Nem sok jót ígér az afgán nőknek a béke

Publikálás dátuma
2019.01.30. 10:45
Gyakorolhatja szavazati jogát. Az afgán nők egyharmada nem akar nemek közötti egyenlőséget
Fotó: Mir Ahmad Firooz / Anadolu Agency
Aggódhatnak az afgán nők, a várható amerikai kivonulás után ugyanis újra rosszabbodhat a helyzetük. Legalábbis erre utal az a felmérés, amelyet a nemek egyenlőségével és a nők felemelkedésével foglalkozó ENSZ-szervezet a ProMundo partnerszervezettel közösen végzett a napokban, a katari béketárgyalásokkal egyidőben.
Az Egyesült Államok és a tálibok közötti megállapodástervezet az amerikai katonák Afganisztánból való kivonásáról egyelőre nem nyilvános, az eddig kiszivárgott hírek szerint azonban az afganisztáni általános emberi jogi helyzetet nem érinti. A Trump-kormányzat állítólag csak annyit kér, a tálibok biztosítsák azt, hogy az al-Kaida és az Iszlám Állam ne használhassa az ország területét a Nyugat elleni támadásokhoz. Ha valóban másfél éven belül megtörténik a végleges amerikai csapatkivonás, akkor nemcsak a kabuli világi kormányzat kerülhet komoly pácba, hanem az afgán nők is, főképp annak fényében, hogy az amerikai-tálib megállapodás része az is, hogy a jelenlegi világi vezetésnek a jövőben be kell vonnia a kormányzásba a tálibokat is. A Reuters hírügynökség által ismertetett felmérés szerint az afgán férfiak kétharmada nem csak a női jogok bővítését ellenzi, hanem úgy vélekedik, hogy már most is túl sok joggal rendelkeznek a nők. Azt pedig csupán 15 százalék gondolja, hogy egy házasságon belül a feleknek egyenrangúaknak kellene lenniük. Ezt nem csak a szélsőséges iszlamisták vallják - a felmérés a teljes lakosságot érintette. A legelkeserítőbb az, hogy a fiatalok körében sokkal magasabb az intolerancia e téren, mint az idősebb generációknál. Sőt, a nők mintegy egyharmada sem lelkesedik a nemek közötti egyenlőség megteremtéséért, ők is soknak tartják jelenlegi jogaikat - derül ki a felmérésből. Gary Barker, a Rio de Janeiróban létrehozott, már 20 országban tevékenykedő ProMundo szervezet alapítója szerint a fiatal férfiak körében tapasztalt attitűd többek között annak köszönhető, hogy ez a generáció már a folyamatos háborús, polgárháborús időkben nőtt fel, a háború és szegénység sújtotta országban a megélhetésért küszködik, és úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség fenntartása javítja munkához jutási esélyeiket valamint az ország stabilitásának a visszaállítását. A megkérdezett férfiak fele állította azt, hogy a női jogok bővítése a férfiak jogainak szűkítését jelentené. Nagymértékben befolyásolták nézeteiket a vallásos tanítások, valamint a tálib uralom 2001-es megdöntése után létrejött kettősség - állítja Barker. 

A valóság

Látszólag óriási javulás történt Afganisztánban az elmúlt 17 évben, a külföldi, főleg amerikai katonai erők által hatalomban tartott világi vezetés alatt, de ez csak a felszín. Miközben a kabuli törvényhozás egyharmadát már női képviselők adják, addig vidéken szinte semmi sem változott a tálib uralomhoz képest. Az ország közel felét újra a tálibok tartják felügyelet alatt, de a törzsi, vallási szabályok uralják a kormányzat által felügyelt vidéket is. A nők többsége számára a továbbtanulás álom, a valóság pedig a korai kényszerházasság, a családon belüli erőszak vagy legalábbis kiszolgáltatottság, a korai szülések és az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatti nagyarányú elhalálozás. Az 1996 és 2001 közötti tálib uralom idején a nők számára tiltott volt a tanulás és a munkavállalás, az arcukat is takaró burka viselésére kötelezték őket, otthonukat csakis férfi családtag kíséretében hagyhatták el. A nyugat által támogatott világi kormányzatok feloldották ezt a tilalmat, ám vidéken máig az íratlan törvények dominálnak.   

Szerző
Témák
női jogok

Robbantás vagy lövöldözés Németországban - három terroristát iktattak ki a rendőrök

Publikálás dátuma
2019.01.30. 10:37

Fotó: Shutterstock
Iszlamista terrortámadás előkészítésének gyanúja miatt elfogtak három iraki férfit Németországban - közölte szerdán a szövetségi legfőbb ügyészség. Az egyelőre nem ismert, hogy valamely terrorszervezet kötelékében tevékenykedtek-e. Az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes ügyészség szerint robbantásos merényletet akartak elkövetni. Célpontot még nem jelöltek ki. A 23 és 36 év közötti férfiak legkésőbb tavaly decemberben kezdték előkészíteni a bűncselekményt, szilveszteri tűzijátékokból kinyert robbanószerrel próbarobbantásokat is végeztek. Egy nagy-britanniai forrástól rendeltek egy gyújtószerkezetet, amelynek kiszállítását a brit hatóságok megakadályozták. Lőfegyvert is próbáltak szerezni, találtak is egy forrást, de túl drágának találták a megvételre kínált Makarov típusú eszközt. Azt is fontolgatták, hogy a bűncselekményhez autót használnak, ezért az egyik gyanúsított autóvezetői tanfolyamot kezdett. (Az üggyel kapcsolatban átkutatták több további személy otthonát is Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Baden-Württemberg tartományban - áll a közleményben.) A Spiegel Online hírportál értesülése szerint a gyanúsítottak menedékkérőként érkeztek Németországba 2015 őszén. A tervezett merénylet előkészítésének korai szakaszában buktak le. Egyikük azt hangoztatta, hogy a támadásnak ugyan a lehető legtöbb "hitetlen" ellen kell irányulnia, de gyerekeknek nem szabad ártani. 
Szerző

