Az állam bevásárolta magát az Ózdi Acélművekbe

Publikálás dátuma
2019.01.28. 18:04
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Húsz százalékos tulajdonrészt vásároltak, több mint 30 millió euróért.
A magyar állam 20 százalékos tulajdonrészt vásárolt több mint 30 millió euróért az Ózdi Acélműben a jelenlegi tulajdonos német Max Aicher-csoporttól – jelentette be a tranzakcióban az államot képviselő Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn rendkívüli sajtótájékoztatón, Budapesten. Mint mondta, a többségi tulajdonos 60 millió euró értékű technológiai beruházást, eszközbeszerzést hajt végre annak érdekében, hogy az Ózdi Acélművek magasabb színvonalon, komplexebb termékekkel, jobb hatékonysággal lássa el feladatát. Az állami szerepvállalás lehetővé teszi, hogy a meglévő 500 munkahely biztonságban legyen, illetve az állások száma növekedjen, az intézkedés a munkahelyek stabilitása mellett jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság bővüléséhez – tette hozzá.
Szerző

Megbénítja a német Audi-gyárat is a győriek sztrájkja

Publikálás dátuma
2019.01.28. 16:05

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az Audi ingolstadti üzemében is megbénította a gyártást a konszern győri motorgyárában ötödik napja tartó sztrájk. A szakszervezet és a vállalatvezetés hétfő délután ismét tárgyalóasztalhoz ült.
Már az ötödik nap telik el hétfőn az Audi győri üzemében az egyhetesre meghirdetett sztrájkból, ám az idei béremelésről szóló megállapodás még mindig nem született meg. Pedig a munkabeszüntetés okozta kár lassan nagyobb lesz, mint amennyibe a helyi szakszervezet bérkövetelésének teljesítése kerülne. Az MTI jelentése szerint ugyanis több ezer járművet nem tudnak legyártani az Audi ingolstadti központjában azért, mert hiányoznak ehhez a Győrben készülő motorok. Hétfőn és kedden teljesen leállnak a szalagok - mondta el a vállalat – a hírben egyébként meg nem nevezett - szóvivője hétfőn. Az Audi neckarsulmi üzeme egyelőre nem érintett, ott a hét közepéig áll rendelkezésre elengedő számú motor a járművek összeszereléséhez. A szóvivő kiemelte, hogy a magyarországi tárgyalásoktól függ majd a helyzet további alakulása. Győrben Audi és Volkswagen márkájú járművekbe készítenek motorokat, a győri Audi-telephely a legnagyobb motorgyártó üzem az autógyártó konszernen belül. Ennek ellenére a győriek vállalatcsoporton belüli bérelmaradása még régiós viszonylatban is jelentős. Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) ezért egy nagyobb léptékű – az idei évre vonatkozóan 18 százalékos, de minimum 75 ezer forintos – alapbéremelést szeretne elérni, továbbá cafeteriakeret-növelést, jubileumi bónuszt, illetve havi egy szabad hétvégét is követel. Az Audi Hungaria Zrt. viszont két évre vonatkozóan ajánlott 10+10 százalékot. A tárgyalások szeptember óta zajlanak, ám az álláspontok nem közeledtek, így az AHSZF múlt csütörtökön egy 168 órás munkabeszüntetést hirdetett meg.  A cégvezetés a sztrájk kezdete óta először pénteken, majd a hétvégén ült le a szakszervezettel tárgyalni. A szakszervezet azt kérte, hogy követelésükhöz hasonló struktúrájú, tehát a százalékos béremelésen túl a fix emelési összegre, a jubileumi bónuszra, a cafeteria-keret emelésére, a havi egy szabad hétvégére is érkezzen ajánlat, hogy az „almát az almával” lehessen összehasonlítani. A hétvégén meg is érkezett a menedzsment új ajánlata, ami azonban a szakszervezet szerint nem volt komolyan vehető, ezért azt azonnal el is utasították a tárgyalódelegáció tagjai.

