NER-cápariadó a balatoni hajókikötőknél

Publikálás dátuma
2019.01.29 06:00

Fotó: MTI/ Nagy Lajos
Ismét az államé lesz a 2008-ban önkormányzatok tulajdonába kerülő Bahart-üzletrész. Több településvezető viszont attól tart, hogy az állam kicsavarja a kezükből a céget, az értékes területeket pedig eladja kormányközeli vállalkozóknak.
- Az lesz a vége, hogy kormánypárti vállalkozói körök viszik a vitorláskikötőket és az értékes, partmenti telkeket, a veszteséges hajózást pedig eltartja az állam az adófizetők pénzéből – állította egy a balatoni hajózást jól ismerő forrásunk azzal kormányrendelettel kapcsolatban, amely szerint az állam ingyen visszaveszi a Balatoni Hajózási Zrt.-ben (Bahart) tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban átadott üzletrészt. A részvénycsomagot a Gyurcsány-kormány annak fejében adta anno a cégben tulajdonos 22 településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére eddig elmaradt, az utolsó időkorlát január utolsó napján járna le.
Noha a települések éppenséggel most fizetni akarnának, a pénteki kormányrendelet szerint Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek csütörtökig meg kell állapodni az önkormányzatokkal az átadásról, az állami pakett felett pedig attól kezdve a Rogán Antal miniszter által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezik majd. - Ahhoz képest, hogy az első, 2012-es határidő óta többször is módosították a feltőkésítés dátumát, most meglepően gyorsnak tűnik a négynapos határidő – felelte lapunk megkeresésére a Bahartban 44 százalékos tulajdonnal rendelkező Siófok független polgármestere, Lengyel Róbert. – Nem értem, miért nem lehetett mondjuk egy hónapot hagyni a tárgyalásokra, mert így lehetetlen rendesen felkészülni a várható változásokra. A Népszava információi szerint a települések éppen a közelgő fizetési határidő miatt úgy döntöttek, mindenki vállalja a rá eső rész kifizetését, vagyis végül teljesült volna a 49 százalékos tulajdonrészért cserébe 2008-ban meghatározott feltétel. - Noha a város költségvetését komolyan megterhelte volna a ránk eső nagyjából 770 millió forint, vállaltuk volna – állította Lengyel Róbert. Siófokhoz hasonlóan a többi nagy tulajdonosnak – Keszthely 12, Balatonfüred 9, Balatonboglár 7,5, Balatonföldvár 5,5 százalékkal rendelkezik – is komoly tételt jelentett volna az idei büdzsében a feltőkésítés, de saját erőből, ingatlaneladásból vagy éppen hitelből kifizették volna a rájuk eső részeket. – Ez most megmarad, ám mivel a korábbi városvezetés milliárdos szinten áldozott rá, hogy növeljük részesedésünket a cégben, azt a pénzt elveszítjük, mert miután az állami tulajdon egyharmad körül lesz, a mi részünk körülbelül megfeleződik. Ez elvileg még nem lenne akkora baj, ám az önkormányzatok attól tartanak, még tovább erősödhet az állami befolyás. Az évekkel ezelőtt beharangozott 365 milliárdos balatoni fejlesztési csomagban ugyanis 12,6 milliárd lett a Bahartnak címkézve, méghozzá hazai forrásokból. Ez akár azt is jelentheti, a pénzt tőkejuttatást formájában adja az állam a cégnek, s cserébe arányos, vagyis meghatározó tulajdonrészt szerez. Az önkormányzatok pedig -  amelyek a jelenleg négymilliárdos jegyzett tőkéjű Bahartban még többségi tulajdonosok - kisebbségbe kerülnének. - Vannak ilyen félelmeim – ismerte el Lengyel Róbert. – Már csak azért is, mert ha egy ilyen jellegű tőkeemelés szóba kerül valamikor, nincs kétségem róla, hogy a többségében kormánypárti vezetésű települések megszavazzák. Még a maguk kárára is, ha fentről ilyen ukázt kapnak. Az állam pedig szabad kezet kapna, s elvileg azt tehetne a cég vagyonával, amit akar. Például értékesíthetne egyes elemeket, s értelemszerűen akad olyan terület, amely komoly haszonnal kecsegtetné az új tulajdonosokat. Jelenleg a Bahart ugyan nyereséges valamelyest – a társaság 2017-ben mintegy 2,8 milliárd forint bevétel mellett 143 milliós adózás előtti eredményt mutatott fel –, ám például a menetrendszerinti hajózás veszteségeit a nyereséges vitorlás kikötőkből fedezi a társaság. Utóbbiak mellett a kikötők melletti területek is értékesek, nem beszélve a hajózási cég siófoki központjáról, a Szigetről, amely jelenleg igazából ipari és igazgatási terület, nem számítva a Nemzeti Színház üdülőjét. A terület szakemberek szerint beépítetlenül is milliárdokat ér, luxusingatlanokkal pedig akár tízszeresére is növelhető az értéke. - Nem hiszen, hogy ez lenne a cél – mondta Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere, aki szintén megjegyezte, kifizették volna a tőkeemelésből rájuk eső 7,2 milliárd forintot, ami így megmarad a büdzsében. – Olyan kis részesedésünk van, hogy minket nem befolyásol az állami szerepvállalás – tette hozzá. – Szerintem amúgy csak arról van szó, hogy mivel a jövőben a kormány fejleszteni akarja a céget, akar magának valamilyen beleszólási jogot a dolgok alakulásába. A lapunk által megkérdezettek többsége viszont nem ennyire optimista, a többség szerint a majdani tőkeinjekció visszaállamosítást jelent majd, s egyúttal a települések elveszítik a befolyásukat a cégben. - Meg kell nézni, kik és hogyan szereztek pozíciókat a Balatonnál a közelmúltban – jelentette ki a balatoni hajózást jól ismerő forrásunk. – Mészáros Lőrinc és Tiborcz István körei számos balatoni érdekeltséget, például kempingeket, szállót, borászatot vásároltak fel, s nem elképzelhetetlen, hogy most a vitorláskikötők következnek. Nem az első, s nem az utolsó eset lenne, hogy az állam helyzetbe hozza a hozzá közel álló vállalkozói köröket.

