Az önkormányzati választásokig altatja az ügyet a Fidesz, aztán csonkol

Publikálás dátuma
2019.01.30 06:00
Csigajelmezben futott le egy szerelvényt a vonatok nevetséges tempója ellen tiltakozók egy tagja
Csutkai Csaba
Ellenzékben még hevesen védte, most felszámolná mellékvonalakat a Fidesz. Tizennégy szakasz van veszélyben, de az önkormányzati választások előtt jegelnék az ügyet. – tudta meg a Népszava.
Újra napirenden van vasúti mellékvonalak bezárása – értesült lapunk több vasutas szakszervezeti vezetőtől. Más forrásaink szerint a kis forgalmú vonalszakaszok megszüntetésének előkészítését jelzi az is: Fónagy János államtitkár irányításával már javában tart a párhuzamosságokat csökkenteni hivatott egységes országos vasúti- és buszmenetrend létrehozása. A hírt megerősítette a Népszavának a Közlekedő Tömeg Egyesület egyik alapítója is. Gyöngyösi Máté arra emlékeztetett: a MÁV Start Zrt. már tavaly novemberben két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasútvonalon is arra írt ki közbeszerzési pályázatot, hogy a szerelvényeket autóbusszal váltsák ki. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyan megakasztotta a folyamatot, és egyelőre megakadályozta, hogy a kiírásban szereplő december 9-e legyen az utolsó nap, amikor vonat jár a Nyíregyháza-Nyírbátor és a Mátészalka-Csenger vonalon, de a tárca csak általánosságokat tartalmazó akkori reagálása azt erősíti: a háttérben lehetnek tárgyalások a kérdésről. A vasúti személyszállításért felelős állami társaság vezérigazgatója a civil szervezet információi szerint elszánt a kérdésben, és további 12 szárnyvonalat akar felszámolni, mert a cég többmilliárdos hiányából mindenképpen szeretne faragni. A korábbi két megszüntetésre ítélt szakasszal együtt 14 vonalat számolnának fel. 
– Minden egyes bezárt vasútvonalért fáj a szívünk, mert ez a legtisztább s leginkább környezetbarát közlekedési mód – mondta a Népszavának Lintényi Levente, a MátészalkaLeaks egyik aktivistája. (Ez a csoport a közelmúltban arról vált híressé, hogy egy tagjuk a vonatok tempóját kigúnyolva csigajelmezben futva előzött le egy szerelvényt.) A város térségében több vonal is veszélyben van, az elmaradt korszerűsítések miatt több helyen csak óránként 25 kilométeres sebességgel mennek a vonatok, ezért az utasok egyre inkább a buszra pártolnak át. Ez a helyzet a Mátészalka-Nyíregyháza, Mátészalka-Csenger valamint a Zajta-Fehérgyarmat vonalon is. A csoport harmadik esztendeje próbálja elérni, hogy az állam a Debrecen-Mátészalka közötti pályát teljes hosszában újítsa fel, és tegye alkalmassá legalább óránként nyolcvan kilométeres sebességre. 2009-ben megszűnt a személyforgalom a Somogyszob-Balatonszentgyörgy szakaszon, mely a Balatonnal kötötte össze a kisvárost, de azt meg tudták akadályozni a helyiek, hogy a nagyatádi vonalat is felszámolják. – Nagyjából tízévente felmerül, hogy be kell zárni a szakaszt – felelte lapunk kérdésére Ormai István, Nagyatád független, civil szervezet színeiben megválasztott polgármestere. – Ezúttal még nem hallottam róla, de a véleményünk nem változott a legutóbbi bezáráskísérlet óta: a városnak óriási szüksége van a vasúti összeköttetésre! A gyékényesi vonalon fekvő településekről ezzel járnak iskolába és munkába, emellett a városból vasúton lehet a legegyszerűbben eljutni Kaposvárra vagy Budapestre. – Utoljára Baja Ferenc minisztersége alatt fejlesztették itt a vasutat, amikor InterPici járatokat csatlakoztattak az InterCity vonalakhoz, nem csoda, hogy veszélyben a Nyíregyháza-Nyírbátor vonal is – reagált a hírre Németh Attila, Nyírbátor szocialista alpolgármestere. A vonatok innen Nyíregyházáig két óra alatt teszik meg az alig negyven kilométeres utat. Az itt élők azt sejtik: különösebb csinnadratta nélkül átállítják majd őket a buszos közlekedésre – a gyárakba, üzemekbe már most is ilyenekkel hordják az embereket. A Közlekedő Tömeg Egyesület szakértője azonban úgy látja, 
nem a járatok megszüntetése, hanem éppen azok sűrítése hozna megoldást: több utast és magasabb bevételt.
 Ezeken a szakaszokon valóban rossz állapotban van a vasúti pálya, erre költeni kellene az államnak, de a közutak is rémesek, ma a távolsági busznak több idő kell Mátészalkáról Csengerbe jutni, mint a vonatnak – tette hozzá Gyöngyösi Máté. A civil szervezet számításai szerint évi 65 millió forintos veszteséget okozna a cégcsoportnak, ha a MÁV Start nem fizetne ennek a mellékvonalnak a használatáért a pályafenntartó MÁV Zrt-nek. Azt gondolják, ennél nem kerül látványosan többe a pálya és a szerelvény karbantartása, az állomások személyzetének kifizetése. Olyan kézzelfogható vasútfejlesztési terveket várna, amelyek alapján nemcsak az derül ki feketén-fehéren, hogy milyen fővonalakon tervez látványos beruházásokat a kormány, hanem az is, mi lesz a megoldás a központoktól távol eső települések lakóinak szállítására. A vasúti mellékvonalak jövőjével kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt a MÁV-csoport, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a helyközi közösségi közlekedés menetrendi szintű összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos munkahelye, a Miniszterelnöki Kabinetiroda sem.

