt várja el, hogy őt tiszteljük és szeressük, hanem azt is, hogy egymással tisztelettel, szeretettel és megértéssel bánjunk. "A két kőtábla itt fonódik össze eggyé, és itt lesz örök erejű" - mondta. Isten a tízparancsolaton keresztül arra tanít, "hogy egyek vagyunk, egyként hordozzuk képmását, és ahogy őt szeretjük, úgy kellene szeretnünk egymást is" - hangoztatta Frölich Róbert. A szertartáson imát mondtak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházainak vezetői. Az ökumenikus imahetet 1908-ban rendezték meg először az egyesült államokbeli Graymoorban. A ma már világszerte megtartott rendezvényhez két évtizede csatlakozott a MEÖT, mára pedig az ország szinte minden településén megszervezik. Az imahetet lezáró zsidó-keresztény imaórát 2012 óta szervezi a Keresztény-Zsidó Társaság és az Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia.

"A magyar államot felelősség terheli, amiért nem védte meg állampolgárait"

Publikálás dátuma
2019.01.27. 19:09
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A magyar államot felelősség terheli, amiért nem védte meg állampolgárait a holokauszt idején, kollektív bűnösség nincs, de állami felelősség van - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen, vasárnap Budapesten.
A Holokauszt Emlékközpont által szervezett rendezvényen miniszter kiemelte: a kormány mindig világosan fogalmazott, amikor a magyar állam felelősségéről volt szó. 
Tény, hogy a harmincas években az antiszemitizmus erősödése Magyarországot és a magyar társadalmat is elérte, ez a zsidóság tűrhetetlen jogkorlátozásában öltött testet, és tény, hogy a zsidók elhurcolása a német megszállás után történt, de mindez a magyar közigazgatás tevékenysége nélkül nem történhetett volna meg

- magyarázta.
Gulyás Gergely kijelentette: a kormány büszke arra, hogy jelenleg Magyarországon virágzó kulturális és hitéletben, biztonságban élhetnek egymás mellett zsidók és nem zsidók. Magyarország tanult a múltból, és tudja - tette hozzá -, hogy a zsidósággal együtt kell eltervezni és megvalósítani a közös jövőt. Kifejtette: a holokauszt olyan korban történt, amikor az egyes ember léte megkérdőjeleződött, az emberiség és minden emberi érték megőrzése komoly döntést igényelt. Olyan korban, amikor az egész zsidóságot halálra szánták, és milliókat gyilkoltak meg. Még ha szabadulás követte is a szenvedést, a túlélőket életük végéig elkísérték az átéltek. A miniszter szerint az áldozatok sokaságát jelző számok mögött meg kell látni az emberi sorsokat, őrizni kell az áldozatok emlékét, azokét, akiket a fajelmélet által vezérelt gyilkos hatalom elpusztított.
 Gulyás Gergely azt mondta:
a veszteség nemcsak a zsidóságé, hanem egész Európáé, nemcsak a magyar zsidóságé, hanem az egész magyar nemzeté. A holokauszt a zsidó-keresztény alapokon álló nyugati civilizáció tagadásának következménye, ugyanis a zsidó és a keresztény erkölcsi tanítás az ember életet szentnek tekinti, ez él tovább a szabadságjogok eredeti deklarációiban is

- mondta. Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: a holokauszt felfoghatatlan, leírhatatlan tragédia, amelyre kötelességünk emlékezni. A túlélők súlyos terhet cipelnek, szinte elviselhetetlen emléket, és nincs vigasz a fájó emlékeikre. Véleménye szerint a túlélők történetei mutatják be a második világháború alatti és az ahhoz vezető szörnyűségeket, amikor az élet egyet jelentett a félelemmel, az alapjogok megtagadásával. "Erkölcsi kötelességünk emlékeztetni embertársainkat a velünk történt tragédiára", hogy senki ne lehessen megsemmisítés célpontja - hangoztatta. 
Szerző