NER-cápariadó a balatoni hajókikötőknél

Publikálás dátuma
2019.01.29. 06:00

Fotó: Nagy Lajos / MTI
Ismét az államé lesz a 2008-ban önkormányzatok tulajdonába kerülő Bahart-üzletrész. Több településvezető viszont attól tart, hogy az állam kicsavarja a kezükből a céget, az értékes területeket pedig eladja kormányközeli vállalkozóknak.
- Az lesz a vége, hogy kormánypárti vállalkozói körök viszik a vitorláskikötőket és az értékes, partmenti telkeket, a veszteséges hajózást pedig eltartja az állam az adófizetők pénzéből – állította egy a balatoni hajózást jól ismerő forrásunk azzal kormányrendelettel kapcsolatban, amely szerint az állam ingyen visszaveszi a Balatoni Hajózási Zrt.-ben (Bahart) tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban átadott üzletrészt. A részvénycsomagot a Gyurcsány-kormány annak fejében adta anno a cégben tulajdonos 22 településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére eddig elmaradt, az utolsó időkorlát január utolsó napján járna le.
Noha a települések éppenséggel most fizetni akarnának, a pénteki kormányrendelet szerint Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek csütörtökig meg kell állapodni az önkormányzatokkal az átadásról, az állami pakett felett pedig attól kezdve a Rogán Antal miniszter által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezik majd. - Ahhoz képest, hogy az első, 2012-es határidő óta többször is módosították a feltőkésítés dátumát, most meglepően gyorsnak tűnik a négynapos határidő – felelte lapunk megkeresésére a Bahartban 44 százalékos tulajdonnal rendelkező Siófok független polgármestere, Lengyel Róbert. – Nem értem, miért nem lehetett mondjuk egy hónapot hagyni a tárgyalásokra, mert így lehetetlen rendesen felkészülni a várható változásokra. A Népszava információi szerint a települések éppen a közelgő fizetési határidő miatt úgy döntöttek, mindenki vállalja a rá eső rész kifizetését, vagyis végül teljesült volna a 49 százalékos tulajdonrészért cserébe 2008-ban meghatározott feltétel. - Noha a város költségvetését komolyan megterhelte volna a ránk eső nagyjából 770 millió forint, vállaltuk volna – állította Lengyel Róbert. Siófokhoz hasonlóan a többi nagy tulajdonosnak – Keszthely 12, Balatonfüred 9, Balatonboglár 7,5, Balatonföldvár 5,5 százalékkal rendelkezik – is komoly tételt jelentett volna az idei büdzsében a feltőkésítés, de saját erőből, ingatlaneladásból vagy éppen hitelből kifizették volna a rájuk eső részeket. – Ez most megmarad, ám mivel a korábbi városvezetés milliárdos szinten áldozott rá, hogy növeljük részesedésünket a cégben, azt a pénzt elveszítjük, mert miután az állami tulajdon egyharmad körül lesz, a mi részünk körülbelül megfeleződik. Ez elvileg még nem lenne akkora baj, ám az önkormányzatok attól tartanak, még tovább erősödhet az állami befolyás. Az évekkel ezelőtt beharangozott 365 milliárdos