Az önkormányzati választásokig altatja az ügyet a Fidesz, aztán csonkol

Publikálás dátuma
2019.01.30. 06:00
Csigajelmezben futott le egy szerelvényt a vonatok nevetséges tempója ellen tiltakozók egy tagja
Fotó: Csutkai Csaba
Ellenzékben még hevesen védte, most felszámolná mellékvonalakat a Fidesz. Tizennégy szakasz van veszélyben, de az önkormányzati választások előtt jegelnék az ügyet. – tudta meg a Népszava.
Újra napirenden van vasúti mellékvonalak bezárása – értesült lapunk több vasutas szakszervezeti vezetőtől. Más forrásaink szerint a kis forgalmú vonalszakaszok megszüntetésének előkészítését jelzi az is: Fónagy János államtitkár irányításával már javában tart a párhuzamosságokat csökkenteni hivatott egységes országos vasúti- és buszmenetrend létrehozása. A hírt megerősítette a Népszavának a Közlekedő Tömeg Egyesület egyik alapítója is. Gyöngyösi Máté arra emlékeztetett: a MÁV Start Zrt. már tavaly novemberben két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasútvonalon is arra írt ki közbeszerzési pályázatot, hogy a szerelvényeket autóbusszal váltsák ki. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyan megakasztotta a folyamatot, és egyelőre megakadályozta, hogy a kiírásban szereplő december 9-e legyen az utolsó nap, amikor vonat jár a Nyíregyháza-Nyírbátor és a Mátészalka-Csenger vonalon, de a tárca csak általánosságokat tartalmazó akkori reagálása azt erősíti: a háttérben lehetnek tárgyalások a kérdésről. A vasúti személyszállításért felelős állami társaság vezérigazgatója a civil szervezet információi szerint elszánt a kérdésben, és további 12 szárnyvonalat akar felszámolni, mert a cég többmilliárdos hiányából mindenképpen szeretne faragni. A korábbi két megszüntetésre ítélt szakasszal együtt 14 vonalat számolnának fel. 
– Minden egyes bezárt vasútvonalért fáj a szívünk, mert ez a legtisztább s leginkább környezetbarát közlekedési mód – mondta a Népszavának Lintényi Levente, a MátészalkaLeaks egyik aktivistája. (Ez a csoport a közelmúltban arról vált híressé, hogy egy tagjuk a vonatok tempóját kigúnyolva csigajelmezben futva előzött le egy szerelvényt.) A város térségében több vonal is veszélyben van, az elmaradt korszerűsítések miatt több helyen csak óránként 25 kilométeres sebességgel mennek a vonatok, ezért az utasok egyre inkább a buszra pártolnak át. Ez a helyzet a Mátészalka-Nyíregyháza, Mátészalka-Csenger valamint a Zajta-Fehérgyarmat vonalon is. A csoport harmadik esztendeje próbálja elérni, hogy az állam a Debrecen-Mátészalka közötti pályát teljes hosszában újítsa fel, és tegye alkalmassá legalább óránként nyolcvan kilométeres sebességre. 2009-ben megszűnt a személyforgalom a Somogyszob-Balatonszentgyörgy szakaszon, mely a Balatonnal kötötte össze a kisvárost, de azt meg tudták akadályozni a helyiek, hogy a nagyatádi vonalat is felszámolják. – Nagyjából tízévente felmerül, hogy be kell zárni a szakaszt – felelte lapunk kérdésére Ormai István, Nagyatád független, civil szervezet színeiben megválasztott polgármestere. – Ezúttal még nem hallottam róla, de a véleményünk nem változott a legutóbbi bezáráskísérlet óta: a városnak óriási szüksége van a vasúti összeköttetésre! A gyékényesi vonalon fekvő településekről ezzel járnak iskolába és munkába, emellett a városból vasúton lehet a legegyszerűbben eljutni Kaposvárra vagy Budapestre. – Utoljára Baja Ferenc minisztersége alatt fejlesztették itt a vasutat, amikor InterPici járatokat csatlakoztattak az InterCity vonalakhoz, nem csoda, hogy veszélyben a Nyíregyháza-Nyírbátor vonal is – reagált a hírre Németh Attila, Nyírbátor szocialista alpolgármestere. A vonatok innen Nyíregyházáig két óra alatt teszik meg az alig negyven kilométeres utat. Az itt élők azt sejtik: különösebb csinnadratta nélkül átállítják majd őket a buszos közlekedésre – a gyárakba, üzemekbe már most is ilyenekkel hordják az embereket. A Közlekedő Tömeg Egyesület szakértője azonban úgy látja, 
nem a járatok megszüntetése, hanem éppen azok sűrítése hozna megoldást: több utast és magasabb bevételt.