A keszthelyi kikötőt öt éve Tiborczék vitték

A balatoni kikötők 1955-ben kerültek állami tulajdonba, s azóta Európában egyedülálló módon a hajózási társaság üzemelteti őket. A rendszerváltásnál ugyan felmerült, a kikötők kerüljenek a települések tulajdonába, de a révfülöpi teherkikötő kivételével mind megmaradt a cégnél. Az érintett önkormányzatok végül 2001-ben kapták meg a Bahart részvényeinek 51 százalékát, majd 2008-ban a maradék részt is. S bár elvileg közös volt az akarat, hogy egyben tartják a vagyont, 2014-ben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó, nem sokkal korábban alakult Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-hez került a keszthelyi vitorláskikötő. A város 330 millióért vette meg egy opciós lehetőséget kihasználva a Baharttól a területet, majd hirdette meg üzemeltetésre. A Tiborcz-féle cég – melyből Orbán Viktor veje később elvileg kiszállt – hétmillióért vásárolta be magát az üzemeltető c égbe, s hozzá kerültek a kikötő ingatlanai, ingóságai és egyéb jogai is, csak a földterület kell 15 évig bérelnie az önkormányzattól, de erre is elővásárlási jogokat szerzett. Azóta pedig komoly beruházásokat jelentettek be a kikötőben és a szomszédos ingatlanokon.

