Az Orbán-rezsim irányultsága miatt aggódik a térség legtekintélyesebb amerikai specialistája

Publikálás dátuma
2019.01.30. 07:35

Fotó: Saul Loeb / AFP
Heather Conley, a Nemzetközi és Stratégiai Tanulmányok Központja európai programjának igazgatója szerint Washingtont komolyan aggasztja Orbán politikája.
Valóban aggódik az Egyesült Államok Magyarország szövetségesi hűsége miatt?
Nem beszélnék a szövetségesi hűségről. Inkább a magyar politika iránya vált ki aggodalmat, mert nyíltan szembemegy az Egyesült Államok biztonsági érdekeivel. Az utóbbi hónapokban pedig mintha fel is gyorsultak volna a biztonsági érdekeinkkel ellentétes fejlemények, márpedig ezek szerintem nem maradhatnak válasz nélkül.

Milyen biztonsági érdekekről van szó?
Elsőként is komolyan aggódunk az orosz befolyás erősödése miatt. Például Magyarország Moszkvának adott ki két olyan (fegyverkereskedelemmel gyanúsított - a szerk.) személyt, akit az Egyesült Államok is nagyon szeretett volna megkapni. Aztán ott van Putyin elnök állandó meghívása. Továbbá az, hogy Magyarország blokkolja a magas szintű NATO-Ukrajna találkozókat. Ez szerintem a Kreml érdekeit szolgálja, ami nem vall az USA szoros szövetségesére.

Orbán Viktor valóban le tudja fékezni a NATO és Ukrajna együttműködését?
Lehetetlenné teszi a vezető politikusok találkozóit, a politikai előrelépést. Úgyhogy igen, ő egymaga teszi lehetetlenné a szövetség kialakítását.

Ön tavaly májusban Charles Gatival írt cikkében előre figyelmeztetett, hogy az elvtelen alku Orbán esetében sem fog működni. Mégis, hogyan lehetne előmozdítani közös dolgainkat?
Teljesen át kellene alakítani az amerikai hozzáállást. Már mindenféle botokkal és mézesmadzagokkal próbálkoztunk, de az utóbbiak csak még több nehézséget eredményeztek. Érdekes lesz megfigyelni, mit kezd a helyzettel a Képviselőház, amely a Szenátus mellett szintén hatással van a külpolitikára. Nemzetbiztonsági és szakértői körökben máris erős kétpárti aggodalmat vált ki Magyarország jövőbeni irányultsága. Nagyon meglepő volt, hogy Wess Mitchell helyettes államtitkár lemondásakor az okok között előkelő helyen szerepelt Magyarország-politikájának kudarca. Érdekes volt látni, hogy a Magyarországgal kapcsolatos hírek akkor is komoly teret kaptak a sajtóban, amikor pedig egyszerre több jelentős nemzetközi válság zajlott, például Venezuelában.

Innen azt hittük volna, hogy Mitchell inkább Oroszország miatt távozott.
Mitchell döntésében szerepet játszhatott a verseny Oroszországgal és Kínával, illetve a most kibukott magyar "konstruktív semlegesség" is. Persze Orbán már évekkel ezelőtt is a keletről fújó szélről beszélt, márpedig nekünk biztosnak kell lennünk szövetségeseinkben, hogy azok megvédelmezik a közös érdekeket. A másik dolog a liberalizmus és illiberalizmus kérdése, amelyben Orbán szabja meg a trendet. Ez szintén nagyon aggasztja a washingtoni nemzetbiztonsági köröket. Ezzel foglalkoznunk kell - az országunkon belül és kívül is. Meg kell néznünk, mi történik azokkal a szövetségeseinkkel, amelyek már nem liberális demokráciák. A két tényező közösen okozza, hogy Magyarország ennyire a figyelem középpontjába került.

