NER-cápariadó a balatoni hajókikötőknél

Publikálás dátuma
2019.01.29 06:00

Fotó: MTI/ Nagy Lajos
Ismét az államé lesz a 2008-ban önkormányzatok tulajdonába kerülő Bahart-üzletrész. Több településvezető viszont attól tart, hogy az állam kicsavarja a kezükből a céget, az értékes területeket pedig eladja kormányközeli vállalkozóknak.
- Az lesz a vége, hogy kormánypárti vállalkozói körök viszik a vitorláskikötőket és az értékes, partmenti telkeket, a veszteséges hajózást pedig eltartja az állam az adófizetők pénzéből – állította egy a balatoni hajózást jól ismerő forrásunk azzal kormányrendelettel kapcsolatban, amely szerint az állam ingyen visszaveszi a Balatoni Hajózási Zrt.-ben (Bahart) tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban átadott üzletrészt. A részvénycsomagot a Gyurcsány-kormány annak fejében adta anno a cégben tulajdonos 22 településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére eddig elmaradt, az utolsó időkorlát január utolsó napján járna le.
Noha a települések éppenséggel most fizetni akarnának, a pénteki kormányrendelet szerint Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek csütörtökig meg kell állapodni az önkormányzatokkal az átadásról, az állami pakett felett pedig attól kezdve a Rogán Antal miniszter által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezik majd. - Ahhoz képest, hogy az első, 2012-es határidő óta többször is módosították a feltőkésítés dátumát, most meglepően gyorsnak tűnik a négynapos határidő – felelte lapunk megkeresésére a Bahartban 44 százalékos tulajdonnal rendelkező Siófok független polgármestere, Lengyel Róbert. – Nem értem, miért nem lehetett mondjuk egy hónapot hagyni a tárgyalásokra, mert így lehetetlen rendesen felkészülni a várható változásokra. A Népszava információi szerint a települések éppen a közelgő fizetési határidő miatt úgy döntöttek, mindenki vállalja a rá eső rész kifizetését, vagyis végül teljesült volna a 49 százalékos tulajdonrészért cserébe 2008-ban meghatározott feltétel. - Noha a város költségvetését komolyan megterhelte volna a ránk eső nagyjából 770 millió forint, vállaltuk volna – állította Lengyel Róbert. Siófokhoz hasonlóan a többi nagy tulajdonosnak – Keszthely 12, Balatonfüred 9, Balatonboglár 7,5, Balatonföldvár 5,5 százalékkal rendelkezik – is komoly tételt jelentett volna az idei büdzsében a feltőkésítés, de saját erőből, ingatlaneladásból vagy éppen hitelből kifizették volna a rájuk eső részeket. – Ez most megmarad, ám mivel a korábbi városvezetés milliárdos szinten áldozott rá, hogy növeljük részesedésünket a cégben, azt a pénzt elveszítjük, mert miután az állami tulajdon egyharmad körül lesz, a mi részünk körülbelül megfeleződik. Ez elvileg még nem lenne akkora baj, ám az önkormányzatok attól tartanak, még tovább erősödhet az állami befolyás. Az évekkel ezelőtt beharangozott 365 milliárdos balatoni fejlesztési csomagban ugyanis 12,6 milliárd lett a Bahartnak címkézve, méghozzá hazai forrásokból. Ez akár azt is jelentheti, a pénzt tőkejuttatást formájában adja az állam a cégnek, s cserébe arányos, vagyis meghatározó tulajdonrészt szerez. Az önkormányzatok pedig -  amelyek a jelenleg négymilliárdos jegyzett tőkéjű Bahartban még többségi tulajdonosok - kisebbségbe kerülnének. - Vannak ilyen félelmeim – ismerte el Lengyel Róbert. – Már csak azért is, mert ha egy ilyen jellegű tőkeemelés szóba kerül valamikor, nincs kétségem róla, hogy a többségében kormánypárti vezetésű települések megszavazzák. Még a maguk kárára is, ha fentről ilyen ukázt kapnak. Az állam pedig szabad kezet kapna, s elvileg azt tehetne a cég vagyonával, amit akar. Például értékesíthetne egyes elemeket, s értelemszerűen akad olyan terület, amely komoly haszonnal kecsegtetné az új tulajdonosokat. Jelenleg a Bahart ugyan nyereséges valamelyest – a társaság 2017-ben mintegy 2,8 milliárd forint bevétel mellett 143 milliós adózás előtti eredményt mutatott fel –, ám például a menetrendszerinti hajózás veszteségeit a nyereséges vitorlás kikötőkből fedezi a társaság. Utóbbiak mellett a kikötők melletti területek is értékesek, nem beszélve a hajózási cég siófoki központjáról, a Szigetről, amely jelenleg igazából ipari és igazgatási terület, nem számítva a Nemzeti Színház üdülőjét. A terület szakemberek szerint beépítetlenül is milliárdokat ér, luxusingatlanokkal pedig akár tízszeresére is növelhető az értéke. - Nem hiszen, hogy ez lenne a cél – mondta Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere, aki szintén megjegyezte, kifizették volna a tőkeemelésből rájuk eső 7,2 milliárd forintot, ami így megmarad a büdzsében. – Olyan kis részesedésünk van, hogy minket nem befolyásol az állami szerepvállalás – tette hozzá. – Szerintem amúgy csak arról van szó, hogy mivel a jövőben a kormány fejleszteni akarja a céget, akar magának valamilyen beleszólási jogot a dolgok alakulásába. A lapunk által megkérdezettek többsége viszont nem ennyire optimista, a többség szerint a majdani tőkeinjekció visszaállamosítást jelent majd, s egyúttal a települések elveszítik a befolyásukat a cégben. - Meg kell nézni, kik és hogyan szereztek pozíciókat a Balatonnál a közelmúltban – jelentette ki a balatoni hajózást jól ismerő forrásunk. – Mészáros Lőrinc és Tiborcz István körei számos balatoni érdekeltséget, például kempingeket, szállót, borászatot vásároltak fel, s nem elképzelhetetlen, hogy most a vitorláskikötők következnek. Nem az első, s nem az utolsó eset lenne, hogy az állam helyzetbe hozza a hozzá közel álló vállalkozói köröket.