Otthagyják "Oroszország anyácskát"

Publikálás dátuma
2019.01.30. 10:10
Fiatalok útra készen. Sokan vándorolnak el az ifjabbak közül is
Fotó: KIRILL KALLINIKOV/SPUTNIK
Egyre többen költöznek el Oroszországból - a nagyon eltérő számokat tartalmazó statisztikai adatok ebben az egyben egységesek.
Egymástól fényévekre lévő adatok jelennek meg arról, milyen mértékű a kivándorlás Oroszországból. Nem lehet ugyan hinni a számoknak, de hogy mégis érdemes odafigyelni rájuk, annak az az oka, hogy egy valamiben megegyeznek a hivatalos és a nem hivatalos, a kormánypárti és az ellenzéktől származó statisztikai felmérések: egyre nő az országot elhagyók száma. A magát függetlennek minősítő Projekt médiavállalkozás oknyomozó újságírói vállalkoztak arra, hogy megpróbálják tisztázni a valós helyzetet. A bonyolult és kényes témákra szakosodott portál többek között a Facebookon, a Twitteren, a Youtoube-on és az orosz közösségi honlapon is közzéteszi elemzéseit. Most azt állítják, hogy Vlagyimir Putyin harmadik elnöki ciklusa kivándorlási csúcsot hozott: 1 millió 700 ezer ember emigrált. Fiatal, zömmel 34 éven aluli, magasan képzett szakemberek hagyják el az országot. Kétszeresére nőtt 2012-höz viszonyítva a távozó tudósok és négyszeresére a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. Van olyan felmérés, amely szerint az emigránsok negyven százaléka felsőfokú végzettségű. Nemzetközi felmérések szerint mintegy háromezer oroszországi milliárdos választott más országot. A leggazdagabbaknak majdnem a fele gondolkozik a távozáson. A terjedelmes, grafikonokkal teletűzdelt elemzésből kiderül, hogy a szövetségi statisztikai hivatal, a Roszsztat jelentése köszönőviszonyban sincs a valós tényekkel. A Projekt összehasonlította a honi adatokat azokkal, amelyeket az egyes országok készítettek a hozzájuk érkezett orosz állampolgárokról. A Roszsztat ugyan elismerte a rekord mértékű emigrációt, de állítólag hatszor kevesebb emigránsról számolt be, mint ahány érkezőről a külföldi államok. Ez arra késztette Vlagyimir Putyint, hogy új koncepciót dolgozzon ki az oroszok hazacsábítására.  A világ különböző országaiban 2017-re 10,6 millió oroszországi emigránst regisztráltak. India és Mexikó után Oroszország a harmadik helyet foglalja el a nem túl szívderítő listán. Megelőzi Kínát, Bangladest, Szíriát, Pakisztánt és Ukrajnát. A hivatalos orosz és külföldi statisztikák közötti eltérés magyar viszonylatban a legnagyobb. A Projekt szerint Magyarországon 14-szer több Oroszországból érkezőről tudnak, mint amit Moszkvában állítanak. Jelentős az eltérés az Egyesült Államok és Csehország vonatkozásában is. A statisztikai hivatal arra hivatkozik, hogy sokan nem jelentik be távozásukat. Sokan vannak, akik oroszok leszármazottaiként megőrizték nemzeti kötődésüket. Az Egyesült Államokban például 2017-ben orosz származásáról 2,6 millió ember nyilatkozott. Németországban 1,4 millióra becsülik a számukat. A Roszsztat az emigráció fő motívumaként személyes és családi okokat jelöl meg. A független közvéleménykutató, a Levada Központ viszont arra a következtetésre jutott, hogy az emberek többsége a jobb élet és a biztonságosabb, stabilabb gazdasági helyzet reményében kel útra. Vannak, akiket a hatalmi visszaélések, a bürokrácia késztet az ország elhagyására, vagy éppen a rossz egészségügyi ellátás. Szép számmal vannak, akik gyerekeiknek biztosabb jövőt szeretnének teremteni. Néhány ezren menekültstátusért folyamodtak külföldön politikai üldöztetésük miatt. Az oroszok általában Kínát, Dél-Koreát és Indiát találják a legvonzóbb célországnak. Az idősebbek Németországot, Grúziát és Izraelt részesítik előnyben. A felsőfokú végzettségűeknél Németország, az Egyesült Államok, Izrael, Kína és Kanada vezet. Míg korábban zömmel moszkvaiak és szentpéterváriak emigráltak, most már a távolabbi régiók lakosai is csatlakoztak hozzájuk. A számokkal való zsonglőrködést már magas beosztású tisztségviselők is fájlalják. Igaz, nem azzal van bajuk, hogy a hivatal adatai nem felelnek meg a valóságnak, hanem azzal, hogy a Kreml és a kormány kitűzött céljait nem támasztják alá. Ezt elsősorban az elavult technika rovására írják. Immár kormányszinten tartják elengedhetetlennek, hogy megreformálják a hivatalt, cseréljék le az elavult technikát, és szabaduljanak meg az alkalmatlan emberektől. Medvegyev kormányfő nyugdíjazta a Roszsztat vezetőjét. A Kreml és maga Putyin elnök is egyre elégedetlenebb a napvilágra kerülő adatok láttán, mert azok nem igazolják töretlen optimizmusát.
Szerző