PDSZ: a kormány megsértette a sztrájktörvényt

Publikálás dátuma
2019.01.29. 13:20

Fotó: Népszava
A mai napig nem adott választ a Miniszterelnökség a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) január 16-i levelére, amelyben sztrájkbizottság megalakulásáról tájékoztatta a szakszervezet a kormányt.
A levél mellé 12 pontos sztrájkköveteléseiket is csatolták. A sztrájktörvény szerint a kormánynak öt nap állt rendelkezésére, hogy kijelölje a tárgyalódelegációt, ám ezt nem tette meg.
- A kormány ezzel megsértette a sztrájktörvényt. Mivel az egyeztető eljárás nem a munkavállalónak fel nem róható okból nem jött létre, már lehet sztrájkot kezdeményezni

 – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Szűcs Tamás PDSZ-elnök. A sztrájk lebonyolításának körülményeiről a kormány helyett a munkáltatókkal (tankerületekkel, szakképzési centrumokkal) kezdenek tárgyalásokat. Ezzel együtt elindítottak egy kérdőívet, amelyben országosan mérik fel a pedagógusok sztrájkhajlandóságát. Szűcs Tamás figyelmeztetett: a sztrájkra nem a következő napokban kell számítani. A PDSZ jogértelmezése szerint az oktatási ágazatban ugyan nincs törvényi kötelezettség sztrájk idején elégséges szolgáltatások biztosítására, ám a munkáltatók valószínűleg másképpen vélekednek majd, így a bíróságra hárul majd a feladat, hogy döntsön erről a kérdésről. A PDSZ 12 pontjából öt konkrét ágazati követelés (pl. a pedagógusbérek számítási alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen, csökkenjen a diákok, tanárok óraterhelése), a maradék hét pont pedig olyan általános követeléseket tartalmaz, amelyek több más ágazatot is érintenek (pl. a rabszolgatörvény visszavonása, a közalkalmazotti illetménytábla rendezése). Szűcs Tamás hangsúlyozta: a sztrájkbizottságuk nyitott, ahhoz bármelyik szakszervezet csatlakozhat. Arra a kérdésünkre, a másik nagy tanári érdekvédelmi szervezettel, a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) kezdeményeztek-e együttműködést, Komjáthy Anna, a PDSZ budapesti ügyvivője úgy válaszolt: korábban több alkalommal is egyeztettek a PSZ-szel az együttműködés lehetőségéről, ám a legutóbbi találkozó óta nem kaptak visszajelzést. Szabó Zsuzsa PSZ-elnök lapunk megkeresésére úgy nyilatkozott: valóban tárgyaltak arról, hogy a két szakszervezet alkosson akcióegységet, ám  
a PSZ Kongresszusa úgy döntött, amíg van esély arra, hogy tárgyalóasztal mellett szerezzenek érvényt követeléseiknek, addig tárgyalni fognak.

A következő egeztetésre január végén-február elején kerülhet sor a PSZ és a kormány között. Ha követeléseikre (amelyek hasonlóak a PDSZ pontjaihoz) nem kapnak érdemi válaszokat, megfontolják más eszközök bevetését is. 
Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 13:21

Orbán Viktor: Magyarország az Egyesült Államok szövetségese

Publikálás dátuma
2019.01.29. 13:02
Orbán Viktor Donald Trump mellett feszít a NATO-csúcson FOTÓ: Reuters/ Jonathan Ernst
A nemzetközi és a magyar sajtóban álhírek jelentek meg Magyarországgal kapcsolatban; ezek célja, hogy zavart keltsenek az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének közelgő budapesti látogatása előtt - mondta az MTI kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök kedden.
"Magyarország NATO-tagállam és az Amerikai Egyesült Államok szövetségese. Erről a magyar emberek népszavazáson döntöttek" - szögezte le Orbán Viktor. "Magyarország kormányának továbbra is az a célja, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal fennálló szövetségesi kapcsolatát erősítse. Ennek szellemében készülünk Michael Richard Pompeo külügyminiszter úr budapesti látogatására" - nyilatkozta az MTI-nek a kormányfő. 
Szerző

Már "csak" a harmadik legkorruptabb ország Magyarország az EU-ban

Publikálás dátuma
2019.01.29. 12:10
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Változatlanul az EU egyik legkorruptabb országának vélik a piaci szereplők Magyarországot – derül ki a Transparency International (TI) által évenként közzétett korrupciós érzékelési index (CPI) alapján. Tavalyhoz képest egy hellyel „javított” Magyarország, így Bulgária után nem a második, hanem „csak” a harmadik legkorruptabb hely Európában, ám ez is annak köszönhető, hogy a válság tépázta Görögországban immáron tovább romlott a helyzet.
Ugyanakkor Magyarország nemcsak a közép-európai régió legmutyisabb országa, de 
a visegrádi régióban egyedül itt romlott a közbizalom; Lengyelországban és Szlovákiában egyáltalán nem, míg Csehországban számottevően javult a helyzet.