 Ezeken a szakaszokon valóban rossz állapotban van a vasúti pálya, erre költeni kellene az államnak, de a közutak is rémesek, ma a távolsági busznak több idő kell Mátészalkáról Csengerbe jutni, mint a vonatnak – tette hozzá Gyöngyösi Máté. A civil szervezet számításai szerint évi 65 millió forintos veszteséget okozna a cégcsoportnak, ha a MÁV Start nem fizetne ennek a mellékvonalnak a használatáért a pályafenntartó MÁV Zrt-nek. Azt gondolják, ennél nem kerül látványosan többe a pálya és a szerelvény karbantartása, az állomások személyzetének kifizetése. Olyan kézzelfogható vasútfejlesztési terveket várna, amelyek alapján nemcsak az derül ki feketén-fehéren, hogy milyen fővonalakon tervez látványos beruházásokat a kormány, hanem az is, mi lesz a megoldás a központoktól távol eső települések lakóinak szállítására. A vasúti mellékvonalak jövőjével kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt a MÁV-csoport, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a helyközi közösségi közlekedés menetrendi szintű összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos munkahelye, a Miniszterelnöki Kabinetiroda sem.

Egyre bővül a "halállista"

A Közlekedő Tömeg Egyesület birtokában lévő nem hivatalos MÁV-Start-javaslatban most a következő vonalak bezárásának terve jelent meg: Almásfüzitő-Esztergom Csorna-Pápa Zalaegerszeg-Rédics Somogyszob-Nagyatád Godisa-Komló Szentlőrinc-Sellye Mohács-Villány Gyöngyös-Vámosgyörk Hidasnémeti-Szerencs Nyékládháza-Tiszaújváros Tiszafüred-Karcag Mezőtúr-Battonya Bizonytalan további két korábban megnevezett szakasz sorsa is Nyíregyháza-Nyírbátor Mátészalka-Csenger

Témák
vasút MÁV

Főpolgármester-jelölti vita: „nem opció, hogy Tarlós István maradjon”

Publikálás dátuma
2019.01.29. 21:36

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Horváth Csaba szerint jelenleg Budapestnek olyan vezetője van, aki Orbán Viktor főpolgármestere, Karácsony Gergely pedig úgy véli: Tarlós nem érti a 21. századi várost.
Nem az ellenzék, hanem minden budapesti főpolgármestere lenne az MSZP és a Párbeszéd főpolgármester-jelöltje is, mindketten zöldebb, élhetőbb fővárost szeretnének, valamint küzdenének azért, hogy Budapest visszakapja a hatásköreit. Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi képviselője és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, Zugló polgármestere a Republikon Intézet által rendezett keddi budapesti konferencián beszélt elképzeléseiről. Az MTI tudósítása szerint hangsúlyozták, hogy megválasztásuk esetén küzdenének a budapestiek érdekeiért, igényeiért, valamint kijelentették: bármelyikük is lesz a baloldali ellenzéki főpolgármester-jelölti előválasztást győztese, az számíthat a másik támogatására. Elmondták, hogy a programjuk tartalma kilencven százalékban nagyjából egyezik, és egyetértettek abban, hogy ellenzéki egységgel a fővárosi kerületek túlnyomó többségében is meg kell nyerni a választásokat, hogy a Fővárosi Közgyűlésben többségük legyen, valamint ki kell harcolni a kormánytól azt, ami Budapestnek jár és a fővárosi cégek élére pályázat útján választanának vezetőket. Továbbá egyetértettek abban is, hogy ha főpolgármesterré választanák őket, „nem engednének be” maguk mellé fideszes politikust azon az alapon, hogy ő „garantálja a békét” a kormány és a főpolgármester között. Horváth Csaba beszélt arról, hogy szerinte Orbán Viktor miniszterelnök háborút indított Budapest ellen, és ez már kilenc éve tart. Például „akaratunk ellenére százmilliárdokból roncsolja a Városligetet” - fogalmazott. Csak erővel lehet elvenni a kormánytól azt, amit akarunk - hangsúlyozta az ellenzéki politikus, majd azt mondta: főpolgármesterként első lépésként egy népszavazási csomag keretében három javaslatot tenne. Ezek között az szerepelne: a budapesti tíz forintnyi adóból egynek a fővárosban kellene maradnia, valamint az iskolákat és a kórházak vissza kellene venni önkormányzati kézbe. Horváth Csaba azt hangoztatta, jelenleg Budapestnek olyan vezetője van, aki nem a budapestiek, hanem Orbán Viktor főpolgármestere.
„Éppen ezért nem opció, hogy Tarlós István maradjon a helyén”