A keszthelyi kikötőt öt éve Tiborczék vitték

A balatoni kikötők 1955-ben kerültek állami tulajdonba, s azóta Európában egyedülálló módon a hajózási társaság üzemelteti őket. A rendszerváltásnál ugyan felmerült, a kikötők kerüljenek a települések tulajdonába, de a révfülöpi teherkikötő kivételével mind megmaradt a cégnél. Az érintett önkormányzatok végül 2001-ben kapták meg a Bahart részvényeinek 51 százalékát, majd 2008-ban a maradék részt is. S bár elvileg közös volt az akarat, hogy egyben tartják a vagyont, 2014-ben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó, nem sokkal korábban alakult Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-hez került a keszthelyi vitorláskikötő. A város 330 millióért vette meg egy opciós lehetőséget kihasználva a Baharttól a területet, majd hirdette meg üzemeltetésre. A Tiborcz-féle cég – melyből Orbán Viktor veje később elvileg kiszállt – hétmillióért vásárolta be magát az üzemeltető c égbe, s hozzá kerültek a kikötő ingatlanai, ingóságai és egyéb jogai is, csak a földterület kell 15 évig bérelnie az önkormányzattól, de erre is elővásárlási jogokat szerzett. Azóta pedig komoly beruházásokat jelentettek be a kikötőben és a szomszédos ingatlanokon.

Balatoni szállásfejlesztés: milliárdok NER-közelbe

Minden idők legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseként hirdeti a 2017-ben meghirdetett Kisfaludy Hotel- és Panziófejlesztési Programot a Magyar Turisztikai Ügynökség. A programban 300 milliárd forint jut vidéki szállásfejlesztésre. Az MTÜ a beérkezett több mint másfélezer pályázatból eddig több mint hétszázat talált támogathatónak 80 milliárd forint értékben. A napi.hu gyűjtése alapján kiderült, a legnagyobb balatoni nyertes kormányközeli tulajdonosi körhöz köthető. Az ötcsillagos, szántódi BalaLand hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family Ingatlanfejlesztő Kft., amelynek tulajdonosa a budapesti Reáltanoda utcában székelő DLHG Invest Zrt. Utóbbi cégben igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége Kante Awa és Bonnyai Péter. Szepesi adta el a hegyaljai Andrássy hotelt Mészáros Lőrinc cégének, feleségének anyja pedig Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Szintén 2,9 milliárdnyi támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft. a tihanyi kastélyszálló és tréning központ megvalósítására. A tavaly alapított cég az A8 Palace Hotel Zrt. tulajdonában van, igazgatósági tagja Garancsi István, a székesfehérvári Mol Vidi FC labdarúgóklub tulajdonosa és elnöke, aki Orbán Viktort szokta magánrepülőgépen futballmérkőzésekre hordani. Csányi Sándor OTP Bankja a balatonszemesi Hotel OTP átalakítására és fejlesztésére kapott 536 millió forintot. Keszthelyen a Hotel Baron beruházásra 1,8 milliárd forint jutott a Minerva ZRT.-nek, melynek vezetőjét, Jaksa Jánost a Mészáros Lőrinccel jó kapcsolatot ápoló, vele focimeccsekre együtt utazó Szíjj László bizalmi emberének tartják egyesek. Balatonfüreden 1,7 milliárd forintból épülhet négycsillagos hotel a Szabadics Zoltánhoz – a zánkai gyerektábor víziközmű-felújítója is egyben – köthető SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. jóvoltából.

Frissítve: 2019.01.29 06:00

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Frissítve: 2019.02.23 14:40