Zabráló románoktól a fehérlovas Horthyig, a szecessziótól Nixonig

Publikálás dátuma
2019.01.30. 11:15
A Gellért Szálló a hazai szecesszió egyik emblematikus épületévé vált
A száz éves Gellért Szálló már régóta nem az a budapesti csúcsszálloda, ami évtizedekkel korábban volt – fordulatos története viszont páratlan. Nagyjából a hetvenes-nyolcvanas évekig reprezentálta a magyar idegenforgalom élvonalát: innen indult először Budapesten reptéri transzfer kocsi, a külföldi vendég itt fizethetett először a saját valutájával, itt volt először minibár a szobákban – és esetleg lehallgató berendezés a szomszédban.
A johannita betegápoló lovagrend állítólag már a 12. században rendkórházat alapított a Gellért-hegy lábánál feltörő "csodahatású" forrásoknál és természetesen a török uralom idején is fürdő épült ide: az Acsik Ilidzsa (nyitott hőfürdő). Később Sárosfürdőnek nevezték a medencékben leülepedett, finom forrásiszap miatt - a 19. század elején pajtaszerű, egyemeletes épület állt itt egy hozzátapasztott fogadóval. Aztán amikor 1894-ben megkezdődött a Ferenc József – a mai Szabadság-híd - építése, ezzel együtt a Gellért tér rendezését is tervbe vették. Az egykori gellérthegyi fotókon jól látható, hogy erre még csak elszórtan álltak épületek, délebbre pedig a későbbi Lágymányost a Duna hatalmas öble jelentette. Egyszerre és egymás mellett épült itt a Műegyetem és Gellért, csak éppen utóbbi a világháború miatt folyamatosan tolódott: az 1905-ös pályázatból csak 1909-re lettek részletes tervek, az 1911-ben megkezdett építkezés nyolc évig tartott, pedig még orosz hadifoglyok is dolgoztak rajta. A főváros akkor legpatinásabb szállodáját Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr illetve Sterk Izidor tervezte – az épület végül a két győztes terv összevonásával épült meg. Az uralkodó stílusok szemszögéből a szecesszió korát éltük éppen, ha nem nyomott volna mindent agyon a világháború, az összeomlás és később Trianon. A Gellért ugyan nem olyan jelentős épülete a magyar szecessziónak, mint a kortestvére, a később szintén szállodává váló a Gresham, azért sok minden hasonlóvá teszi megjelenésüket : elég csak a Zsolnay kerámiákat és Róth Miksa díszes üvegablakait említeni. Nem túl merész, de amolyan a palotaszecesszió ez némi biztonságos neobarokk tömegképzéssel és népi ihletésű, szívecskés – tulipános - galambos kovácsoltvas erkélykorlátokkal. A szállodát még az összeomlás előtt megnyitották, de fordulatos történetét azzal kezdte meg, hogy a megszálló román hadsereg vezérkara fészkelte be ide magát. Miközben a csapatok a városban rekviráltak, tisztjeik egymás után tartották itt a pompás vacsorákat – a kellemes esték emléke állítólag olyannyira befészkelte magát a román tisztek szívébe, hogy az étterem első, díszes berendezését is összecsomagoltatták. 1919. november 16-án aztán ide érkezett meg a Fehérvári út felől híres fehér lován és a nemzeti hadsereg élén Horthy Miklós – nyilván szimbolikusan kiválasztva a helyszínt, hiszen a románok helyét a Gellértben is ők vették át. A négyemeletes szálloda a megnyitáskor 176 szobából állt, ugyanakkor néhány utcával arrébb volt egy fiókszállodája is (a Zenta utcában, a Hadik laktanyával szemben), ahol a vendégek személyzetét – kocsisokat, inasokat, szolgálókat – szállásolták el. A szálloda lakosztályaihoz eredetileg olyan fürdőszobák tartoztak, ahol egyszerre lehetett vezetékes, termál- és szénsavas vízhez jutni. A két világháború között a szálloda báltermeivel, teraszaival és medencéivel hamar a társasági élet központjává vált. Ezt még egyértelműbbé tette, amikor 1927-től a hipermodern hullámfürdő is megépült (a marhabőr szíjakkal meghajtott hullámgép a ma is üzemképes), majd az egykori télikert és minigolf-pálya helyén nyílt meg 1933-ban a pezsgőfürdő. A Gellért konferenciaszálloda is lett (1921. október 1-jén a szállodások nemzetközi kongresszusát tartották itt), de kedvelték Európa koronás fői illetve a különböző királyi házak főhercegei és főhercegnői – az akkor fiatal holland királynő például itt töltötte mézesheteit. Aztán akkor jött a második világháború, amikor a Gellért a világ grand hoteljeinek sorába emelkedett. Ez a háború sem kímélte, az ostrom alatt során német katonák fészkelték be magukat, így a harcok során a berendezési tárgyak, bútorok többsége újra megsemmisült, csak a komplett ezüstkészletet sikerült Majczán Lajos hotelraktárosnak megmentenie, amikor elfalazta az alagsorban. 1945-re a dunai oldal teljesen, a hegyoldali rész részlegesen kiégett, a helyreállítás nagyjából 1960-ra ért véget. Amíg nem épültek meg Budapest új szállodái (ez a hetvenes, de inkább a nyolcvanas évek), az ország illusztris vendégei leggyakrabban a Gellértben szálltak meg: az első Yehudi Menuhin hegedűművész volt, aztán jött David Ojsztrah, Pablo Casals, Arthur Rubinstein vagy Dimitrij Sosztakovics zeneszerző. De itt lakott a későbbi amerikai elnök, Richard Nixon, Pachlavi iráni sah és családja, és a dalai láma. Színészekből is erős volt a felhozatal Kyrk Douglas-től Jane Fondáig - de a hetvenes években nálunk forgató két sztárpár (Elizabeth Taylor és Richard Burton illetve Diane Keaton és Woody Allen) már a Duna túloldalán, az új Intercontinentalban laktak.  Itt viszont Szécsi Pál lett a retro része: az állami gondozottból lett férfimodell 1965 szilveszterén, a Gellértben lépett fel először és egyik legnagyobb slágerének főszereplője, a fodrász Gedeon bácsi is a Gellért Szállóban dolgozott. (Állítólag a szövegíró S. Nagy István akkori felesége, Manci járt ehhez Schlasinger bácsihoz, aki aztán Gedeonként vált a Szécsi Pál sláger főszereplőjévé.) A négyemeletes szállodának az igazi különlegessége, hogy a gyógyfürdőt és szállót egybe építették. Hasonlóan a Széchenyihez a Gellért fürdője is tükrös szerkezetű, azaz bal és jobb szárnya hasonló Zsolnay kerámiákkal gazdagon díszítve, ugyanakkor úszómedencéjének két oldalán a folyosó hajóablakaiban egyszerre látható alulról a csillámló víz és a benne fürdőzők. Úgy ötévesen életem első éttermi rendelését a hullám fölötti teraszon adtam le egy kelkáposzta-főzelék formájában, onnan öt méterre – és 30 évvel korábban - pedig maga Karinthy Frigyes pózolt itt, a díszes tartófal egyik szobrával. Nem lakott messze, a Verpeléti - ma Karinthy Frigyes – úton, és félúton volt a Hadik Kávéház. Info:  Gellért 100! Kiállítás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum nyitva: március 3.  Kísérő kötet: Saly Noémi: Gellért 100! Több mint 200 ritka fotóval  
Témák
Gellért Hotel