Mennyire fontos a kétoldalú védelmi együttműködési megállapodás?
Nagyon fontos. Ez megint olyan probléma, amit nem értek, hogyan merülhetett föl, hacsak nem más fővárosokból akarták így. A megállapodásra azért van szükség, hogy a szövetség biztosítani tudja a kollektív védelmet, reagálni tudjon a válságokra, illetve hogy megvédjük az amerikai katonákat. Nem tudom, ez miért lett éppen most probléma, amikor pedig minden külső körülmény arra utal, hogy erősíteni kellene az amerikai-magyar védelmi együttműködést. Ha ez is a magyar irányultság változását jelzi, akkor ezzel gyorsan foglalkoznunk kell.

Orbán és az amerikai nagykövet beszélgetésének kiszivárogtatása egyfajta nyomásgyakorlás Mike Pompeo külügyminiszter budapesti útja előtt?
Erről nincs belső információm. De az biztos, hogy erős figyelem fogja kísérni Pompeo látogatását, azt, hogy pontosan mit mond majd a kétoldalú kapcsolatokat zavaró problémák egyre bővülő listájáról. Innen fogjuk tudni, folytatódik vagy változik az utóbbi két év amerikai politikája. A törvényhozási és sajtóérdeklődés pedig tovább növeli a tétet.

A CEU részleges elüldözését már megbocsájtották Washingtonban?
Ez volt az egyik fontos fokmérője annak, hogy működik-e a Mitchell-féle kapcsolatépítési politika. Magyarország azonban nem csak a CEU esetében lépte át a határt, hanem egy sor más kérdésben is. A CEU helyzete fontos mércéje lesz Magyarország további irányultságának, a demokrácia, a tolerancia és a befogadás ügyének. Bár a mostani amerikai kormányzat megpróbálja meghaladni a CEU ügyét, a további események jól fogják jelezni, merre mennek a dolgok. Ez pedig más országok Amerika-politikájára is hatással lesz.

Miért nem segíti a párbeszédet Trump elnök és Orbán miniszterelnök ideológiai hasonlósága?
Nem tudom, hogy mit gondolnak a Fehér Házban, miért nem jött még létre a legmagasabb szintű találkozó. Lehet, az utóbbi hónapok magyar döntései arról győzték meg őket, hogy a dolog túl bonyolult és nem éri meg. Pedig mások, például a februárban érkező olasz miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini, kaptak a meghívást.

Lehet, hogy az apparátusban megbúvó "mély állam" vagy éppen Soros György akadályozza a párbeszédet?
Inkább attól félek, hogy a kétoldalú kapcsolatokban felmerült problémák túlságosan is megterhelték a csúcstalálkozó lehetőségét. A dolog nem személyes, ami gondot okoz, az a lényeg: túl sok a rendezetlen kérdés a kapcsolatainkban. Abban bízom, hogy Pompeo külügyminiszter látogatása beindítja a folyamatokat. Ha nem, az nagyon aggasztó lenne jövendő kapcsolataink szempontjából.

HEATHER CONLEY

Térségünk egyik legtekintélyesebb amerikai szakértője. 2001 és 2005 között, tehát George W. Bush republikánus kormánya idején az amerikai külügyben ő felelt az észak- és közép-európai országokkal fenntartott kapcsolatokért.

„Álhírek”

A magyar kormányfő szerint a nemzetközi és a magyar sajtóban „álhírek jelentek meg Magyarországgal kapcsolatban”. A hír azért érdekes, mert az MTI nem írta le, mire reagált Orbán Viktor. Hétfőn az Átlátszó és a The Wall Street Journal is arról írt, erősen megrendült a bizalom Orbán Viktorral szemben az amerikai kormányban és a magyar miniszterelnök azt szeretné, semleges legyen az ország.

