„Orbán kerékbe töri a magyar nyelvet”

Publikálás dátuma
2019.01.29 10:00

Fotó: Lakos Gábor
A csendes agresszió pusztítóbb a trágárságnál – állítja Kálmán László nyelvész, aki szerint a főpolgármesterből például süt az erőszak.
Tehetséges szónoknak tartja Orbán Viktort? Ellenkezőleg. Ha nem előre megírt szöveget olvas fel, akkor kifejezetten gyengén teljesít. Híveit láthatóan nem zavarja, de Orbán retorikája és beszédtechnikája akkor is borzalmas, amikor papírból beszél. Minden szót, minden szótagot külön hangsúlyoz. Vélhetően úgy szeretne tenni, mintha kimunkált, veretes gondolatokat fogalmazna meg. Valójában kerékbe töri a magyar nyelvet. Mégis hatásos. Mit tehetek én erről? Az ellenzéki térfélen vannak jó szónokok? Hát, nem sokan. Talán Vona Gábor. Mondom ezt teljesen elvonatkoztatva attól, hogy mit gondolok a Jobbikról. Az MSZP-ből esetleg Kunhalmi Ágnes, vagy az LMP-s Demeter Márta. Vona megbukott, Orbán egymás után harmadszor is miniszterelnök lett. Ma már egyre kevésbé igaz, hogy a jó szónoki képesség garancia a sikerre. Kevesen hallgatnak politikusi beszédeket. Az emberek többsége, ha egyáltalán foglalkozik a pártokkal, máshonnan tájékozódik, különféle helyekről felszedegetett információmorzsákból alakítja ki a véleményét. A szónoki erények háttérbe szorultak. Menekültek helyett „migránsok”, CEU helyett „Soros-egyetem”, jogvédők helyett „álcivilek” – és így tovább. A szómágiának mekkora szerepe van a Fidesz győzelmeiben? A Fidesz nagy energiát fordít rá, hogy csakis rá jellemző kifejezéseket találjon. Ehhez aztán kialakítja a megfelelő asszociációs kört, atmoszférát. Felmérések hiányában a benyomásaimra kell hagyatkoznom: igen, a Fidesz győzelmi sorozata döntő részben a propagandagépezet terméke. Fontos eleme ennek a következetesség és az ismétlés. A nyelvet mint eszközt a fejlettebb nyugati országokban is mindegyik párt használja, Magyarországon ebben kimagaslik a Fidesz. A tanácsadók nyilván mindig megmondják, mi az a kulcsszó, amit sulykolni kell. A Fideszben jól elsajátították és alkalmazzák a módszert, szemben az ellenzéki pártokkal. A „rabszolgatörvény” elterjesztése egész jól bejött. Ritka, hogy az ellenzéknek sikerül bevinnie a köztudatba egy saját kifejezést, és nem csupán bevinnie, hanem következetesen használnia is. A „rabszolgatörvény” ilyen. Attól tartok azonban, hogy ez csak kivételes eset, nem pedig az ellenzéki politizálás új korszakának kezdete. Meglátjuk. A Political Capital, vagy például a szerb politikai aktivista, Szrgya Popovics szerint az elnyomással szembeni ellenállás egyik leghatásosabb fegyvere: a humor. Tökéletesen így van. Csak az a probléma, hogy az ellenzék ezzel is hadilábon áll, kevés olyan politikust tud felmutatni, aki képes humorosan fogalmazni. Nem az olcsó poénkodást hiányolom, hanem a humor speciális formáját, a gúnyt. Senkit nem szeretnék megbántani, de még a „kétfarkúak” sem hozzák azt a színvonalat, amit elvárnék tőlük. Nálunk valahogy még a viccpárt sem eléggé vicces. Simicska Lajos elhíresült mondásának („Orbán egy g..i”) tartalmi és vizuális megjelenítése az O1G. Hova sorolná az ellenzéki jelképet, a trágárság vagy a humor kategóriájába? Tisztázni kell, hogy az O1G nem a politikai színpadán jelent meg, hanem az utcán. Persze, hogy trágár, de az utcán így beszélnek. Az olyan embert szokták g..inek nevezni, aki nemcsak gonosz, hanem még alattomos is. Van egy ilyen típus, nincs rá találóbb szó. Én se tudok jobbat. Bár politikai kommunikációra az O1G nem alkalmas, az utcán, ahol keletkezett – és ahova való –, jól működik. A grafikai ábrázolása pedig zseniális, szerintem az MTVA gagyi logóit parodizálja. Mi a funkciója a nyelvben a trágárságnak? Erős érzelmek, heves indulatok kifejezésére és levezetésére szolgál, elsősorban a kétségbeesettség, a tehetetlenség, a sarokba szorítottság megnyilvánulása. A trágárkodás másik fajtájának nincs egyéb célja, csak a durvaság kinyilvánítása: ez már a kocsmák vagy a börtönök világa. A nyelv állandóan változik, tabuk dőlnek le, korábban trágárnak számító szavak devalválódnak, semlegessé válnak, de még az is előfordul, hogy pozitív jelentést kapnak. Nincs gondja azzal, hogy a közéletben röpködnek a szitokszavak? Engem inkább az idegesít, amikor valaki siránkozni kezd, hogy „durvul a közbeszéd”, és ezért az ellenzéket ugyanolyan mértékben felelőssé teszi, mint a fideszeseket. Nekem éppen az a bajom, hogy ellenzéki politikusok mély tisztelettel uramnak szólítanak olyan minisztereket és államtitkárokat, akik láthatóan alkalmatlanok a feladatuk betöltésére. Hajbókolás helyett a szemükbe kellene mondani, hogy őrültségeket csináltok, dilettánsok vagytok. Tüntetéseken megtörténik ugyan, de az egy másik műfaj. A gimnazista Nagy Blanka nem fogta vissza magát. Tegyük ezt rendbe: ő nem ellenzéki politikus, hanem, ahogyan ön is mondta, egy gimnazista. Máshogyan kell beszélni egy tömegrendezvényen, és máshogyan a parlamentben. Nagy Blanka a korosztályos társaihoz szólt, amikor… Nem tudom, szabad idézni a Népszavában? Próbáljuk meg. Szóval, azt üzente minden fideszes politikusnak, hogy „álljon hátrébb eggyel, és b….a arcon magát”. Nagy Blanka egy 2008-as akció-vígjátékból, a Trópusi viharból idézett. Ennek a filmnek nagy kultusza van a fiatalok körében, rengeteg szállóigévé vált szöveg származik onnan. A legismertebb talán az, hogy „sosem szabad fullba nyomni a kretént”. A fiatalok pontosan értették, mire utalt. Kétségkívül más elbírálás alá esik, mint az a kormánypárti publicista, aki több évtizedes újságírói múlttal a háta mögött, a hatalom bástyái mögül tüzel vissza hasonló szavakkal. De ettől még durva. Ahogy vesszük. Amikor fideszes tisztségviselők nem hajlandók válaszolni alapvető kérdésekre, vagy nem arra válaszolnak, amit kérdeznek tőlük, agressziót követnek el. Akkor is, ha egyébként szalonképesen fogalmaznak. Tarlós István főpolgármester például nem szokott csúnyán beszélni, viselkedéséből és stílusából mégis süt az erőszak. Számomra ez sokkal durvább, mint a káromkodás. A csendes agresszió pusztítóbb a trágárságnál.

