Sintérére akadt a kutyapárt

Publikálás dátuma
2019.01.28 19:58

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Olyan elszámolásokat kértünk, amelyeknek az ellenőrzött szervezetnél folyamatosan rendelkezésre kell állnia, és gyakorlatilag csak le kell venni a polcról – mondta lapunknak az ÁSZ kommunikációs vezetője az MKKP kampányköltéseiről szóló bizonylatok hiányos benyújtására reagálva.
Irdatlan mennyiségű dokumentumot kellett összeszednünk nyár közepén, amikor épp mindenki nyaralt, például a pénzügyesünk. Mivel nem lehet tudni előre, pontosan mikor és mit kérnek (vagy csak még tapasztalatlanok vagyunk ez ügyben), nem volt elég az az öt munkanap, amit adtak, hogy feltöltsük a rendszerükbe – a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) ezzel magyarázza, miért nem tudta határidőre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendelkezésére bocsátani a kampányköltésekről szóló bizonylatokat. A kutyapárt tájékoztatása szerint 150 millió forint elszámolásáról van szó. Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője megkeresésünkre közölte: a törvény világosan előírja, hogy öt munkanapon belül kell benyújtani az ÁSZ által kért dokumentumokat. - Olyan elszámolásokat kértünk, amelyeknek az ellenőrzött szervezetnél folyamatosan rendelkezésre kell állnia, és gyakorlatilag csak le kell venni a polcról – mondta lapunknak. A kommunikációs vezető megismételte, hogy az ÁSZ a nem végleges megállapításait tartalmazó jelentéstervezetet küldte meg a pártnak. A megállapításokat csak a számvevőszék hozhatja nyilvánosságra: a vizsgált szervezetnek, jelen esetben a kutyapártnak ehhez nincs joga. Horváth Bálint elmondta, hogy a kampánypénzek ellenőrzése a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnál és további hat szervezetnél folyamatban van, jelentését pedig az ÁSZ „az ellenőrzött szervezetek észrevételeinek tüzetes értékelése után” hozza nyilvánosságra. A számvevőszék – tette hozzá – minden pártot azonos törvényi előírások és eljárási szabályok szerint ellenőriz. Más kérdésünkre Horváth Bálint nem válaszolt, így arról sem nyilatkozott, hogy a végleges jelentés elkészítésekor az ÁSZ figyelembe veszi-e a határidőn túl benyújtott számlákat. Az eddigi esetek alapján a számvevőszék részéről többféle szankció is szóba jöhet. Ha az ÁSZ orvosolható szabálytalanságokat talál, akkor a „törvényes gazdálkodás helyreállításáig” felfüggeszti az állami támogatást. Ha viszont tiltott párttámogatást vél felfedezni, akkor visszafizetteti az annak megfelelő összeget. Ráadásként a tiltott támogatást elfogadó párt ugyanakkora mértékű költségvetési támogatástól is elesik. A Jobbiknak korábban 662 millió forintja bánta a számvevőszéki eljárást, amit amúgy a párt jogsértőnek és megalapozatlannak minősített. Miközben a számvevőszék rendre a jogállamra és a törvényekre hivatkozik, tény, hogy nincs olyan fórum Magyarországon, amely felülbírálhatná az ÁSZ döntéseit. Holman Magdolna, a számvevőszék főtitkára – akinél a közelmúltban rákérdeztük, helyénvalónak tartja-e, hogy nincs jogorvoslati lehetőség – erre csak annyit mondott: „az ÁSZ nem alkotja, csak alkalmazza a jogszabályokat”.
Szerző

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Frissítve: 2019.02.23 14:40