Andy Vajna búcsúztatása: Péterfalvi szerint lehet zártkörű egy állami temetés

Publikálás dátuma
2019.01.30. 06:30

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Felvetődött: mivel Andy Vajna állami temetést kap – a Fiumei úti sírkert művészparcellájánál, Kerényi Imre, Makk Károly és Jancsó Miklós mellé helyezik örök nyugalomra –, a kormány pedig saját halottjának tekinti a világhírű producert, talán nem egészen helyénvaló a nyilvánosság teljes kizárása a temetésről.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint a családnak teljes felhatalmazása és jogköre van arra, hogy zárt temetés mellett döntsön, az pedig, hogy Andy Vajna temetése állami lesz, nem jelenti, hogy kötelezően sajtónyilvánosnak is kell lennie. Felvetésünkre Péterfalvi leszögezte: semmilyen jogszabály nincs arra, hogy nyilvánosnak kell lennie egy állami temetésnek, amelyet közpénzből, adóforintokból fizetnek. – A családnak szabad keze van, a kegyeleti jog ugyanis ebben a helyzetben az első – fogalmazott a jogász, hozzátéve, nyilván, ha valaki arról érdeklődik majd, hogy mennyibe került Andy Vajna temetése, akkor ezeket az adatokat ki kell adni. A Fiumei úti sírkertet kezelő Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a Blikknek korábban azt mondta: a Miniszterelnökség kérte fel az intézetet az állami temetés lebonyolítására, a sírhelyet pedig az elhunyt özvegye, Vajna Tímea választotta ki. Az intézet az állami temetések esetében mindig a család kéréseinek megfelelően jár el – tette hozzá lapunk kérdésére az intézet sajtóosztálya. Közölték: a család kérésére a temetés részletei nem nyilvánosak, a búcsúztatót zárt körben rendezik meg.

Az önkormányzati választásokig altatja az ügyet a Fidesz, aztán csonkol

Publikálás dátuma
2019.01.30. 06:00
Csigajelmezben futott le egy szerelvényt a vonatok nevetséges tempója ellen tiltakozók egy tagja
Fotó: Csutkai Csaba
Ellenzékben még hevesen védte, most felszámolná mellékvonalakat a Fidesz. Tizennégy szakasz van veszélyben, de az önkormányzati választások előtt jegelnék az ügyet. – tudta meg a Népszava.
Újra napirenden van vasúti mellékvonalak bezárása – értesült lapunk több vasutas szakszervezeti vezetőtől. Más forrásaink szerint a kis forgalmú vonalszakaszok megszüntetésének előkészítését jelzi az is: Fónagy János államtitkár irányításával már javában tart a párhuzamosságokat csökkenteni hivatott egységes országos vasúti- és buszmenetrend létrehozása. A hírt megerősítette a Népszavának a Közlekedő Tömeg Egyesület egyik alapítója is. Gyöngyösi Máté arra emlékeztetett: a MÁV Start Zrt. már tavaly novemberben két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasútvonalon is arra írt ki közbeszerzési pályázatot, hogy a szerelvényeket autóbusszal váltsák ki. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyan megakasztotta a folyamatot, és egyelőre megakadályozta, hogy a kiírásban szereplő december 9-e legyen az utolsó nap, amikor vonat jár a Nyíregyháza-Nyírbátor és a Mátészalka-Csenger vonalon, de a tárca csak általánosságokat tartalmazó akkori reagálása azt erősíti: a háttérben lehetnek tárgyalások a kérdésről. A vasúti személyszállításért felelős állami társaság vezérigazgatója a civil szervezet információi szerint elszánt a kérdésben, és további 12 szárnyvonalat akar felszámolni, mert a cég többmilliárdos hiányából mindenképpen szeretne faragni. A korábbi két megszüntetésre ítélt szakasszal együtt 14 vonalat számolnának fel. 
– Minden egyes bezárt vasútvonalért fáj a szívünk, mert ez a legtisztább s leginkább környezetbarát közlekedési mód – mondta a Népszavának Lintényi Levente, a MátészalkaLeaks egyik aktivistája. (Ez a csoport a közelmúltban arról vált híressé, hogy egy tagjuk a vonatok tempóját kigúnyolva csigajelmezben futva előzött le egy szerelvényt.) A város térségében több vonal is veszélyben van, az elmaradt korszerűsítések miatt több helyen csak óránként 25 kilométeres sebességgel mennek a vonatok, ezért az utasok egyre inkább a buszra pártolnak át. Ez a helyzet a Mátészalka-Nyíregyháza, Mátészalka-Csenger valamint a Zajta-Fehérgyarmat vonalon is. A csoport harmadik esztendeje próbálja elérni, hogy az állam a Debrecen-Mátészalka közötti pályát teljes hosszában újítsa fel, és tegye alkalmassá legalább óránként nyolcvan kilométeres sebességre. 2009-ben megszűnt a személyforgalom a Somogyszob-Balatonszentgyörgy szakaszon, mely a Balatonnal kötötte össze a kisvárost, de azt meg tudták akadályozni a helyiek, hogy a nagyatádi vonalat is felszámolják. – Nagyjából tízévente felmerül, hogy be kell zárni a szakaszt – felelte lapunk kérdésére Ormai István, Nagyatád független, civil szervezet színeiben megválasztott polgármestere. – Ezúttal még nem hallottam róla, de a véleményünk nem változott a legutóbbi bezáráskísérlet óta: a városnak óriási szüksége van a vasúti összeköttetésre! A gyékényesi vonalon fekvő településekről ezzel járnak iskolába és munkába, emellett a városból vasúton lehet a legegyszerűbben eljutni Kaposvárra vagy Budapestre. – Utoljára Baja Ferenc minisztersége alatt fejlesztették itt a vasutat, amikor InterPici járatokat csatlakoztattak az InterCity vonalakhoz, nem csoda, hogy veszélyben a Nyíregyháza-Nyírbátor vonal is – reagált a hírre Németh Attila, Nyírbátor szocialista alpolgármestere. A vonatok innen Nyíregyházáig két óra alatt teszik meg az alig negyven kilométeres utat. Az itt élők azt sejtik: különösebb csinnadratta nélkül átállítják majd őket a buszos közlekedésre – a gyárakba, üzemekbe már most is ilyenekkel hordják az embereket. A Közlekedő Tömeg Egyesület szakértője azonban úgy látja, 
nem a járatok megszüntetése, hanem éppen azok sűrítése hozna megoldást: több utast és magasabb bevételt.