balatoni fejlesztési csomagban ugyanis 12,6 milliárd lett a Bahartnak címkézve, méghozzá hazai forrásokból. Ez akár azt is jelentheti, a pénzt tőkejuttatást formájában adja az állam a cégnek, s cserébe arányos, vagyis meghatározó tulajdonrészt szerez. Az önkormányzatok pedig -  amelyek a jelenleg négymilliárdos jegyzett tőkéjű Bahartban még többségi tulajdonosok - kisebbségbe kerülnének. - Vannak ilyen félelmeim – ismerte el Lengyel Róbert. – Már csak azért is, mert ha egy ilyen jellegű tőkeemelés szóba kerül valamikor, nincs kétségem róla, hogy a többségében kormánypárti vezetésű települések megszavazzák. Még a maguk kárára is, ha fentről ilyen ukázt kapnak. Az állam pedig szabad kezet kapna, s elvileg azt tehetne a cég vagyonával, amit akar. Például értékesíthetne egyes elemeket, s értelemszerűen akad olyan terület, amely komoly haszonnal kecsegtetné az új tulajdonosokat. Jelenleg a Bahart ugyan nyereséges valamelyest – a társaság 2017-ben mintegy 2,8 milliárd forint bevétel mellett 143 milliós adózás előtti eredményt mutatott fel –, ám például a menetrendszerinti hajózás veszteségeit a nyereséges vitorlás kikötőkből fedezi a társaság. Utóbbiak mellett a kikötők melletti területek is értékesek, nem beszélve a hajózási cég siófoki központjáról, a Szigetről, amely jelenleg igazából ipari és igazgatási terület, nem számítva a Nemzeti Színház üdülőjét. A terület szakemberek szerint beépítetlenül is milliárdokat ér, luxusingatlanokkal pedig akár tízszeresére is növelhető az értéke. - Nem hiszen, hogy ez lenne a cél – mondta Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere, aki szintén megjegyezte, kifizették volna a tőkeemelésből rájuk eső 7,2 milliárd forintot, ami így megmarad a büdzsében. – Olyan kis részesedésünk van, hogy minket nem befolyásol az állami szerepvállalás – tette hozzá. – Szerintem amúgy csak arról van szó, hogy mivel a jövőben a kormány fejleszteni akarja a céget, akar magának valamilyen beleszólási jogot a dolgok alakulásába. A lapunk által megkérdezettek többsége viszont nem ennyire optimista, a többség szerint a majdani tőkeinjekció visszaállamosítást jelent majd, s egyúttal a települések elveszítik a befolyásukat a cégben. - Meg kell nézni, kik és hogyan szereztek pozíciókat a Balatonnál a közelmúltban – jelentette ki a balatoni hajózást jól ismerő forrásunk. – Mészáros Lőrinc és Tiborcz István körei számos balatoni érdekeltséget, például kempingeket, szállót, borászatot vásároltak fel, s nem elképzelhetetlen, hogy most a vitorláskikötők következnek. Nem az első, s nem az utolsó eset lenne, hogy az állam helyzetbe hozza a hozzá közel álló vállalkozói köröket.
Sokan attól tartanak, hogy az állami tőkeinjekció visszaállamosítást jelent majd, és a települések elveszítik befolyásukat a cég
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A keszthelyi kikötőt öt éve Tiborczék vitték

