Zabráló románoktól a fehérlovas Horthyig, a szecessziótól Nixonig

Publikálás dátuma
2019.01.30 11:15
A Gellért Szálló a hazai szecesszió egyik emblematikus épületévé vált
A száz éves Gellért Szálló már régóta nem az a budapesti csúcsszálloda, ami évtizedekkel korábban volt – fordulatos története viszont páratlan. Nagyjából a hetvenes-nyolcvanas évekig reprezentálta a magyar idegenforgalom élvonalát: innen indult először Budapesten reptéri transzfer kocsi, a külföldi vendég itt fizethetett először a saját valutájával, itt volt először minibár a szobákban – és esetleg lehallgató berendezés a szomszédban.
A johannita betegápoló lovagrend állítólag már a 12. században rendkórházat alapított a Gellért-hegy lábánál feltörő "csodahatású" forrásoknál és természetesen a török uralom idején is fürdő épült ide: az Acsik Ilidzsa (nyitott hőfürdő). Később Sárosfürdőnek nevezték a medencékben leülepedett, finom forrásiszap miatt - a 19. század elején pajtaszerű, egyemeletes épület állt itt egy hozzátapasztott fogadóval. Aztán amikor 1894-ben megkezdődött a Ferenc József – a mai Szabadság-híd - építése, ezzel együtt a Gellért tér rendezését is tervbe vették. Az egykori gellérthegyi fotókon jól látható, hogy erre még csak elszórtan álltak épületek, délebbre pedig a későbbi Lágymányost a Duna hatalmas öble jelentette. Egyszerre és egymás mellett épült itt a Műegyetem és Gellért, csak éppen utóbbi a világháború miatt folyamatosan tolódott: az 1905-ös pályázatból csak 1909-re lettek részletes tervek, az 1911-ben megkezdett építkezés nyolc évig tartott, pedig még orosz hadifoglyok is dolgoztak rajta. A főváros akkor legpatinásabb szállodáját Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr illetve Sterk Izidor tervezte – az épület végül a két győztes terv összevonásával épült meg. Az uralkodó stílusok szemszögéből a szecesszió korát éltük éppen, ha nem nyomott volna mindent agyon a világháború, az összeomlás és később Trianon. A Gellért ugyan nem olyan jelentős épülete a magyar szecessziónak, mint a kortestvére, a később szintén szállodává váló a Gresham, azért sok minden hasonlóvá teszi megjelenésüket : elég csak a Zsolnay kerámiákat és Róth Miksa díszes üvegablakait említeni. Nem túl merész, de amolyan a palotaszecesszió ez némi biztonságos neobarokk tömegképzéssel és népi ihletésű, szívecskés – tulipános - galambos kovácsoltvas erkélykorlátokkal. A szállodát még az összeomlás előtt megnyitották, de fordulatos történetét azzal kezdte meg, hogy a megszálló román hadsereg vezérkara fészkelte be ide magát. Miközben a csapatok a városban rekviráltak, tisztjeik egymás után tartották itt a pompás vacsorákat – a kellemes esték emléke állítólag olyannyira befészkelte magát a román tisztek szívébe, hogy az étterem első, díszes berendezését is összecsomagoltatták. 1919. november 16-án aztán ide érkezett meg a Fehérvári út felől híres fehér lován és a nemzeti hadsereg élén Horthy Miklós – nyilván szimbolikusan kiválasztva a helyszínt, hiszen a románok helyét a Gellértben is ők vették át. A négyemeletes szálloda a megnyitáskor 176 szobából állt, ugyanakkor néhány utcával arrébb volt egy fiókszállodája is (a Zenta utcában, a Hadik laktanyával szemben), ahol a vendégek személyzetét – kocsisokat, inasokat, szolgálókat – szállásolták el. A szálloda lakosztályaihoz eredetileg olyan fürdőszobák tartoztak, ahol egyszerre lehetett vezetékes, termál- és szénsavas vízhez jutni. A két világháború között a szálloda báltermeivel, teraszaival és medencéivel hamar a társasági élet központjává vált. Ezt még egyértelműbbé tette, amikor 1927-től a hipermodern hullámfürdő is megépült (a marhabőr szíjakkal meghajtott hullámgép a ma is üzemképes), majd az egykori télikert és minigolf-pálya helyén nyílt meg 1933-ban a pezsgőfürdő. A Gellért konferenciaszálloda is lett (1921. október 1-jén a szállodások nemzetközi kongresszusát tartották itt), de kedvelték Európa koronás fői illetve a különböző királyi házak főhercegei és főhercegnői – az akkor fiatal holland királynő például itt töltötte mézesheteit. Aztán akkor jött a második világháború, amikor a Gellért a világ grand hoteljeinek sorába emelkedett. Ez a háború sem kímélte, az ostrom alatt során német katonák fészkelték be magukat, így a harcok során a berendezési tárgyak, bútorok többsége újra megsemmisült, csak a komplett ezüstkészletet sikerült Majczán Lajos hotelraktárosnak megmentenie, amikor elfalazta az alagsorban. 1945-re a dunai oldal teljesen, a hegyoldali rész részlegesen kiégett, a helyreállítás nagyjából 1960-ra ért véget. Amíg nem épültek meg Budapest új szállodái (ez a hetvenes, de inkább a nyolcvanas évek), az ország illusztris vendégei leggyakrabban a Gellértben szálltak meg: az első Yehudi Menuhin hegedűművész volt, aztán jött David Ojsztrah, Pablo Casals, Arthur Rubinstein vagy Dimitrij Sosztakovics zeneszerző. De itt lakott a későbbi amerikai elnök, Richard Nixon, Pachlavi iráni sah és családja, és a dalai láma. Színészekből is erős volt a felhozatal Kyrk Douglas-től Jane Fondáig - de a hetvenes években nálunk forgató két sztárpár (Elizabeth Taylor és Richard Burton illetve Diane Keaton és Woody Allen) már a Duna túloldalán, az új Intercontinentalban laktak.  Itt viszont Szécsi Pál lett a retro része: az állami gondozottból lett férfimodell 1965 szilveszterén, a Gellértben lépett fel először és egyik legnagyobb slágerének főszereplője, a fodrász Gedeon bácsi is a Gellért Szállóban dolgozott. (Állítólag a szövegíró S. Nagy István akkori felesége, Manci járt ehhez Schlasinger bácsihoz, aki aztán Gedeonként vált a Szécsi Pál sláger főszereplőjévé.) A négyemeletes szállodának az igazi különlegessége, hogy a gyógyfürdőt és szállót egybe építették. Hasonlóan a Széchenyihez a Gellért fürdője is tükrös szerkezetű, azaz bal és jobb szárnya hasonló Zsolnay kerámiákkal gazdagon díszítve, ugyanakkor úszómedencéjének két oldalán a folyosó hajóablakaiban egyszerre látható alulról a csillámló víz és a benne fürdőzők. Úgy ötévesen életem első éttermi rendelését a hullám fölötti teraszon adtam le egy kelkáposzta-főzelék formájában, onnan öt méterre – és 30 évvel korábban - pedig maga Karinthy Frigyes pózolt itt, a díszes tartófal egyik szobrával. Nem lakott messze, a Verpeléti - ma Karinthy Frigyes – úton, és félúton volt a Hadik Kávéház. Info:  Gellért 100! Kiállítás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum nyitva: március 3.  Kísérő kötet: Saly Noémi: Gellért 100! Több mint 200 ritka fotóval  
Frissítve: 2019.01.30 11:15