Sorozatban gyártja az Audi a bérajánlatokat

Az Audi Hungaria Zrt. HR-részlegének honlapján is közzétett új béremelési csomag egyik változata egységesen 11-11 százalékot ajánlott az idei és a következő évre. A másik, 18 hónapra szóló verzió az emelés mértékét a munkaköri besorolások alapján differenciálta volna az idén, így 10-11-13-15 százalékos bérfejlesztést kínált 2019-re, jövőre viszont csak 5 százalékot. A jubileumi bónusz mindkét változatban egyszeri bruttó 100 ezer és 200 ezer forintos összegként jelent meg a tizedik és a huszadik vállaltnál eltöltött évben. A bértárgyalásokat eddig meglehetősen szűkszavúan kommentáló cég ugyanitt most azt közölte: „Egy komoly, hosszan tartó előzetes egyeztető tárgyalás után a munkaadói oldal szombat késő este két különböző ajánlatcsomagot adott át a munkavállalói oldal számára. Az újabb ajánlatok a vállalat azon egyértelmű törekvését jelzik, hogy az Audi Hungaria a munkavállalói oldal követeléseit, valamint annak elemeit alaposan mérlegelte és ajánlatában figyelembe vette, hogy a megállapodást a lehető leghamarabb, mindkét fél megelégedésére tető alá hozza. A vállalat hetedszer átnyújtott ajánlatát a szakszervezet anélkül, hogy azt a munkavállalók képviselőivel megvitatta volna, azonnal és érdemi kiértékelés nélkül elutasította. ”  Csalogány György, az AHFSZ elnökhelyettese ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta: a legalsó kategóriában ajánlott 15 százalékos béremelés talán első ránézésre jól hangzik, de konkrét összegben meg sem közelítené az általuk követelt minimum 75 ezer forintos emelést, mivel 50 ezer forintnál kisebb bérfejlesztést jelentene. A cafeteria összegére vonatkozó ajánlat pedig egy fillérrel sem változott az eredeti javaslathoz képest. Hangsúlyozta: a százalékos és a fix összegű emelésből nem engednek, minden más tárgyalási alap – ezt jelezték a cégvezetésnek is. Az, hogy a cégvezetés sorozatban gyártja az újabb és újabb ajánlatokat, még nem konstruktivítás, a szakszervezet valódi, érdemi elmozdulást vár el - tette hozzá.

Akár meg is hosszabbíthatják a sztrájkot

A szakszervezeti vezető elmondta azt is: hétfő délután kettőkor ismét tárgyalóasztalhoz ültek a szakszervezet és a cégvezetés képviselői. Ha nem lesz megállapodás, mindenképpen folytatni fogják a sztrájkot, akár az eredetileg meghirdetett 168 órás határidő lejárta után is: erről hamarosan egyeztet majd a sztrájkbizottság. Megjegyezte: elsősorban azonban nem sztrájkolni szeretnének, hanem megállapodni, ez pedig a cégvezetésnek is érdeke volna, hiszen a hét közepétől az ingolstadti Audi-gyáron kívül már a Volkswagen-csoporthoz tartozó többi gyár termelésében is komoly problémákat fog okozni a győri motorgyártás leállása. Győrben a több napos állás után ráadásul a termelés újraindításához már egy komoly karbantartás elvégzése is szükséges lesz. Bár a cégvezetés videóüzenetekben is igyekszik elbizonytalanítani a dolgozókat, a győri üzemben rendkívül nagy a sztrájk támogatottsága. A mintegy 13 ezer dolgozó közül - az egyes műszakokat összeadva - több mint 10 ezren vettek már részt munkabeszüntetésében, a szakszervezetbe pedig az akció kezdete óta több mint 300 új tag lepett be. A járműgyár és a motorgyár dolgozóinak szervezett közös gyűléseken egyre nagyobb a tömeg létszáma.  