Balatoni szállásfejlesztés: milliárdok NER-közelbe

Minden idők legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseként hirdeti a 2017-ben meghirdetett Kisfaludy Hotel- és Panziófejlesztési Programot a Magyar Turisztikai Ügynökség. A programban 300 milliárd forint jut vidéki szállásfejlesztésre. Az MTÜ a beérkezett több mint másfélezer pályázatból eddig több mint hétszázat talált támogathatónak 80 milliárd forint értékben. A napi.hu gyűjtése alapján kiderült, a legnagyobb balatoni nyertes kormányközeli tulajdonosi körhöz köthető. Az ötcsillagos, szántódi BalaLand hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family Ingatlanfejlesztő Kft., amelynek tulajdonosa a budapesti Reáltanoda utcában székelő DLHG Invest Zrt. Utóbbi cégben igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége Kante Awa és Bonnyai Péter. Szepesi adta el a hegyaljai Andrássy hotelt Mészáros Lőrinc cégének, feleségének anyja pedig Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Szintén 2,9 milliárdnyi támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft. a tihanyi kastélyszálló és tréning központ megvalósítására. A tavaly alapított cég az A8 Palace Hotel Zrt. tulajdonában van, igazgatósági tagja Garancsi István, a székesfehérvári Mol Vidi FC labdarúgóklub tulajdonosa és elnöke, aki Orbán Viktort szokta magánrepülőgépen futballmérkőzésekre hordani. Csányi Sándor OTP Bankja a balatonszemesi Hotel OTP átalakítására és fejlesztésére kapott 536 millió forintot. Keszthelyen a Hotel Baron beruházásra 1,8 milliárd forint jutott a Minerva ZRT.-nek, melynek vezetőjét, Jaksa Jánost a Mészáros Lőrinccel jó kapcsolatot ápoló, vele focimeccsekre együtt utazó Szíjj László bizalmi emberének tartják egyesek. Balatonfüreden 1,7 milliárd forintból épülhet négycsillagos hotel a Szabadics Zoltánhoz – a zánkai gyerektábor víziközmű-felújítója is egyben – köthető SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. jóvoltából.

Frissítve: 2019.01.29 06:00

A rossz útra hivatkozva nem viszik el a szemetet egy baranyai faluból

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:24
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Túl keskeny az út, a fák is rálógnak – ezzel magyarázta a hulladékszállító cég, hogy miért kerülik el Mattyot. A buszok ugyanitt simán közlekednek.
A Baranya megyei Matty-Keselyősfapusztai részén élők maradtak hulladékszállítás nélkül. Ők azt mondják, hogy már régóta próbálják a helyzetet rendezni, de eddig nem sikerült. Ráadásul az érintettek sem akartak nagyon megszólalni, egyiküket Pécsen sikerült elérnie az ATV Híradójának. „Több mint egy éve harcolunk, hogy a szemetet tőlünk is elszállítsa a Dél-Kom, de az útra való tekintettel, mivel ugye, hogy nem megfelelő, így közölték, hogy oda nem jönnek le” – panaszkodott Híradónknak a faluban élő Banó Irén.
Matty polgármestere sem kívánt az esettel kapcsolatban nyilatkozni. Intézkedés mindössze annyi történt, hogy az érintett lakók kaptak egy kukát - ez jutott a teljes falura.
„Kihelyeztek Matty községbe egy szemétlerakót, hogy mindenki vigye oda a saját szemetét. Hát, sajnos nem mindenkinek van autója, meg, ha van is, ezt mi nem tudjuk teljesíteni”
– folytatta a helyi nő.A szolgáltatás leállításával kapcsolatban az ATV Híradója kereste a hulladékszállító céget is. Írásban azt a választ kapták, hogy tavaly június óta nem számláznak a keselyősfapusztai lakóknak, mivel az önkormányzattal kötött szerződésben levő feltételeknek az út nem felel meg.  A szolgáltató szerint az út túl keskeny, és a fák is belógnak, így nem tudják a balesetmentes közlekedést biztosítani. A helyiek szerint eközben a buszok használják ezt az utat és gond nélkül közlekednek erre a településrészre is.

„Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni” – Csak elvétve volt vita az EP-jelöltek pódiumbeszélgetésén

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:06

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Fideszes aspiráns egyáltalán nem tűnt fel a hazai EP-jelöltek első, nyilvános pódium-beszélgetésén.
Ne Orbán Viktorról szóljon az esemény, amennyire lehet, ezt a nevet minél kevesebbszer használják – így vezette fel Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője azt a pódium-beszélgetést, amelyen az európai parlamenti választáson induló pártok prominensei cseréltek eszmét. A kedd esti eseményen Cseh Katalin a Momentum, Dobrev Klára a DK, Vágó Gábor az LMP listavezetője, valamint Jávor Benedek az MSZP-Párbeszéd és Lukács László a Jobbik uniós jelöltje vett részt. – Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni – jelentette ki Cseh Katalin. A Momentum aspiránsa legfontosabb kihívásának azt tartja, hogy visszaállítsa a politika becsületét. Nem szabad ugyanis hagyni – folytatta Cseh Katalin –, hogy a populisták primitív üzenetekkel hergeljék a kiábrándult embereket. Cseh szerint ha a választók nem tudják, hogy egy politikus mit csinál, akkor nem is hisznek neki. – Generációváltás kell, hiszen csak így tudjuk elérni, hogy Magyarország ne szakadjon le Európa testéről – szögezte le a Momentum listavezetője. Dobrev Klára is úgy vélte, az uszítás ellen a legjobb módszer, hogy eljussanak mindenhova. – A magyar embereknek meg kell értenie, hogy az EU nem külpolitika – fogalmazott. Dobrev egyébként az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett, a multiadóról beszélt. – Ma Európában a legnagyobb és leggazdagabb cégek képesek kikerülni az adófizetést. Az államok ugyanis egyenként tárgyalnak velük. Ha 28 tagállam és 500 millió fogyasztó áll velük szemben, akkor hatékonyabban tudunk fellépni az adóelkerülés ellen – mondta. Az MSZP-Párbeszéd listájának negyedik helyezettje, Jávor Benedek volt a beszélgetés résztvevői közül az egyetlen, akinek van már EP-képviselői tapasztalata. Jávor sokszor érezte az elmúlt öt évben, hogy szélmalom harcot folytat Magyarország európai megítélésével kapcsolatban. – Most azonban már úgy érzem, rájöttek, hogy mi folyik hazánkban – fogalmazott a politikus, hozzátéve: már nem a rávilágítás lesz a legfontosabb feladata, hanem hatékony tetteket kicsikarni az európai intézményekből. – Az új EP-parlament ideális összetétele az lenne, ha csak szerzetesek ülnének Brüsszelben – fogalmazta meg vágyait a jobbikos Lukács László. A politikus szerint ugyanis nekik van csak idejük mindennel foglalkozni, a képviselőknek nem. Lukács mindenesetre hangsúlyozta, hogy a Jobbik a bérunió témáját és a biztonságos Európát akarja sikerre vinni, illetve elérni. Vágó Gábor nem adhat mást, mint a lényege. – Nem csupán hangoztatom, hogy a klímaváltozás ellen küzdeni kell, konkrét lépéseket is teszek majd az Európai Zöldekkel – ígérte az LMP listavezetője. Vágó meglátása szerint ugyanis a zöldek képesek lesznek majd királycsinálóként, meghatározó szerepben tetszelegni az új Európai Parlamentben. A politikus örülne annak, hogy ha a magyar emberek meglátnak egy poloskát, akkor a klímaváltózás jusson az eszükbe. Vágó egyébként fontosnak tartotta megjegyezni, hogy már akkor is rosszul van, ha Kecskeméttől kell távol lennie két hetet. Vita a jelöltek között egyébként csak elvétve bontakozott ki. Az egyik ilyen alkalom az volt, amikor Dobrev Klára az Európai Egyesült Államok ideájáról beszélt. Vágó Gábor szerint örvendetes, hogy a DK most már megadóztatná a multinacionális cégeket, de – Vágó szerint – a 2010 előtti kormányzásukra nem ez volt jellemző. Jávor Benedek pedig úgy látta, szükség van együttműködésre a tagállamok között, de „más” Európa is kell és orvosolni kell azokat a problémákat, amelyeket eddig a kontinensnek nem sikerült. Derültséget váltott ki a közönség soraiból az, amikor a jobbikos Lukács László arról beszélt, hogy az EU az összes hibájával együtt szimpatikus lenne neki egy társkereső alkalmazáson.
Frissítve: 2019.04.24 00:04