Kortársakkal ünnepel az Aba-Novák Galéria

Aba-Novák Vilmos festőművész születésének 125. évfordulójának alkalmából, március 15-én 25 kortárs művész alkotásából nyílik kiállítás a leányfalui Aba-Novák Galériában. A galériát a névadó unokája, Kováts Kristóf alapította 2010-ben és ez a kiállítás lesz a századik a nyitás óta. A jubileumi tárlaton nem lesz Aba-Novák-kép a falon, a koncepció szerint a galériában korábban már bemutatkozó művészek alkotásaival idézik fel Aba-Novák Vilmos szellemiségét. A kiválasztásnak egyetlen szempontja volt, a művészi színvonal – fogalmazott Kováts Kristóf a kiállítás beharangozóján. Kieselbach Tamás művészettörténész-galerista arról beszélt, hogy Aba-Novák életműve még mindig nincs a helyén, holott annak nagyon sok rétege rengeteg üzenetet hordoz a társadalom számára. Az 1945. utáni évtizedekben hamis értelmezés fedte el a művész valódi arcát. A galéria is sokat tett Aba-Novák életművének, iskola és közösségteremtő munkásságának bemutatásáért – tette hozzá Molnos Péter művészettörténész, az Aba-Novák Vilmos monográfia szerzője. 
Frissítve: 2019.02.22 13:22