Névjegy

Kálmán László 1957-ben született Budapesten. 1983-ban az ELTE bölcsészkarán szerzett doktori címet. Nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, az MTA Nyelvtudományi Intézete tudományos főmunkatársa. Több külföldi ösztöndíjat elnyert, pályafutása kezdetén a Filmtudományi Intézetben is dolgozott. Angolul, franciául és spanyolul felső fokon, hollandul, németül és oroszul középfokon beszél.

Témák
nyelvész
Frissítve: 2019.01.29 10:00

A rossz útra hivatkozva nem viszik el a szemetet egy baranyai faluból

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:24
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Túl keskeny az út, a fák is rálógnak – ezzel magyarázta a hulladékszállító cég, hogy miért kerülik el Mattyot. A buszok ugyanitt simán közlekednek.
A Baranya megyei Matty-Keselyősfapusztai részén élők maradtak hulladékszállítás nélkül. Ők azt mondják, hogy már régóta próbálják a helyzetet rendezni, de eddig nem sikerült. Ráadásul az érintettek sem akartak nagyon megszólalni, egyiküket Pécsen sikerült elérnie az ATV Híradójának. „Több mint egy éve harcolunk, hogy a szemetet tőlünk is elszállítsa a Dél-Kom, de az útra való tekintettel, mivel ugye, hogy nem megfelelő, így közölték, hogy oda nem jönnek le” – panaszkodott Híradónknak a faluban élő Banó Irén.
Matty polgármestere sem kívánt az esettel kapcsolatban nyilatkozni. Intézkedés mindössze annyi történt, hogy az érintett lakók kaptak egy kukát - ez jutott a teljes falura.
„Kihelyeztek Matty községbe egy szemétlerakót, hogy mindenki vigye oda a saját szemetét. Hát, sajnos nem mindenkinek van autója, meg, ha van is, ezt mi nem tudjuk teljesíteni”
– folytatta a helyi nő.A szolgáltatás leállításával kapcsolatban az ATV Híradója kereste a hulladékszállító céget is. Írásban azt a választ kapták, hogy tavaly június óta nem számláznak a keselyősfapusztai lakóknak, mivel az önkormányzattal kötött szerződésben levő feltételeknek az út nem felel meg.  A szolgáltató szerint az út túl keskeny, és a fák is belógnak, így nem tudják a balesetmentes közlekedést biztosítani. A helyiek szerint eközben a buszok használják ezt az utat és gond nélkül közlekednek erre a településrészre is.

„Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni” – Csak elvétve volt vita az EP-jelöltek pódiumbeszélgetésén

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:06

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Fideszes aspiráns egyáltalán nem tűnt fel a hazai EP-jelöltek első, nyilvános pódium-beszélgetésén.
Ne Orbán Viktorról szóljon az esemény, amennyire lehet, ezt a nevet minél kevesebbszer használják – így vezette fel Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője azt a pódium-beszélgetést, amelyen az európai parlamenti választáson induló pártok prominensei cseréltek eszmét. A kedd esti eseményen Cseh Katalin a Momentum, Dobrev Klára a DK, Vágó Gábor az LMP listavezetője, valamint Jávor Benedek az MSZP-Párbeszéd és Lukács László a Jobbik uniós jelöltje vett részt. – Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni – jelentette ki Cseh Katalin. A Momentum aspiránsa legfontosabb kihívásának azt tartja, hogy visszaállítsa a politika becsületét. Nem szabad ugyanis hagyni – folytatta Cseh Katalin –, hogy a populisták primitív üzenetekkel hergeljék a kiábrándult embereket. Cseh szerint ha a választók nem tudják, hogy egy politikus mit csinál, akkor nem is hisznek neki. – Generációváltás kell, hiszen csak így tudjuk elérni, hogy Magyarország ne szakadjon le Európa testéről – szögezte le a Momentum listavezetője. Dobrev Klára is úgy vélte, az uszítás ellen a legjobb módszer, hogy eljussanak mindenhova. – A magyar embereknek meg kell értenie, hogy az EU nem külpolitika – fogalmazott. Dobrev egyébként az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett, a multiadóról beszélt. – Ma Európában a legnagyobb és leggazdagabb cégek képesek kikerülni az adófizetést. Az államok ugyanis egyenként tárgyalnak velük. Ha 28 tagállam és 500 millió fogyasztó áll velük szemben, akkor hatékonyabban tudunk fellépni az adóelkerülés ellen – mondta. Az MSZP-Párbeszéd listájának negyedik helyezettje, Jávor Benedek volt a beszélgetés résztvevői közül az egyetlen, akinek van már EP-képviselői tapasztalata. Jávor sokszor érezte az elmúlt öt évben, hogy szélmalom harcot folytat Magyarország európai megítélésével kapcsolatban. – Most azonban már úgy érzem, rájöttek, hogy mi folyik hazánkban – fogalmazott a politikus, hozzátéve: már nem a rávilágítás lesz a legfontosabb feladata, hanem hatékony tetteket kicsikarni az európai intézményekből. – Az új EP-parlament ideális összetétele az lenne, ha csak szerzetesek ülnének Brüsszelben – fogalmazta meg vágyait a jobbikos Lukács László. A politikus szerint ugyanis nekik van csak idejük mindennel foglalkozni, a képviselőknek nem. Lukács mindenesetre hangsúlyozta, hogy a Jobbik a bérunió témáját és a biztonságos Európát akarja sikerre vinni, illetve elérni. Vágó Gábor nem adhat mást, mint a lényege. – Nem csupán hangoztatom, hogy a klímaváltozás ellen küzdeni kell, konkrét lépéseket is teszek majd az Európai Zöldekkel – ígérte az LMP listavezetője. Vágó meglátása szerint ugyanis a zöldek képesek lesznek majd királycsinálóként, meghatározó szerepben tetszelegni az új Európai Parlamentben. A politikus örülne annak, hogy ha a magyar emberek meglátnak egy poloskát, akkor a klímaváltózás jusson az eszükbe. Vágó egyébként fontosnak tartotta megjegyezni, hogy már akkor is rosszul van, ha Kecskeméttől kell távol lennie két hetet. Vita a jelöltek között egyébként csak elvétve bontakozott ki. Az egyik ilyen alkalom az volt, amikor Dobrev Klára az Európai Egyesült Államok ideájáról beszélt. Vágó Gábor szerint örvendetes, hogy a DK most már megadóztatná a multinacionális cégeket, de – Vágó szerint – a 2010 előtti kormányzásukra nem ez volt jellemző. Jávor Benedek pedig úgy látta, szükség van együttműködésre a tagállamok között, de „más” Európa is kell és orvosolni kell azokat a problémákat, amelyeket eddig a kontinensnek nem sikerült. Derültséget váltott ki a közönség soraiból az, amikor a jobbikos Lukács László arról beszélt, hogy az EU az összes hibájával együtt szimpatikus lenne neki egy társkereső alkalmazáson.
Frissítve: 2019.04.24 00:04