Egyre bővül a "halállista"

A Közlekedő Tömeg Egyesület birtokában lévő nem hivatalos MÁV-Start-javaslatban most a következő vonalak bezárásának terve jelent meg: Almásfüzitő-Esztergom Csorna-Pápa Zalaegerszeg-Rédics Somogyszob-Nagyatád Godisa-Komló Szentlőrinc-Sellye Mohács-Villány Gyöngyös-Vámosgyörk Hidasnémeti-Szerencs Nyékládháza-Tiszaújváros Tiszafüred-Karcag Mezőtúr-Battonya Bizonytalan további két korábban megnevezett szakasz sorsa is Nyíregyháza-Nyírbátor Mátészalka-Csenger

Témák
vasútMÁV
Frissítve: 2019.01.30 06:00

Tölgyessy Péter: kiderül, hogy negyedszerre is a rossz oldalra állt-e az ország

Publikálás dátuma
2019.02.20 21:32
Fotók: Vajda József
A rendszerváltásban tevékenyen részt vevő egykori politikus szerint Orbán révén - a két világháború és a hidegháború után - ismét szembekerültünk a Nyugattal, és óriási árat fizethetünk, ha ez hibás döntés.
"Magyarország száz év alatt negyedik alkalommal hagyta el a nyugati utat" - mondta Tölgyessy Péter a szerdai, „Beteljesületlen reménység – 1989 csodája, majd kudarcba fordulása” címet viselő előadásában, amely alapvetően a rendszerváltást járta körül - írja a hvg.hu. Azonban - ahogy az a fenti mondatból is kiderül - akadtak benne azért aktuálpolitikai megállapítások is.

Tölgyessy szerint Magyarország, amely a 20. században mindig a "rossz oldalon" állt,
a rendszerváltással történelmi esélyt kapott, hogy visszatérjen a nyugati világhoz. "De amit a történelem az egyik kezével adott, a másikkal rögtön el is vette"
– fogalmazott az SZDSZ (1990-1996), majd a Fidesz (1998-2006) egykori parlamenti képviselője.
A szabad demokraták volt elnöke úgy véli, a magyar néplélekben Mohács óta benne van a pesszimizmus. A bajok ma is óriásiak, de a közhangulat rosszabb a valós helyzetnél. Az utolsó kettő-négy év a társadalom felső részében jelentős növekedést hozott, azonban a 40 százaléka roncstársadalom ebben a „félsiker-félkudarc történetben". Az aktuálisabb témákra rátérve úgy fogalmazott, egy rendszernek 25 év alatt be kell bizonyítani, hogy működik, a magyar demokrácia esetén ezért felvetődik a Jobbik 2006-os megerősödésének az oka. 2010 óta pedig új rendszerváltás zajlik, amely révén jelenleg "a kínai berendezkedés nyugati szélén vagyunk". Azt is mondta, a "rendszerben vannak tartalékok”, a Fidesz és Orbán Viktor pedig érzi, hogy mi kell a magyaroknak, miközben gazdaságilag kísérletezni kezdett – és sikereket ért el, tette hozzá.

Tölgyessy szavai szerint mégis olyasmi zajlik le, ami már háromszor megtörtént. Válságban van a nyugat, Orbán ráérzett a trendre, övé lehet a jövő, mégis a magországokkal szembeni útra terelte az országunkat, jogi, társadalmi, politikai és gazdasági értelemben is.
Megtörtént ez már akkor, amikor a németeket követte az ország mindkét háborúban, majd amikor a szovjet oldalon volt az ország. Most saját erőből van a másik oldalon az ország.
Az előadás végén Tölgyessy meglehetősen vészjóslóan azt vázolta, ha tényleg a nyugat alkonya van itt, Orbánnak lesz igaza,
viszont, ha a nyugat csak átmeneti válságban van, akkor a miniszterelnök a rossz oldalra állt, és vele együtt - megint - Magyarország is. Az elmúlt száz évben negyedszer tértünk el, kevesen tudják, hogy ennek mekkora ára lehet, ha a nyugat meg tudja oldani a válságát.