A korrupcióérzékelési indexet szakértők és a gazdasági szereplők véleménye alapján állítja össze a TI. Az immáron 24. alkalommal közzétett mutató a világ 180 országában vizsgálja a korrupciót 0-100-ig értékelve az országban található közviszonyokat. A listát jellemzően a skandináv országok a vezetik, míg a legkorruptabb rezsimek azok, amelyek néha még országnak sem igazán nevezhetőek, így legkorruptabb országok Észak-Korea, Jemen, Dél-Szudán, Szíria, Szomália. Magyarország világviszonylatban „közepesen korruptnak” számít, ugyanakkor ha a saját politikai-társadalmi közösségünket jelentő EU-n belül nézzük, úgy Magyarországon súlyosan romlott a helyzet: 2004-ben 19. volt az ország, 2017-re 28-ból a 27. helyre csúszott. Hazánk az uniós csatlakozás idején a visegrádi régióban az élmezőnyben volt. Mára csak Bulgária van mögöttünk, ám úgy, hogy Bulgária némileg javított, míg Magyarország rontott a pontértéken.  „A gazdaság rövidtávú stabilitása adott, ám az állami intézményrendszer, a demokrácia struktúrája és az állami intézményekbe vezetett bizalom folyamatosan romlik. A korrupciót az állam sokszor szervezi, nem a szabályok ellenére, hanem a szabályok által valósul meg” – mondta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Így Magyarországon a rövid távú stabilitás, a lassan növekvő gazdaság és a stabil kormányzat valamelyest felfelé húzza a bizalom mértékét. A piaci szereplők véleményére építő a Világgazadásági Fórum és a IMD versenyképességi rangsorában is kismértékben javult Magyarország helyzete – igaz, ez még mindig messze van az ország ezredfordulón mért teljesítményétől – emlékeztetett Ligeti Miklós.  Ugyanakkor az állami intézmények teljesítményét nagyon gyengére értékelik, így például a kormányzati döntésekkel szemben úgyszólván alig van mód jogorvoslatot kérni. Ebben az enyhén javuló teljesítményhez hozzátartozik, hogy a közpénzek lenyúlása Magyarországon immáron központosítottan történik, a közbeszerzések száma, értéke folyamatosan nő: 2016-ban 2400 milliárd forintot osztottak szét így, míg 2017-ben már 4000 milliárdot. Korábban a kormányközeli top-oligarchák a közbeszerzések 11 százalékát vitték el, míg 2017-ben Mészáros Lőrinc és Szíjj László a közbeszerzési piac negyedét szerezte meg, ebből Szíjjhoz 600 milliárd, Mészároshoz nagyjából 300 milliárd forint került, döntő részt EU-forrásokból. Hasonló a helyzet a TAO-támogatásokkal: az állami társasági adóbevételek 7 százaléka került át kormánypárthoz is kötődő sportcégekhez. Ugyanígy a letelepedési államkötvények botránya 21 milliárd veszteséget hozott az adófizetőknek. A TI rendezvényén nagy számmal vettek részt különböző nagykövetségek képviselői, így jelen volt a német és az amerikai nagykövetségtől, illetve a holland nagykövetség is támogatta a konferenciát. A magyar kormányzattól – bár a szervezők meghívták őket - senki sem jelent meg, ahogy a kormánysajtó zöme is bojkottálta a konferenciát.    

Bod Péter Ákos: a korrupció "megideologizálása" zajlik

A konferencián a résztvevők reagáltak Orbán Viktor miniszterelnök és Domokos László ÁSZ elnök szavaira, akik nemrégiben arról értekeztek, hogy az ország nem lehet korrupt, mivel Magyarországon nő a gazdaság. „Örömteli, hogy immáron a miniszterelnök is szóba hozta a korrupció témáját - mondta Bod Péter Ákos, aki szerint „nem állják ki a kritikát a miniszterelnök szavai.” Szerinte a GDP vonatkozásában a magyar teljesítmény évtizedek óta közepesen teljesít a térség normáihoz képest, ebben sok minden nem változott, így visszamenőleg sem lehetett igazolni egyetlen politikai kurzust sem a GDP változásával. Ráadásul a magyar gazdaság sokkal nagyobb "kilengésekkel" üzemel, ugyanakkor az uniós pénzek beáramlásának nagyon erős keresletnövelő hatása volt. A bőség is hozzászoktatta a társadalmat ahhoz, hogy nem olyan fontos a felhasználás minősége. Bod Péter Ákos szerint ma a korrupció "megidelogizálása" zajlik. Gyakran felmerülő vélemény, hogy a korrupció a patrióta gazdasághoz is hozzátartozik. „Egészen befolyásos emberek is mondtak ilyet" - utalt Bod Péter Ákos Lánczi András elhíresült szólására, miszerint a korrupció a „Fidesz legfontosabb politikája”. A volt jegybankelnök úgy látja, a hazánkban működő multinacionális vállalkozások hoztak ugyan bizonyos, a magyartól eltérő viselkedési szabályokat, munkakultúrát, ám képesek voltak adaptálódni. Azaz ha a magyar szabályok megengedőek a korrupcióval szemben azt a külföldi tőke ezt tudomásul veszi- mondja Bod Péter Ákos. A közgazdász szerint ugyanakkor nem igaz, hogy a magyar társadalom teljességgel belenyugszik a helyzetbe. Vidéken ugyanis már nem a multinacionális cégek kiszorítása zajlik, hanem a magyar vállalkozások ellehetetlenítése, kiszorítása a kormánypárti holdudvar érdekében. Ebben viszont már „sokkal több forrongást érzek mint két éve” - szögezte le Bod Péter Ákos. Bár a különféle versenyképességi mutatók az utóbbi egy évben enyhén javuló képet mutatnák, ám Bod Péter Ákos hangsúlyozta: Magyarországon a gazdaság megrekedéséből fakadó problémákat – így a munkaerő kiáramlása – jellemzően a magyar tulajdonosokat éri jobban. De ugyanígy generációs ellentétek is megfigyelhetőek: a fiatalabbakat sújtja jobban a korrupció, a nepotizmus, a „szoft rendszer” következményei. 
Frissítve: 2019.01.29. 12:19