– fogalmazott.

Közölte azt is, hogy az előválasztás elmúlt két napja alatt már körülbelül kilencezer szavazat gyűlt össze, és szerinte ebből az látszik, van igénye arra a budapestiek, hogy maguk döntsenek fontos kérdésekben. Karácsony Gergely azt mondta, fel kell készülni arra, hogyha kiharcolták a kormánytól Budapest jussát, akkor utána együtt kell dolgozni a kabinettel. Hangsúlyozta, hogy olyan városvezetésre van szükség, amely felismeri, hogy milyen különböző emberek élnek Budapesten, és van egy olyan sorvezetője a várospolitikájának, ami a lehető legmélyebben humanista, abból indul ki, hogy mi az emberek valódi igénye, szükséglete. Szerinte Tarlós István nem érti a 21. századi várost, harminc-negyven évvel van lemaradva. Példaként említette a globális klímaváltozás és a légszennyezettség problémáját, amivel foglalkozni kellene fővárosi szinten is. Karácsony Gergely azt mondta, hogy
„az a harc, amit vívunk, nem az ellenzék harca a Fidesszel, hanem a budapestiek harca az autonómiájuk, a szabadságuk megvédése érdekében”.

Ha ez a politika sikeressé válik, akkor Orbán Viktor szembe fogja találni magát sok-sok százezer szavazattal, ami mögött ott van az a politikai program, hogy Budapestnek ezt a „fajta ledarálását, megalázását, jog- és vagyonfosztását megállítjuk és visszaszerezzük a városnak, ami jár neki” – mondta. Karácsony Gergely szerint a kormányfő logikájából az következik, ha „beáll egy polgárháborús helyzet” Budapest és a kormány között, akkor annak nem a budapestiek lesznek a vesztesei, hanem Orbán Viktor. Ugyanis, már csak a szavazók számát tekintve is, a változás mindig a nagyvárosból indul – mondta az ellenzéki politikus.
Az ország első előválasztása hétfő reggel indult: tömött sorokat sehol nem láttunk, de sok eltökélt, dühös szavazó akadt, aki rögtön a szavazóhelyiségek megnyitása után leadta voksát. Az erről szóló riportunkat itt, a Karácsony Gergellyel és Horváth Csabával készített interjúnkat pedig itt olvashatja. Az előválasztás részleteiről itt írtunk bővebben