 Ezeken a szakaszokon valóban rossz állapotban van a vasúti pálya, erre költeni kellene az államnak, de a közutak is rémesek, ma a távolsági busznak több idő kell Mátészalkáról Csengerbe jutni, mint a vonatnak – tette hozzá Gyöngyösi Máté. A civil szervezet számításai szerint évi 65 millió forintos veszteséget okozna a cégcsoportnak, ha a MÁV Start nem fizetne ennek a mellékvonalnak a használatáért a pályafenntartó MÁV Zrt-nek. Azt gondolják, ennél nem kerül látványosan többe a pálya és a szerelvény karbantartása, az állomások személyzetének kifizetése. Olyan kézzelfogható vasútfejlesztési terveket várna, amelyek alapján nemcsak az derül ki feketén-fehéren, hogy milyen fővonalakon tervez látványos beruházásokat a kormány, hanem az is, mi lesz a megoldás a központoktól távol eső települések lakóinak szállítására. A vasúti mellékvonalak jövőjével kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt a MÁV-csoport, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a helyközi közösségi közlekedés menetrendi szintű összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos munkahelye, a Miniszterelnöki Kabinetiroda sem.

Egyre bővül a "halállista"

A Közlekedő Tömeg Egyesület birtokában lévő nem hivatalos MÁV-Start-javaslatban most a következő vonalak bezárásának terve jelent meg: Almásfüzitő-Esztergom Csorna-Pápa Zalaegerszeg-Rédics Somogyszob-Nagyatád Godisa-Komló Szentlőrinc-Sellye Mohács-Villány Gyöngyös-Vámosgyörk Hidasnémeti-Szerencs Nyékládháza-Tiszaújváros Tiszafüred-Karcag Mezőtúr-Battonya Bizonytalan további két korábban megnevezett szakasz sorsa is Nyíregyháza-Nyírbátor Mátészalka-Csenger

Témák
vasút MÁV