Az ország több, mint háromnegyede a szavazók 81 százaléka menne el voksolni, ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások – legalábbis ez derült ki a Publicus Intézet legfrissebb, januári közvélemény-kutatásából.
A szavazatai hajlandóságot ugyan rendkívül nehéz mérni, mert számos megjósolhatatlan tényező befolyásolja az aktivitás mértékét, a bizonytalan voksolók számát viszont könnyebb meghatározni. A kutatás szerint januárban a decemberi kétszázalékos csökkenés után a szavazók 48 százalékának nincs kedvenc pártja. A bizonytalanok "lemorzsolódása" a Jobbiknak és a az ellenzéki pártból kiszakadt Toroczkai László-féle Mi Hazánk Mozgalomnak hozott 1-1 százaléknyi választót.
A "baloldali" pártok és a Fidesz támogatottsága nem mozdult tavaly év végéhez képest: az összes megkérdezett 23 százaléka a kormánypártot, 9 a szocialistákat, a Demokratikus Koalíciót 3, az LMP-t és a Momentumot 2-2, míg a Kétfarkú Kutyapártot 1 százaléknyian támogatják. (Ez a biztos szavazókra lebontva a következő: Fidesz-KDNP 34, MSZP-P 12, Jobbik 13, LMP 3, DK 4, Kétfarkú Kutyapárt 2, Momentum 3 százalék.) A Fidesz-KDNP támogatottsága most stagnál, de decemberben két százalékpontot csökkent. Utoljára 2017 februárjában mért a kutatóintézet a kormánypártnak ilyen alacsony támogatottságot.
A felmérés szerint az elégedetlenek aránya decemberre 11 százalékkal 53-ról 64 százalékra nőtt, ez azonban januárban 61 százalékra csökkent.
A Publicus Intézet január végén lapunk megbízásából megmérte a közelgő uniós választások részvételi hajlandóságát is. A felmérésből az derült ki, hogy csaknem 4,25 millió ember állította biztosra, hogy voksol majd. Az 52 százalékos részvételi hajlandóság vélhetően túlzó - a legutóbbi három "brüsszeli szavazáson" ugyanis az emberek 29, 35 és 39 járult urnákhoz. A Publicus mérése azt jelezhette, hogy a választók most nem tét nélküli szavazásként tekintenek az EP-megmérettetésre.