A magyarokat fizetik a legrosszabbul a régióban

Kívülről nézve viszont már nem ennyire egyöntetű a sztrájk megítélése. A közvélemény legalábbis ellentmondásosan értelmezi, miért egy, a hazai bérátlagnál kedvezőbb pozícióban levő járműipari vállalkozásnál alakult ki sztrájkhangulat, s tart már napok óta – mutatott rá Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos kutatója, aki ennek megértéséhez egy grafikont tett közzé közösségi oldalán. Az adatsor a járműiparban vizsgálja az egy főre jutó hozzáadott teljesítményt a személyi ráfordítások arányában. A hozzáadott érték azt mutatja meg, mennyivel sikerült növelni egy adott céghez beáramló anyagok értékét az eladáskor. Vagyis a hozzáadott érték az, amiből a cégek élnek, és amiből a béreket, marketing költségeket, rezsit, adókat, beruházásokat fizetik. Az Eurostat 2016-os adatai alapján készült ábra szerint a járműiparban - Anglia után – hazánkban van a legnagyobb szakadék az egy főre jutó munkateljesítmény és javadalmazás között. Az Európai Unió 28 tagállamának harmadában az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott teljesítmény a bruttó személyi kiadások kétszeresét teszi ki, és ezen országok között Magyarországon kívül Csehország, Lengyelország és Szlovákia is szerepel.  A Visegrádi országok közül ugyanakkor hazánkban a legrosszabbak az arányok. Míg hazánkban 2,7-szeres a különbség az éves munkateljesítmény és a munkaköltség értéke között, addig a cseheknél 2,5-szeres, a lengyeleknél 2,3-szeres, a szlovákoknál 2,2-szeres. Németországban viszont a személyi ráfordítás költsége csaknem a négyszer akkora, mint Magyarországon, holott a németek hozzáadott teljesítménye csupán az 1,7-szerese a javadalmazásuknak.   Nem ez az első adatsor, amely rávilágít e jelentős igazságtalanságokra. Nemrég a G7 portál elemzésében az ingolstadti Audi AG, és a győri Audi Hungaria Zrt. adatai alapján  arra jutott: német kollégáik magasabb bérét is részben a magyar munkavállalók termelik meg. A német munkavállalók a megtermelt hozzáadott érték 2,5-3-szor nagyobb részét kapják meg ugyanis fizetésként, mint a magyarok. Hiába termeltek a magyar munkavállalók csak 45-35 százalékkal kevesebb hozzáadott értéket a németországiaknál, a bérük 78 százalékkal alacsonyabb. Az AHFSZ ennek ellenére nem a németországi bérszínvonalért küzd, hanem azért, hogy a győriek régióban is tapasztalható lemaradása csökkenjen. Mert igaz ugyan, hogy a győri motor- és járműgyárban dolgozók átlagban a hazai átlagkeresetek másfélszeresét is megkeresik, de a Volkswagen cégcsoporthoz tartozó vállalat más közép-európai gyáraiban jóval magasabbak a fizetések. A szlovákok 28, a csehek 25, a lengyelek 39 százalékkal keresnek többet, mint a győriek. Az AHFSZ adatai szerint a Volkswagen szlovák és lengyel, valamint a VW-csoporthoz tartozó Skoda gyáraiban ráadásul az árbevételhez képest is magasabb – 4,7-6 százalék közötti - a bérek aránya, mint a konszern győri üzemében, ahol mindössze 3,11 százalék az arány.

Máshol is jöhet sztrájk

Az audis munkavállalókat a kecskeméti Mercedes gyárban dolgozók által elértek is motiválhatják, ott ugyanis még tavaly decemberben megegyezés született egy jelentős, két évre szóló béremelésről – mondta érdeklődésünkre László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Ennek értelmében az idén 22, jövőre 13 százalékkal emelkedik a kecskemétiek fizetése, egy év után pedig jár majd 13. havi fizetés is, és bevezetik a szenioritási bónuszt. A két cégnél dolgozók fizetéseit ugyanakkor nehéz összehasonlítani, mivel nagyon eltérő a bérezési struktúra. A győri Audiban folyó motorgyártás például egész Európában vezető szerepet tölt be, a magasabb hozzáadott érték miatt pedig ezen a területen magasabbak is a fizetések, mint Kecskeméten. Az Audi ráadásul 25 éve működik Magyarországon, így az ott régebb óta dolgozók hosszabb szolgálati ideje is felfelé nyomja a béreket – magyarázza László Zoltán, aki szerint ugyanakkor mára a fizikai munkakörökben, az alsóbb fizetési kategóriákban a győri és a kecskeméti dolgozók alapbére már nagyjából összezárt, és meghaladja a bruttó 200 ezer forintot. A járműgyártás területén működő cégeknél aktív Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke elmondta azt is: tagszervezeteik az elmúlt hetekben több kedvező bérmegállapodást is kötöttek, de a legtöbb helyen még zajlanak az egyeztetések, mivel az autóiparban tavasszal kezdődik a gazdasági év. Az egyik nagy, Magyarországon több telephellyel is rendelkező autóipari beszállítónál működő tagszervezetük viszont a Vasas szakértőitől kért útmutatást egy esetleges sztrájk törvényes megszervezésnek feltételeiről. Vagyis nem kizárt, hogy ennél a cégnél is a munkabeszüntetés eszközével harcolják majd ki a béremelést a dolgozók. László Zoltán szerint egyébként a munkáltatóknak meg kellene becsülniük a sztrájkoló dolgozóikat: ők ugyanis nem egyszerűen elmennek, hanem itt, Magyarországon szeretnék megkapni a munkájukért járó, tisztes megélhetést biztosító fizetést.    