A balatoni kikötők 1955-ben kerültek állami tulajdonba, s azóta Európában egyedülálló módon a hajózási társaság üzemelteti őket. A rendszerváltásnál ugyan felmerült, a kikötők kerüljenek a települések tulajdonába, de a révfülöpi teherkikötő kivételével mind megmaradt a cégnél. Az érintett önkormányzatok végül 2001-ben kapták meg a Bahart részvényeinek 51 százalékát, majd 2008-ban a maradék részt is. S bár elvileg közös volt az akarat, hogy egyben tartják a vagyont, 2014-ben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó, nem sokkal korábban alakult Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-hez került a keszthelyi vitorláskikötő. A város 330 millióért vette meg egy opciós lehetőséget kihasználva a Baharttól a területet, majd hirdette meg üzemeltetésre. A Tiborcz-féle cég – melyből Orbán Viktor veje később elvileg kiszállt – hétmillióért vásárolta be magát az üzemeltető c égbe, s hozzá kerültek a kikötő ingatlanai, ingóságai és egyéb jogai is, csak a földterület kell 15 évig bérelnie az önkormányzattól, de erre is elővásárlási jogokat szerzett. Azóta pedig komoly beruházásokat jelentettek be a kikötőben és a szomszédos ingatlanokon.

ISMERŐS NEVEK - Milliárdok a Balaton fejlesztésére
Fotó: Szalmás Péter / Népszava

Balatoni szállásfejlesztés: milliárdok NER-közelbe

Minden idők legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseként hirdeti a 2017-ben meghirdetett Kisfaludy Hotel- és Panziófejlesztési Programot a Magyar Turisztikai Ügynökség. A programban 300 milliárd forint jut vidéki szállásfejlesztésre. Az MTÜ a beérkezett több mint másfélezer pályázatból eddig több mint hétszázat talált támogathatónak 80 milliárd forint értékben. A napi.hu gyűjtése alapján kiderült, a legnagyobb balatoni nyertes kormányközeli tulajdonosi körhöz köthető. Az ötcsillagos, szántódi BalaLand hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family Ingatlanfejlesztő Kft., amelynek tulajdonosa a budapesti Reáltanoda utcában székelő DLHG Invest Zrt. Utóbbi cégben igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége Kante Awa és Bonnyai Péter. Szepesi adta el a hegyaljai Andrássy hotelt Mészáros Lőrinc cégének, feleségének anyja pedig Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Szintén 2,9 milliárdnyi támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft. a tihanyi kastélyszálló és tréning központ megvalósítására. A tavaly alapított cég az A8 Palace Hotel Zrt. tulajdonában van, igazgatósági tagja Garancsi István, a székesfehérvári Mol Vidi FC labdarúgóklub tulajdonosa és elnöke, aki Orbán Viktort szokta magánrepülőgépen futballmérkőzésekre hordani. Csányi Sándor OTP Bankja a balatonszemesi Hotel OTP átalakítására és fejlesztésére kapott 536 millió forintot. Keszthelyen a Hotel Baron beruházásra 1,8 milliárd forint jutott a Minerva ZRT.-nek, melynek vezetőjét, Jaksa Jánost a Mészáros Lőrinccel jó kapcsolatot ápoló, vele focimeccsekre együtt utazó Szíjj László bizalmi emberének tartják egyesek. Balatonfüreden 1,7 milliárd forintból épülhet négycsillagos hotel a Szabadics Zoltánhoz – a zánkai gyerektábor víziközmű-felújítója is egyben – köthető SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. jóvoltából.

Szerző

Ügyészség: veszélyes a társadalomra az „etikus hacker”

Publikálás dátuma
2019.01.28. 20:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség visszautasította a TASZ közleményét.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a napokban számolt be annak a a tizenéves fiatalnak a büntetőperéről, aki 2017 nyarán felhasználók százezreit veszélyeztető hibát tárt fel a Magyar Telekom informatikai rendszerében. A TASZ szerint „hiányos vádirattal, fenyegetőzéssel, az ügyészség feltűnő szakmai hozzá nem értése mellett zajlik” a fiatal büntetőpere. Példaként említik, hogy az ügyészség olyan vádirat alapján kér börtönt védencükre, amiből nem derül ki, hogy pontosan mit is követett el, és a jogi indoklás mindössze két mondat.
„Különösen botrányos az az alku, amit az ügyészség az ügyfelünknek ajánlott. Eszerint, ha beismeri bűnösségét, akkor csak 2 év felfüggesztett börtönt kap, ha azonban nem él ezzel az ajánlattal, akkor 5 év letöltendőt fognak kérni”

– közölték.

A TASZ hozzátette:
az ügyészség még súlyosbította is a vádat, így a fiatalt már 8 évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti.

