„Orbán kerékbe töri a magyar nyelvet”

Publikálás dátuma
2019.01.29. 10:00

Fotó: Lakos Gábor
A csendes agresszió pusztítóbb a trágárságnál – állítja Kálmán László nyelvész, aki szerint a főpolgármesterből például süt az erőszak.
Tehetséges szónoknak tartja Orbán Viktort? Ellenkezőleg. Ha nem előre megírt szöveget olvas fel, akkor kifejezetten gyengén teljesít. Híveit láthatóan nem zavarja, de Orbán retorikája és beszédtechnikája akkor is borzalmas, amikor papírból beszél. Minden szót, minden szótagot külön hangsúlyoz. Vélhetően úgy szeretne tenni, mintha kimunkált, veretes gondolatokat fogalmazna meg. Valójában kerékbe töri a magyar nyelvet. Mégis hatásos. Mit tehetek én erről? Az ellenzéki térfélen vannak jó szónokok? Hát, nem sokan. Talán Vona Gábor. Mondom ezt teljesen elvonatkoztatva attól, hogy mit gondolok a Jobbikról. Az MSZP-ből esetleg Kunhalmi Ágnes, vagy az LMP-s Demeter Márta. Vona megbukott, Orbán egymás után harmadszor is miniszterelnök lett. Ma már egyre kevésbé igaz, hogy a jó szónoki képesség garancia a sikerre. Kevesen hallgatnak politikusi beszédeket. Az emberek többsége, ha egyáltalán foglalkozik a pártokkal, máshonnan tájékozódik, különféle helyekről felszedegetett információmorzsákból alakítja ki a véleményét. A szónoki erények háttérbe szorultak. Menekültek helyett „migránsok”, CEU helyett „Soros-egyetem”, jogvédők helyett „álcivilek” – és így tovább. A szómágiának mekkora szerepe van a Fidesz győzelmeiben? A Fidesz nagy energiát fordít rá, hogy csakis rá jellemző kifejezéseket találjon. Ehhez aztán kialakítja a megfelelő asszociációs kört, atmoszférát. Felmérések hiányában a benyomásaimra kell hagyatkoznom: igen, a Fidesz győzelmi sorozata döntő részben a propagandagépezet terméke. Fontos eleme ennek a következetesség és az ismétlés. A nyelvet mint eszközt a fejlettebb nyugati országokban is mindegyik párt használja, Magyarországon ebben kimagaslik a Fidesz. A tanácsadók nyilván mindig megmondják, mi az a kulcsszó, amit sulykolni kell. A Fideszben jól elsajátították és alkalmazzák a módszert, szemben az ellenzéki pártokkal. A „rabszolgatörvény” elterjesztése egész jól bejött. Ritka, hogy az ellenzéknek sikerül bevinnie a köztudatba egy saját kifejezést, és nem csupán bevinnie, hanem következetesen használnia is. A „rabszolgatörvény” ilyen. Attól tartok azonban, hogy ez csak kivételes eset, nem pedig az ellenzéki politizálás új korszakának kezdete. Meglátjuk. A Political Capital, vagy például a szerb politikai aktivista, Szrgya Popovics szerint az elnyomással szembeni ellenállás egyik leghatásosabb fegyvere: a humor. Tökéletesen így van. Csak az a probléma, hogy az ellenzék ezzel is hadilábon áll, kevés olyan politikust tud felmutatni, aki képes humorosan fogalmazni. Nem az olcsó poénkodást hiányolom, hanem a humor speciális formáját, a gúnyt. Senkit nem szeretnék megbántani, de még a „kétfarkúak” sem hozzák azt a színvonalat, amit elvárnék tőlük. Nálunk valahogy még a viccpárt sem eléggé vicces. Simicska Lajos elhíresült mondásának („Orbán egy g..i”) tartalmi és vizuális megjelenítése az O1G. Hova sorolná az ellenzéki jelképet, a trágárság vagy a humor kategóriájába? Tisztázni kell, hogy az O1G nem a politikai színpadán jelent meg, hanem az utcán. Persze, hogy trágár, de az utcán így beszélnek. Az olyan embert szokták g..inek nevezni, aki nemcsak gonosz, hanem még alattomos is. Van egy ilyen típus, nincs rá találóbb szó. Én se tudok jobbat. Bár politikai kommunikációra az O1G nem alkalmas, az utcán, ahol keletkezett – és ahova való –, jól működik. A grafikai ábrázolása pedig zseniális, szerintem az MTVA gagyi logóit parodizálja. Mi a funkciója a nyelvben a trágárságnak? Erős érzelmek, heves indulatok kifejezésére és levezetésére szolgál, elsősorban a kétségbeesettség, a tehetetlenség, a sarokba szorítottság megnyilvánulása. A trágárkodás másik fajtájának nincs egyéb célja, csak a durvaság kinyilvánítása: ez már a kocsmák vagy a börtönök világa. A nyelv állandóan változik, tabuk dőlnek le, korábban trágárnak számító szavak devalválódnak, semlegessé válnak, de még az is előfordul, hogy pozitív jelentést kapnak. Nincs gondja azzal, hogy a közéletben röpködnek a szitokszavak? Engem inkább az idegesít, amikor valaki siránkozni kezd, hogy „durvul a közbeszéd”, és ezért az ellenzéket ugyanolyan mértékben felelőssé teszi, mint a fideszeseket. Nekem éppen az a bajom, hogy ellenzéki politikusok mély tisztelettel uramnak szólítanak olyan minisztereket és államtitkárokat, akik láthatóan alkalmatlanok a feladatuk betöltésére. Hajbókolás helyett a szemükbe kellene mondani, hogy őrültségeket csináltok, dilettánsok vagytok. Tüntetéseken megtörténik ugyan, de az egy másik műfaj. A gimnazista Nagy Blanka nem fogta vissza magát. Tegyük ezt rendbe: ő nem ellenzéki politikus, hanem, ahogyan ön is mondta, egy gimnazista. Máshogyan kell beszélni egy tömegrendezvényen, és máshogyan a parlamentben. Nagy Blanka a korosztályos társaihoz szólt, amikor… Nem tudom, szabad idézni a Népszavában? Próbáljuk meg. Szóval, azt üzente minden fideszes politikusnak, hogy „álljon hátrébb eggyel, és b….a arcon magát”. Nagy Blanka egy 2008-as akció-vígjátékból, a Trópusi viharból idézett. Ennek a filmnek nagy kultusza van a fiatalok körében, rengeteg szállóigévé vált szöveg származik onnan. A legismertebb talán az, hogy „sosem szabad fullba nyomni a kretént”. A fiatalok pontosan értették, mire utalt. Kétségkívül más elbírálás alá esik, mint az a kormánypárti publicista, aki több évtizedes újságírói múlttal a háta mögött, a hatalom bástyái mögül tüzel vissza hasonló szavakkal. De ettől még durva. Ahogy vesszük. Amikor fideszes tisztségviselők nem hajlandók válaszolni alapvető kérdésekre, vagy nem arra válaszolnak, amit kérdeznek tőlük, agressziót követnek el. Akkor is, ha egyébként szalonképesen fogalmaznak. Tarlós István főpolgármester például nem szokott csúnyán beszélni, viselkedéséből és stílusából mégis süt az erőszak. Számomra ez sokkal durvább, mint a káromkodás. A csendes agresszió pusztítóbb a trágárságnál.