A magyar autóipar az export negyedét adja

A magyar GDP-nek mintegy 4,5 százalékát adja a járműgyártás, ami elég nagy arány, de a sztrájk szempontjából sokkal fontosabb az ország exportképessége, mivel a hazai autógyárak a statisztikák szerint 92 százalékban külföldre termelnek – írta a G7 portál. Az exportban a nagy autógyárak és a beszállítóik borzasztóan fontos szerepet töltenek be. A KSH adatai szerint 2017-ben a teljes magyar kivitel 100,7 milliárd euró volt, és ebből messze a közúti járművek képviselték a legnagyobb arányt. A magyarországi gyártók összesen 17,1 milliárd euró értékben adtak el külföldön autókat. A hazánkban készült motorok az energiafejlesztő gépek között vannak a statisztikában, ennek a kategóriának az exportja 8,9 milliárd euró volt tavaly. Összességében a magyar autóipar a kivitel csaknem negyedét adja, másképp fogalmazva ezt azt jelenti, hogy egy általános iparági munkabeszüntetés leállíthatná az export 25 százalékát. Bár ilyen akcióról nincs szó, ha mégis megtörténne, akkor a külkereskedelmi mérleg alaposan fejre állna, de az autóipari beszállítói láncban is súlyos károkat okozhatna – hívja fel a figyelmet a portál. A Magyarországon készülő autók száma egyébként évente 500-550 ezer között van, de ehhez jön még több mint 2,5 millió motor. Az Audi győri egysége nemcsak a személygépkocsi-gyártásban erős szereplő, hanem motorokból is jóval többet gyárt, mint az Opel Szentgotthárdon.   

Szerző

Orbán fehér köpenyben nézte meg az orosz hitellel épült baromfiüzemet

Publikálás dátuma
2019.01.28. 15:17

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
Ez az első hazai beruházás, amire a Budapestre készülő Nemzetközi Beruházási Bank is pénzt adott. Orbán Viktor szerint az ilyen vállalkozások jelentik a magyar vidék jövőjét.
Összesen 12,7 milliárd forintból épült fel Mélykúton a Hunent Zrt. víziszárnyas feldolgozó üzeme, melynek hétfői avatására a miniszterelnök is ellátogatott. Bár Orbán Viktor szívesen tekint meg és avat fel üzemeket, mostani látogatásban bizonyára közrejátszott az is, hogy a mélykúti gyárra az orosz Nemzetközi Beruházási Bank is hitelt adott – nem keveset: az MTI szerint ők állták a beruházási összeg több mint felét; a kormány pedig mint 4, 4milliárd forintot tett hozzá a projekthez, amihez egy szerényebb tétellel a Hunent is hozzájárult.
Orbán az alkalomra elegáns öltönyt, arra viszont fehér köpenyt öltött, hogy körülnézzen az üzemi területen, és elvegyüljön a munkások között. Az eseményen tartott megnyitóbeszédében azt fejtegette, hogy a magyar modell működik, Magyarország egyre jobban teljesít – szerinte ahhoz, hogy az ország versenyelőnyhöz jusson, folyamatosan 2 százalékkal meg kell haladni az az uniós gazdasági növekedés mértékét, amihez dupla ennyi gyárra lenne szükség. 
Az eseményre Nyikolaj Koszov, a hitelező Nemzetközi Beruházási Bank igazgatóságának elnöke is eljött: Koszov hangsúlyozta, a mélykúti kiváló példa egy jó befektetésre, a lehető legmodernebb magyarországi mezőgazdasági üzem jött létre 350 új munkahellyel, a Hunent-beruházás lehetővé teszi Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak kiterjesztését. Megjegyezte azt is, Magyarország a harmadik legnagyobb részvényese a Nemzetközi Beruházási Banknak, a magyar tőzsdén pedig akár már idén márciusban kibocsáthatják a bank részvényeit. A Nemzetközi Beruházási Bank igazgatóságának elnöke emlékeztetett továbbá, hogy a bank Budapestre költözteti a központját - akár már a tavasz végén.
Mint a vállalat vezérigazgatója, Kiss István megjegyezte,  a Hunent Zrt.-t is magába foglaló cégcsoport közel hétszáz embernek ad munkát a térségben, és évente 20 milliárd forintot meghaladó árbevétele van. Az új gyárban egyébként naponta 50 ezer kacsát vagy 25 ezer libát is feldolgozhatnak. Az élelmiszer.hu tavalyi cikke szerint a cég export értékesítésének jelentős része az uniós országokba, ezen belül is a legnagyobb mértékben Németországba irányul. A belföldön értékesített áru zömmel a kis- és nagykereskedelmi egységeken keresztül jut el a fogyasztókhoz.
Szerző