Világpremier előtt az Európai Roma Fesztiválzenekar

Publikálás dátuma
2019.01.29. 20:52

Fotó: Szalmás Péter
Nyílt próbát tartott a 37 tagú Európai Roma Fesztiválzenekar, amely február 10-én lép először nyilvánosság elé a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az esemény világpremier lesz.
Egy nép, népcsoport a kultúráján keresztül tud a leghatásosabban megmutatkozni: ennek a gondolatnak a jegyében segítette az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia a kontinens legnagyobb lélekszámú, anyaország nélküli társadalmi csoportja zenei együttesének megalapítását. A Müpában rendezett hangverseny után a zenekar európai turnéra indul, melynek során bemutatják a hangversenyeknek helyet adó országok nemzeti kisebbségeinek zenéjét, mert a zenekar missziója az is, hogy vállalják nemcsak az anyaország nélküli romák, hanem az európai őshonos kisebbségek kultúrájának hiteles bemutatását és képviseletét. Az együttes így nem egy adott ország, hanem egy európai tudományos és művészeti szervezet keretein belül jeleníti meg az összeurópai cigányság zenei kultúrájának történelmi értékeit. A budapesti előadás művészeti igazgatója, Szakcsi Lakatos Béla, a zenekarvezető Kathy Horváth Lajos. A műsoron Liszt, Reményi Ede művei, cigány világzene, cigány kortárs zene és cigány dzsessz, blues is szerepel.  
Szerző
Témák
zene roma
Frissítve: 2019.01.30. 14:42

Elhunyt Kádár József képzőművész

Publikálás dátuma
2019.01.29. 15:50

Az alkotó életének 83. évében, január 25-én halt meg.
Életének 83. évében elhunyt Kádár József (Joseph Kadar) festőművész, grafikus, fotóművész, múzeumalapító – közölte felesége, Zsoldos Vanda kedden az MTI-vel. Az alkotói pályáját Párizsban kiteljesítő képzőművész január 25-én halt meg, temetéséről később intézkednek. Kádár József 1936-ban született Debrecenben, majd Hajdúszoboszlón élt. 1956-ban kezdte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Bernáth Aurél és Fónyi Géza voltak a mesterei. Magyarországot 1969-ben hagyta el, hogy Párizsba költözzön. Franciaországban lezárta addigi expresszionista korszakát, és előbb szürrealista munkákat festett, majd elektronikus gépekre cserélte az ecsetet: fénymásolóval, számítógéppel, nyomtatóval készített képeket. Művein franciaországi pályája elején mértani alakzatok domináltak, később – saját megfogalmazása szerint – dualista lett: ilyen szellemben készült munkáin kétfajta, egy geometrikus és egy figuratív alakzat látható.
Röviddel Párizsba érkezése után alkotta meg első mail-art borítékait és első könyvtárgyait, majd 1979-től készített művészi fotókat és fotogramokat, amelyeken izraeli, indiai, itáliai, görögországi és spanyolországi élményeit dolgozta fel. Kádár József nemcsak képzőművészként, hanem gyűjtőként is aktív volt: kollekciójából alapította a hajdúszoboszlói Nemzetközi Modern Múzeumot, illetve Álmosdon a Post-Mail-Art Múzeumot és a Joseph Kádár Múzeumot. Kádár Józsefet 2013-ban tüntették ki a Magyar Arany Érdemkereszttel, 2016-ban pedig a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete életműdíjjal ismerte el tevékenységét.
Szerző