Névjegy

Kálmán László 1957-ben született Budapesten. 1983-ban az ELTE bölcsészkarán szerzett doktori címet. Nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, az MTA Nyelvtudományi Intézete tudományos főmunkatársa. Több külföldi ösztöndíjat elnyert, pályafutása kezdetén a Filmtudományi Intézetben is dolgozott. Angolul, franciául és spanyolul felső fokon, hollandul, németül és oroszul középfokon beszél.

Szerző
Témák
nyelvész

EP-választás: alig mozdulnak a határon túliak

Publikálás dátuma
2019.01.29. 08:30
Illusztráció
Fotó: AFP
Annak ellenére, hogy alig egy hónap múlva, február végén hivatalosan is kitűzheti az államfő az Európai Parlamenti választás időpontját (ami kizárásos alapon május 26-a lesz), a közelgő voksolás nem hozza igazán lázba a határon túli, de nem uniós országban élő magyarokat. Az EP-választáson ugyanis egy tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás nyomán olyan magyar állampolgárok is részt vehetnek, akik az Európai Unió területén kívül élnek és nincs magyarországi lakcímük. Utóbbi csoportban a jelenlegi adatok szerint mintegy 85 ezer ember van. A létszámuk a csaknem 8 millió választópolgárhoz képest csekély, de a mandátumok kiosztásánál szerepe lehet annak, hogy ők miként voksolnak. Persze a távoli országokban élő magyarok pártpreferenciáit nehéz előre megjósolni, ők azonban az említett 85 ezres csoporton belül csak kis részt képviselnek, nem úgy, mint a szerbiai vagy ukrajnai magyarok – és ebből a szempontból érdekes lesz a Nagy-Britanniában élő és dolgozó magyarok helyzete is, hiszen addigra a Brexit miatt jó eséllyel unión kívüliek lesznek. A külhoni magyarok regisztrációja nem speciálisan az EP-választásra szól, ők akkor vehetnek részt a különféle magyarországi választásokon, ha kérik felvételüket a névjegyzékbe. Amennyiben ez megtörténik, akkor a regisztráltak 10 évig automatikusan a jegyzékben maradnak, hacsak ki nem jelentkeznek onnan vagy az időközben elhunytakat a hozzátartozók le nem íratják a listáról. Most tehát azoknak kell regisztrálniuk, akik újonnan akarnak bekerülni a névjegyzékbe. A nem uniós országban élő magyarokon viszont – a választási iroda honlapján szereplő adatok alapján – egyáltalán nem látszik, hogy lelkesednének az EP-voksolásért, és ez még akkor is igaz, ha a regisztrációra május 1-ig lehetőségük van. Szerbiából a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 56 717 magyart vettek eddig nyilvántartásba, míg a kettős állampolgárságot tiltó országokból (ide tartozik Ukrajna is) majdnem 24 ezret. Előbbiek száma az év eleje óta alig több mint 200-zal gyarapodott, utóbbi csoportban lévők száma pedig némileg csökkent is ez idő alatt. Az Amerikai Egyesült Államokból az utóbbi két hétben senki nem kérte a regisztrációt, onnan 1402 ember van most a névjegyzékben, és az ausztráliai magyarok szavazási kedve is pontosan ugyanott tart (719), ahol a hónap elején. A kanadai 1088-as adat is mindössze egyel több, mint egy hónapja. Egy-egy érdeklődő magyar van olyan távoli országokból, mint India, Ecuador, a Fülöp-szigetek, vagy Amerikai Szamoa. Ha egy határon túli magyar uniós országban él, akkor az ottani EP-listára voksol, nem a magyarra, kivéve, ha magyarországi lakcíme van. Az unión kívüliek esetében pedig a magyar lakcím léte vagy nem léte dönti el, hogy az érintett levélben vagy személyesen a külképviseleten voksolhat-e. Ez most azért is érdekes, mert a – parlamenti választástól eltérően – mindkét csoportnak ugyanúgy egy listás szavazata, csak épp a külképviseleten voksolók jóval nehezebben tudják azt leadni, mint a levélben szavazók.
Szerző
Témák
EP-választás

Durva racionalizálásra készülhet a Tesco, rengeteg elbocsátás jöhet

Publikálás dátuma
2019.01.29. 08:25
Illusztráció
Fotó: AFP
Az idei év alapján dönthetik el, a brit 15 ezres leépítést követi-e hasonló Magyarországon.
Szokatlan módon még nem született megállapodás a Tesco áruházlánc 2019-es béreiről, illete a béremelésekről – írja a Magyar Idők. A folyamatban lévő tárgyalásokról a szakszervezetek hallgatnak, titoktartási nyilatkozat köti őket. A cég annyit közölt: jelenleg is tart a Tesco, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete közötti tárgyalás a béremeléssel kapcsolatban.
Az elhúzódó folyamat összefüggésben állhat ugyanis a hétvégén Nagy-Britanniában kiszivárgott információkkal. Brit iparági források szerint - mint azt a Daily Mail írta - a menedzsment nincs megelégedve a pénzügyi eredményekkel, ezért lényegé­ben diszkontosítják a hipermarketeket a kiszolgálópultok megszüntetésével, ami 15 ezer brit dolgozó leépítésével jár. Azonban a Magyar Idők úgy értesült:
a drasztikus racionalizálások Magyarországon is folytatódni fognak.

Az áruházak, vagy akár csak a húsos pultok bezárásáról a február 28-án záruló üzleti év eredményeinek fényében születhet döntés. Amennyiben az üzemeltetés nem válik nyereségesebbé, a több mint kétszáz bolt egy részét bérbe vagy eladnák, illetve a nettó eladóteret szűkítenék tovább. És bizonyosnak tűnik, hogy a néhány év alatt 20 ezresről 16 ezresre apadt dolgozói állományt további elbocsátások fogják tizedelni.
Legutóbb, tavaly decemberben az eddig a Győrben lévő, társadalombiztosítási és bérszámfejtéssel foglalkozó irodaközpont bezárását jelentette be a Tesco. Az ott dolgozók sztrájkhelyzet bejelentésével reagáltak. A cég a hónap végére adott tárgyalási időpontot.

Nem tervezi boltok bezárását Magyarországon a Tesco

A Tesco - Magyarország legnagyobb privát foglalkoztatója - nem tervezi boltok bezárását az országban, az áruházlánc a jövőben is folytatja az intenzív befektetést áruházaiba - közölte a Tesco-Global Áruházak Zrt. kedden az MTI-vel, reagálva a Magyar Idők  cikkére.

Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 14:29