NER-cápariadó a balatoni hajókikötőknél

Ismét az államé lesz a 2008-ban önkormányzatok tulajdonába kerülő Bahart-üzletrész. Több településvezető viszont attól tart, hogy az állam kicsavarja a kezükből a céget, az értékes területeket pedig eladja kormányközeli vállalkozóknak.

- Az lesz a vége, hogy kormánypárti vállalkozói körök viszik a vitorláskikötőket és az értékes, partmenti telkeket, a veszteséges hajózást pedig eltartja az állam az adófizetők pénzéből – állította egy a balatoni hajózást jól ismerő forrásunk azzal kormányrendelettel kapcsolatban, amely szerint az állam ingyen visszaveszi a Balatoni Hajózási Zrt.-ben (Bahart) tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban átadott üzletrészt. A részvénycsomagot a Gyurcsány-kormány annak fejében adta anno a cégben tulajdonos 22 településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére eddig elmaradt, az utolsó időkorlát január utolsó napján járna le.

Noha a települések éppenséggel most fizetni akarnának, a pénteki kormányrendelet szerint Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek csütörtökig meg kell állapodni az önkormányzatokkal az átadásról, az állami pakett felett pedig attól kezdve a Rogán Antal miniszter által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezik majd.

- Ahhoz képest, hogy az első, 2012-es határidő óta többször is módosították a feltőkésítés dátumát, most meglepően gyorsnak tűnik a négynapos határidő – felelte lapunk megkeresésére a Bahartban 44 százalékos tulajdonnal rendelkező Siófok független polgármestere, Lengyel Róbert. – Nem értem, miért nem lehetett mondjuk egy hónapot hagyni a tárgyalásokra, mert így lehetetlen rendesen felkészülni a várható változásokra.

A Népszava információi szerint a települések éppen a közelgő fizetési határidő miatt úgy döntöttek, mindenki vállalja a rá eső rész kifizetését, vagyis végül teljesült volna a 49 százalékos tulajdonrészért cserébe 2008-ban meghatározott feltétel.

- Noha a város költségvetését komolyan megterhelte volna a ránk eső nagyjából 770 millió forint, vállaltuk volna – állította Lengyel Róbert. Siófokhoz hasonlóan a többi nagy tulajdonosnak – Keszthely 12, Balatonfüred 9, Balatonboglár 7,5, Balatonföldvár 5,5 százalékkal rendelkezik – is komoly tételt jelentett volna az idei büdzsében a feltőkésítés, de saját erőből, ingatlaneladásból vagy éppen hitelből kifizették volna a rájuk eső részeket. – Ez most megmarad, ám mivel a korábbi városvezetés milliárdos szinten áldozott rá, hogy növeljük részesedésünket a cégben, azt a pénzt elveszítjük, mert miután az állami tulajdon egyharmad körül lesz, a mi részünk körülbelül megfeleződik.

Ez elvileg még nem lenne akkora baj, ám az önkormányzatok attól tartanak, még tovább erősödhet az állami befolyás. Az évekkel ezelőtt beharangozott 365 milliárdos balatoni fejlesztési csomagban ugyanis 12,6 milliárd lett a Bahartnak címkézve, méghozzá hazai forrásokból. Ez akár azt is jelentheti, a pénzt tőkejuttatást formájában adja az állam a cégnek, s cserébe arányos, vagyis meghatározó tulajdonrészt szerez. Az önkormányzatok pedig - amelyek a jelenleg négymilliárdos jegyzett tőkéjű Bahartban még többségi tulajdonosok - kisebbségbe kerülnének.

- Vannak ilyen félelmeim – ismerte el Lengyel Róbert. – Már csak azért is, mert ha egy ilyen jellegű tőkeemelés szóba kerül valamikor, nincs kétségem róla, hogy a többségében kormánypárti vezetésű települések megszavazzák. Még a maguk kárára is, ha fentről ilyen ukázt kapnak.

Az állam pedig szabad kezet kapna, s elvileg azt tehetne a cég vagyonával, amit akar. Például értékesíthetne egyes elemeket, s értelemszerűen akad olyan terület, amely komoly haszonnal kecsegtetné az új tulajdonosokat. Jelenleg a Bahart ugyan nyereséges valamelyest – a társaság 2017-ben mintegy 2,8 milliárd forint bevétel mellett 143 milliós adózás előtti eredményt mutatott fel –, ám például a menetrendszerinti hajózás veszteségeit a nyereséges vitorlás kikötőkből fedezi a társaság. Utóbbiak mellett a kikötők melletti területek is értékesek, nem beszélve a hajózási cég siófoki központjáról, a Szigetről, amely jelenleg igazából ipari és igazgatási terület, nem számítva a Nemzeti Színház üdülőjét. A terület szakemberek szerint beépítetlenül is milliárdokat ér, luxusingatlanokkal pedig akár tízszeresére is növelhető az értéke.

- Nem hiszen, hogy ez lenne a cél – mondta Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere, aki szintén megjegyezte, kifizették volna a tőkeemelésből rájuk eső 7,2 milliárd forintot, ami így megmarad a büdzsében. – Olyan kis részesedésünk van, hogy minket nem befolyásol az állami szerepvállalás – tette hozzá. – Szerintem amúgy csak arról van szó, hogy mivel a jövőben a kormány fejleszteni akarja a céget, akar magának valamilyen beleszólási jogot a dolgok alakulásába.

A lapunk által megkérdezettek többsége viszont nem ennyire optimista, a többség szerint a majdani tőkeinjekció visszaállamosítást jelent majd, s egyúttal a települések elveszítik a befolyásukat a cégben.

- Meg kell nézni, kik és hogyan szereztek pozíciókat a Balatonnál a közelmúltban – jelentette ki a balatoni hajózást jól ismerő forrásunk. – Mészáros Lőrinc és Tiborcz István körei számos balatoni érdekeltséget, például kempingeket, szállót, borászatot vásároltak fel, s nem elképzelhetetlen, hogy most a vitorláskikötők következnek. Nem az első, s nem az utolsó eset lenne, hogy az állam helyzetbe hozza a hozzá közel álló vállalkozói köröket.