Most az ügyészség is reagált: szerintük „a bírósági tárgyalás előtt pár nappal kiadott közlemény a tényeket valótlanul, hiányosan, illetve hamis színben tüneti fel”. A közleményben kiemelik, hogy a TASZ szerint a vádirat nem felel meg a törvényes vád fogalmának, mert nincs megjelölve az elkövetés helye, ideje, eszközei, módja. „Ezzel szemben, aki elolvassa az ügyészi dokumentumot, meggyőződhet arról, hogy a vádirat mindezeket tartalmazza. Amennyiben nem így lenne, a bíróság a tárgyalás előkészítése során az iratokat a vád hiányosságai miatt visszaküldte volna az ügyészségnek.” Azt írják, hogy a fiatal jogosulatlanul lépett be egy olyan, a Magyar Telekom Nyrt. által üzemeltetett szerverre, amely a dolgozók belépési adatait tárolta, majd a saját részére illegálisan felhasználói profilokat hozott létre, és gyűjtötte a dolgozók adatait, jelszavait. „A felhasználói profilok teljes körű hozzáférést biztosítottak az elkövető részére, melynek segítségével a Magyar Telekom Nyrt. teljes hálózati infrastruktúráját, beleértve az ügyfelek mobil és fix szolgáltatását blokkolhatta volna, illetve a teljes vezérlést átvehette volna” – fogalmaznak. Hangsúlyozzák, hogy az előkészítő ülésen az ügyész a 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt indítványt tett arra, hogy ha a vádlott beismerő vallomást tesz, a bíróság a vádlottat 2 évi, 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélje. Az ügyész az előkészítő ülésen az alkalmazandó büntetésre vonatkozóan, a törvény értelmében más tartalmú indítványt nem tehetett és nem is tett. Szerintük az sem igaz, hogy miután a vádlott nem fogadta el az ajánlatot, az ügyészség „súlyosbította a vádiratot” arra hivatkozva, hogy a bűncselekményt közérdekű üzem megzavarásával követték el – az ügyészség közleménye szerint a bűncselekmény jogi minősítésének módosítása már jóval korábban, még a vádemelés előtt, a nyomozás során megtörtént, és a vádirat e minősítést tartalmazta. Emellett kiemelik, hogy a bűncselekmény súlyosabb minősítéséhez
nem szükséges, hogy a közérdekű üzem működésében zavar következzen be.

A súlyosabb büntetéssel való fenyegetettséghez már a közérdekű üzem sérelmére történő elkövetés önmagában is elegendő. Az ügyészségi álláspontja szerint
a vádlott túllépett az etikus hackeri tevékenység határán, tevékenységének társadalomra veszélyessége miatt pedig a büntetőjogi következményeket viselnie kell.

Szerző

Veronai busztragédia: börtönt is kaphat a meggyanúsított háziorvos

Publikálás dátuma
2019.01.28. 20:00

Fotó: VAJDA JÓZSEF
A szabadlábon védekező háziorvos nem ismerte el a bűnösségét és panaszt tett a gyanúsítás közlése ellen, ezt elutasították.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korábban gyanúsítottként hallgatott ki egy háziorvost a két évvel ezelőtti, 17 halálos áldozatot követelő veronai buszbalesettel kapcsolatban. A Bács-Kiskun megyei főügyészség helyettes szóvivője, Négyessyné Bodó Marianna most a 24.hu-nak elmondta:
„A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 2018. december 14-én foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt gyanúsítottként hallgatott ki egy háziorvost, aki a megalapozott gyanú szerint bár tudott az autóbusz-vezető alvászavaráról, mégsem végezte el soron kívül a férfi egészségügyi alkalmassági vizsgálatát és ezen mulasztás eredményeként nem állapított meg a buszsofőr esetében járművezetésre korlátozott alkalmasságot. A korlátozás elmaradása folytán a buszsofőr esetenként nappali időszakon kívül is végzett autóbusz-vezetői tevékenységet. A gyanúsított és meghatalmazott védője a megalapozott gyanú közlése ellen panaszt jelentett be. A Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség a gyanúsított és védője által bejelentett panaszt elutasította, mert a megalapozott gyanú közlésekor rendelkezésre álló személyi és okirati bizonyítékok, továbbá igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján a gyanúsítottal szemben a közölt bűncselekmény megalapozott gyanúja fennállt.”

– tette hozzá

A háziorvos legfeljebb egy év börtönt kaphat, ha bűnösnek találják. Paolo Sachar veronai államügyész hat személy ellen nyújtott be vádemelési kérelmet közúti baleset okozása címén. Köztük az egyetlen magyar az autóbusz sofőrje, aki túlélte a tragikus balesetet.
Szerző