Corvinus: elkerülhetetlen a tandíjemelés

Publikálás dátuma
2019.01.29. 21:04
Fotó: Népszava
Még mindig sötétben tapogatóznak a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) diákjai és oktatói az intézmény átalakulása kapcsán – hangzott el azon a kedd esti felsőoktatási kerekasztalon, amit az Oktatói Hálózat szervezett meg annak érdekében, hogy a közvélemény is képet kaphasson arról, mi zajlik az ország egyik vezető egyetemén. Egy valami szinte biztosra vehető: a tandíjemelés elkerülhetetlen lesz.
Mint arról lapunk is többször beszámolt, a Corvinusra nagy átalakítás vár idén: az intézmény kikerül a közvetlen minisztériumi fenntartás alól, nyáron már egy állami alapítású közhasznú alapítvány működtetheti tovább. A tervekről tavaly szeptemberben hullott le a lepel, s az egyetemdiákjait, munkavállalóit is meglepte. Egy októberi dolgozói értekezleten az is kiderült: 2020-ban már nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Ennek helyére ugyan létrehozzák a Corvinus-ösztöndíjat, ám az egyetem vezetése által is elismert cél az, hogy a jövőben emelkedjen a tandíjas hallgatók aránya. Az átalakítással – melynek lebonyolítására projektszervezetet hoztak létre – a hosszabb távon jelenleginél rugalmasabb működést, „világszínvonalú” oktatást akarnak elérni. - Megkérdeztük Lánczi András rektor úrtól, mi a garancia arra, hogy a Corvinus nem válik a gazdagok elitegyetemévé? A választ elintézte annyival, hogy ez egy „provokatív” kérdés – mondta Nagy Ákos, a BCE hallgatói szakszervezetének képviselője. Állítása szerint a hallgatókat tavaly teljesen váratlanul érte az átalakítás híre, és azóta sincs diskurzus. A Hallgatói Önkormányzat ugyan ígért tájékoztató fórumokat, ám azokra a mai napig nem tudtak sort keríteni. - Nem átlátható az átalakítási folyamat. A létrehozandó alapítvány kuratóriumának összetételéről sem tudni semmit. Az oktatók körében általános a bizonytalanság, mindenki spekulál. Ez egy méltatlan helyzet – erről Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Corvinusos alapszervezetének vezetője beszélt. Mint mondta, tudomásuk szerint semmilyen hatástanulmány nem készült az átalakítás lehetséges következményeiről. Bihari Péter közgazdász, a BCE oktatója szerint noha az egyetem vezetése hangsúlyozta, hogy az állami ösztöndíjak, még ha máshogy nevezik is őket, a mostani arányukban megmaradnak, arról semmilyen információ nincs, hogy ezek milyen időhorizonton maradnak fenn. - Lehet, hogy az induláskor még nem, vagy csak alig változik az állami férőhelyek száma, ám lehetséges, hogy aztán folyamatosan csökkenni fognak – mondta. Úgy véli, az egyetem gazdasági háttere elkerülhetetlenné teszi a hallgatói tandíjak jövőbeni emelkedését. A hozzáférés az egyetemi helyekhez ezzel is korlátozódni fog. Hangsúlyozta: nagy szükség lenne arra, hogy a folyamatról minél több szakmai vitát rendezzenek.  

„Nem jó ma egyetemnek lenni”

A jelenlegi felsőoktatási működési környezet akadályozza az egyetemek társadalmi, vállalati, piaci környezettel történő hatékony együttműködését. Gazdálkodás szempontjából ugyanúgy működik egy egyetem, mint egy kormányhivatal – vélekedett Kádár-Csoboth Péter felsőoktatási szakértő. Az alulfinanszírozás is jelentős problémákat okoz, a támogatások nem fedezik a bevételeket. „Nem jó ma Magyarországon egyetemnek lenni” - fogalmazott. Derényi András, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa szerint mindezzel a korábbi kormányok is tisztában voltak, éppen ezért már korábban is felmerült a fenntartói struktúra átalakítása. Az első átalakítási kísérletet a felsőoktatási törvény 1993-as módosítása jelentette, már ekkor felmerült, hogy közalapítványok működtessék az egyetemeket. A Pénzügyminisztérium ellenállása miatt akkor ez az elképzelés elbukott. 2004-ben, az akkor még új, 2006-os felsőoktatási törvény előkészítésekor került elő ismét a kérdés, egész pontosan az egyetemek közhasznú társasággá alakítása. 2008-ban, az úgynevezett státustörvényben jelent meg, hogy vállalkozói közintézményekké alakulhatnának az egyetemek. A tervek – elsősorban az esetleges átalakítások komplexitása és a bizonytalanság miatt – eddig csak tervek maradtak. 

Az egyetem szerint nem lesz tandíjemelés

"A Budapesti Corvinus Egyetem korábban is, és többször világossá tette, hogy az Egyetem fenntartóváltása nem érinti az ingyenes férőhelyek elérhetőségét és nagyságrendjét, valamint a fenntartóváltással összefüggésben az önköltséges képzések térítésének emelése sem várható" - közölte a BCE Kommunikációs Igazgatósága. Mint írták, "minden ennek ellentmondó nyilatkozat tájékozatlan és megalapozatlan megnyilvánulás, amelyet a Corvinus Egyetem határozottan visszautasít."

Szerző
Frissítve: 2019.01.31. 07:03