Ugyanakkor Magyarország nemcsak a közép-európai régió legmutyisabb országa, de
A korrupcióérzékelési indexet szakértők és a gazdasági szereplők véleménye alapján állítja össze a TI. Az immáron 24. alkalommal közzétett mutató a világ 180 országában vizsgálja a korrupciót 0-100-ig értékelve az országban található közviszonyokat. A listát jellemzően a skandináv országok a vezetik, míg a legkorruptabb rezsimek azok, amelyek néha még országnak sem igazán nevezhetőek, így legkorruptabb országok Észak-Korea, Jemen, Dél-Szudán, Szíria, Szomália. Magyarország világviszonylatban „közepesen korruptnak” számít, ugyanakkor ha a saját politikai-társadalmi közösségünket jelentő EU-n belül nézzük, úgy Magyarországon súlyosan romlott a helyzet: 2004-ben 19. volt az ország, 2017-re 28-ból a 27. helyre csúszott. Hazánk az uniós csatlakozás idején a visegrádi régióban az élmezőnyben volt. Mára csak Bulgária van mögöttünk, ám úgy, hogy Bulgária némileg javított, míg Magyarország rontott a pontértéken.
„A gazdaság rövidtávú stabilitása adott, ám az állami intézményrendszer, a demokrácia struktúrája és az állami intézményekbe vezetett bizalom folyamatosan romlik. A korrupciót az állam sokszor szervezi, nem a szabályok ellenére, hanem a szabályok által valósul meg” – mondta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Így Magyarországon a rövid távú stabilitás, a lassan növekvő gazdaság és a stabil kormányzat valamelyest felfelé húzza a bizalom mértékét. A piaci szereplők véleményére építő a Világgazadásági Fórum és a IMD versenyképességi rangsorában is kismértékben javult Magyarország helyzete – igaz, ez még mindig messze van az ország ezredfordulón mért teljesítményétől – emlékeztetett Ligeti Miklós.
Ugyanakkor az állami intézmények teljesítményét nagyon gyengére értékelik, így például a kormányzati döntésekkel szemben úgyszólván alig van mód jogorvoslatot kérni. Ebben az enyhén javuló teljesítményhez hozzátartozik, hogy a közpénzek lenyúlása Magyarországon immáron központosítottan történik, a közbeszerzések száma, értéke folyamatosan nő: 2016-ban 2400 milliárd forintot osztottak szét így, míg 2017-ben már 4000 milliárdot. Korábban a kormányközeli top-oligarchák a közbeszerzések 11 százalékát vitték el, míg 2017-ben Mészáros Lőrinc és Szíjj László a közbeszerzési piac negyedét szerezte meg, ebből Szíjjhoz 600 milliárd, Mészároshoz nagyjából 300 milliárd forint került, döntő részt EU-forrásokból. Hasonló a helyzet a TAO-támogatásokkal: az állami társasági adóbevételek 7 százaléka került át kormánypárthoz is kötődő sportcégekhez. Ugyanígy a letelepedési államkötvények botránya 21 milliárd veszteséget hozott az adófizetőknek.
A TI rendezvényén nagy számmal vettek részt különböző nagykövetségek képviselői, így jelen volt a német és az amerikai nagykövetségtől, illetve a holland nagykövetség is támogatta a konferenciát. A magyar kormányzattól – bár a szervezők meghívták őket - senki sem jelent meg, ahogy a kormánysajtó zöme is bojkottálta a konferenciát.
Bod Péter Ákos: a korrupció "megideologizálása" zajlik
A konferencián a résztvevők reagáltak Orbán Viktor miniszterelnök és Domokos László ÁSZ elnök szavaira, akik nemrégiben arról értekeztek, hogy az ország nem lehet korrupt, mivel Magyarországon nő a gazdaság.
„Örömteli, hogy immáron a miniszterelnök is szóba hozta a korrupció témáját - mondta Bod Péter Ákos, aki szerint „nem állják ki a kritikát a miniszterelnök szavai.” Szerinte a GDP vonatkozásában a magyar teljesítmény évtizedek óta közepesen teljesít a térség normáihoz képest, ebben sok minden nem változott, így visszamenőleg sem lehetett igazolni egyetlen politikai kurzust sem a GDP változásával. Ráadásul a magyar gazdaság sokkal nagyobb "kilengésekkel" üzemel, ugyanakkor az uniós pénzek beáramlásának nagyon erős keresletnövelő hatása volt. A bőség is hozzászoktatta a társadalmat ahhoz, hogy nem olyan fontos a felhasználás minősége.
Bod Péter Ákos szerint ma a korrupció "megidelogizálása" zajlik. Gyakran felmerülő vélemény, hogy a korrupció a patrióta gazdasághoz is hozzátartozik. „Egészen befolyásos emberek is mondtak ilyet" - utalt Bod Péter Ákos Lánczi András elhíresült szólására, miszerint a korrupció a „Fidesz legfontosabb politikája”.
A volt jegybankelnök úgy látja, a hazánkban működő multinacionális vállalkozások hoztak ugyan bizonyos, a magyartól eltérő viselkedési szabályokat, munkakultúrát, ám képesek voltak adaptálódni. Azaz ha a magyar szabályok megengedőek a korrupcióval szemben azt a külföldi tőke ezt tudomásul veszi- mondja Bod Péter Ákos.
A közgazdász szerint ugyanakkor nem igaz, hogy a magyar társadalom teljességgel belenyugszik a helyzetbe. Vidéken ugyanis már nem a multinacionális cégek kiszorítása zajlik, hanem a magyar vállalkozások ellehetetlenítése, kiszorítása a kormánypárti holdudvar érdekében. Ebben viszont már „sokkal több forrongást érzek mint két éve” - szögezte le Bod Péter Ákos. Bár a különféle versenyképességi mutatók az utóbbi egy évben enyhén javuló képet mutatnák, ám Bod Péter Ákos hangsúlyozta: Magyarországon a gazdaság megrekedéséből fakadó problémákat – így a munkaerő kiáramlása – jellemzően a magyar tulajdonosokat éri jobban. De ugyanígy generációs ellentétek is megfigyelhetőek: a fiatalabbakat sújtja jobban a korrupció, a nepotizmus, a „szoft rendszer” következményei.