Dzsemboriznak - közös koncertet ad a PASO és a Kéknyúl

Publikálás dátuma
2019.02.22 12:30
PASO - A Pannonia Allstars Ska Orchestra kis klubokból jutott a legnagyobb fesztiválokra
Fotó: Imre Barta photography
A hazai popzenei két innovatív csapata, a PASO és a Kéknyúl – történetükben először – közös koncertre vállalkozik. A két frontember, KRSA (Tóth Kristóf) és Premecz Mátyás beszél a részletekről.
„Hasonló a két zenekar felállása: erős a fúvósok jelenléte, meghatározó elem a Hammond-orgona. Mindkét zenekarra jellemző, hogy ritmusvezérelt vintage műfajokból indul ki, azokat értelmezi újra. A közös koncert ötlete már korábban megszületett, de az is erősítette, hogy pár hónapja a Kéknyúl beköltözött a próbatermünkbe – ennél fogva bármi elképzelhető, rövid és hosszabb távú együttműködés is” – mondja KRSA, a PASO (vagyis Pannonia Allstars Ska Orchestra) énekese. Premecz Mátyás, a Kéknyúl orgonistája és vezetője szerint „a PASO mindig is komoly inspirációs forrás volt. Régóta ismerjük a tagokat, sok fesztiválon összeakadtunk, koncertjeiket is láttuk. Ezeken az alkalmakon feltűnt, hogy kiállásukban, hangszerelésben, lendületben, zenei üzenetben igazán sok közös vonás van a két csapat között. Nekem nagyon fontos, hogy a zene mindig életigenlő, felemelő dolog legyen. Olyan különleges időtöltés, ami ajándék nekünk (akik játsszuk), és remélhetőleg azoknak is, akik hallgatják. Ezt a könnyed életigenlést hallom a PASO zenéjéből is, és azt gondolom, a két zenekar közönsége örömmel fogadja majd a másik bandától is ezeket az energiákat.” Tavaly mindkét zenekar születésnapot ünnepelt: a PASO tizenöt, a Kéknyúl tíz éve működik. KRSA és Premecz Mátyás is nehezen tud mérföldköveket sorolni, mert megszámlálhatatlanul sok szép élmény érte őketk. A PASO „a kis klubok deszkáiról” eljutott a legnagyobb fesztiválokra: Európa 22 országában több mint ezer koncertet játszottak, és szerződtette őket a legnevesebb amerikai ska-kiadó, a Megalith Records. A Müpában elsőként adtak egész estés szimfonikus koncertet, 2018-ban egy big band-formációt is színpadra állítottak. A Kéknyúlnak most készül a negyedik nagylemeze, és a hazai koncertek, fesztiválok mellett nagy sikert arattak Németországban, Szlovákiában, Romániában, Marokkóban. Fontos esemény volt énekesük, Andrew Hefler csatlakozása (2011), amikor kiléptek a tisztán instrumentális világból. Premecz Mátyás nagyon fontosnak tartja, hogy „kisebb változtatásokkal, de mindvégig összetartó baráti társaságként tudtunk működni.” Az sem könnyű feladat, ha a PASO és a Kéknyúl stiláris-műfaji besorolására teszünk kísérletet. „Alapvetően a jamaicai zenék (ska, reggae) adják a PASO muzsikájának kiindulópontját, de időről időre beépítjük a dalokba a saját zenei hatásainkat; a többi között a jazz, a funk, a pop, az afrobeat és a magyar, illetve tágabban vett régiónk népzenéjét. A tagságunk jól egyesíti magában a képzett jazzistákat és az undergroundból érkezett zenészeket, aminek révén az átgondoltabb zenei háttér dögös, rock and rollos, ösztönös attitűddel találkozik. Ezáltal fésületlenebb, fesztelenebb, de mégis kimunkált végeredmény születik” – mondja KRSA. A Kéknyúl honlapján a csapat régi barátja, Szepesi Mátyás producer így fogalmaz: a csapat „a hetvenes évek soul- és funkzenéjében gyökerező, urbánus tánczenét” játszik. Premecz Mátyás ehhez hozzáteszi: első lemezükön a blues és a jazz tipikus dalformáiban gondolkodtak, a második leginkább soulzene, a harmadikon feltűnően több a rockos és pszichedelikus elem; most készülő negyedik lemezük pedig nagyon erősen fókuszál a táncos ritmusokra.  Infó: PASO és Kéknyúl Február 23., Barba Negra Music Club

A Hammond-legenda

A Laurens Hammond (1895–1973) által tervezett és megépített elektromos orgona fénykora az 1935 és 1975 közötti időszak. Eredetileg templomok számára kínálták, de elterjedt a szalonzenében, majd a jazzben, bluesban, gospelben, pop- és rockzenében is. Legendás játékosai: Fats Waller, Jimmy Smith, Jon Lord (Deep Purple), Keith Emerson (Emerson, Lake and Palmer) vagy napjainkban Joey deFrancesco. 

Frissítve: 2019.02.22 12:30