A levél mellé 12 pontos sztrájkköveteléseiket is csatolták. A sztrájktörvény szerint a kormánynak öt nap állt rendelkezésére, hogy kijelölje a tárgyalódelegációt, ám ezt nem tette meg.
– jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Szűcs Tamás PDSZ-elnök. A sztrájk lebonyolításának körülményeiről a kormány helyett a munkáltatókkal (tankerületekkel, szakképzési centrumokkal) kezdenek tárgyalásokat. Ezzel együtt elindítottak egy kérdőívet, amelyben országosan mérik fel a pedagógusok sztrájkhajlandóságát.
Szűcs Tamás figyelmeztetett: a sztrájkra nem a következő napokban kell számítani. A PDSZ jogértelmezése szerint az oktatási ágazatban ugyan nincs törvényi kötelezettség sztrájk idején elégséges szolgáltatások biztosítására, ám a munkáltatók valószínűleg másképpen vélekednek majd, így a bíróságra hárul majd a feladat, hogy döntsön erről a kérdésről.
A PDSZ 12 pontjából öt konkrét ágazati követelés (pl. a pedagógusbérek számítási alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen, csökkenjen a diákok, tanárok óraterhelése), a maradék hét pont pedig olyan általános követeléseket tartalmaz, amelyek több más ágazatot is érintenek (pl. a rabszolgatörvény visszavonása, a közalkalmazotti illetménytábla rendezése). Szűcs Tamás hangsúlyozta: a sztrájkbizottságuk nyitott, ahhoz bármelyik szakszervezet csatlakozhat.
Arra a kérdésünkre, a másik nagy tanári érdekvédelmi szervezettel, a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) kezdeményeztek-e együttműködést, Komjáthy Anna, a PDSZ budapesti ügyvivője úgy válaszolt: korábban több alkalommal is egyeztettek a PSZ-szel az együttműködés lehetőségéről, ám a legutóbbi találkozó óta nem kaptak visszajelzést.
Szabó Zsuzsa PSZ-elnök lapunk megkeresésére úgy nyilatkozott: valóban tárgyaltak arról, hogy a két szakszervezet alkosson akcióegységet, ám
A következő egeztetésre január végén-február elején kerülhet sor a PSZ és a kormány között. Ha követeléseikre (amelyek hasonlóak a PDSZ pontjaihoz) nem kapnak érdemi válaszokat, megfontolják más eszközök bevetését is.