Kamu sportnapok félmilliárdért

Publikálás dátuma
2019.02.20 20:29

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megalakult, majd nem sokkal később csaknem félmilliárd forintot nyert egy kispesti óvónő vezette, s egy bihari kis faluba bejegyzett alapítvány sportnapok rendezésére az ország legszegényebb régióiban. Halmajon egy cigány önkormányzati sportnapra „repültek rá.”
- Három ember gumilabdával focizik egy deszkabudi előtt - egymillióért. Nem lesz ennél egyértelműbb képi illusztrációja annak, hogy miért kell Európai Ügyészség – írta ki közösségi oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki eheti korrupcióinfóján mutatta be, szerinte hogyan lopják el Magyarországon az uniós pénzeket egyre torokszorítóbb módon. Elmondta, hogy a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány 450 millió forintot nyert sport-napok és egészségügyi szűrések szervezésére, s azt vállalta, hogy 459 faluba viszi el ezeket, vagyis településenként nagyjából 1-1 milliós költséggel lehetett számolni. Az alapítvány közösségi oldalán rendre meg is jelentettek fotókat ezekről az eseményekről, s így borult ki a bili: a zömmel észak-, és kelet-magyarországi, hátrányos helyzetű kistelepüléseken ilyen sportnapként adminisztrálták például, hogy három ember focizik egy fabudi előtt, másutt a szőlőből kivezényelt munkások nyújtóztatták karjaikat, a harmadik településen egy cigarettázó férfi biciklizik, a negyediken zöldségesládák között szlalomoznak. A Facebook-oldal délutánra már el is tűnt. Elmentünk az egyik „kedvezményezett településre”, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Halmajra, hogy megkérdezzük, miként zajlott a tavaly július 21-re beharangozott, az uniós előírásoknak megfelelően kiplakátolt, meghirdetett, „Sportolj a harmadik évezredben” hangzatos nevet viselő esemény. - Sportnap? Nem emlékszünk. Biztos volt, mert nyaranta nálunk beindulnak a programok, de külön júliusi sportnap nem dereng - ezt mondják a községházán bent lévő ügyintézők, akik épp annak örvendenek, hogy visszajött az áram: új utcai lámpákat szerelnek odakint, nem merjük megkérdezni, vajon ki nyerte a tendert. Elirányítanak a Dankó Pista utcába, ahol két egyesület elnöke is lakik, pár háznyira egymástól. Horváth Elemért a délutáni szunyókálásból zavarjuk fel, dörgöli a szemét, de sportnapra ő sem emlékszik. Pedig működtet egy tanodát, harmincöt gyerekkel, egyikük biztosan mondta volna, ha focizni mennek egy ilyen napon. Egymillió forintból – amennyi fejenként egy-egy falura jutott – ráadásul már látványos akciót lehet szervezni, teszi hozzá, hiszen ő feleennyiből kihozott egy 75 kilométeres, kétnapos, ráadásul határokon átívelő biciklitúrát a szlovákiai Nagyidára, úgy, hogy még Edelényből kellett kerékpárokat bérelni, mert a halmaji gyerekeknek nemigen van ilyen hosszú útra megfelelő járgányuk. Budai Lászlót, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét épp kazánhegesztés közben találjuk a hátsó kertben. Ő sem emlékszik olyan sportnapra, amit a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány szervezett volna. Aztán bevillan valami. Valóban volt egy sportnap Halmajon – mondja -, júliusban, több, mint háromszáz ember részvételével, csakhogy azt éppenséggel maga a cigány önkormányzat szervezte. Minden évben meg szokták rendezni, tavaly is így tettek, idén is így fognak, meg jövőre is. A saját költségvetésükből állják a pénz nagy részét, vagy pályáznak, s a helyi önkormányzat is besegít, így tudnak babgulyást főzni, meg hangosítani. Tavaly a szikszói kistérségi központban egy rendezvényen megkérdezték Budai Lászlót, nem tudnak-e besegíteni a sportnapba, ő meg azt válaszolta, hogy dehogynem, minden segítség jól jön. - Aznap eljött ide a szikszó cigány önkormányzat egyik képviselője, hozott 25 ezer forintot, és azt mondta, majd valaki jön, és fényképeket is készít arról, hogy fociznak a gyerekek. Nem sokkal később előkerült egy olyan uniós tábla, amire rá szokták írni, ha megnyernek valamilyen pénzt, és azt leszúrták ide a sportpálya mellé. Gondoltam, hadd szúrják, minket az nem zavar, a huszonötezer forintból meg vettünk üdítőt a gyerekeknek – tette hozzá. Budai László sem akkor, sem azóta nem találkozott a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány képviselőjével, azt sem tudta, hogy létezik ilyen szervezet, de utólag összeállt neki a kép. „Rárepültek a mi sportnapunkra” - összegezte férfiasan. Az alapítvány egyébként szerda délutánra törölte az összes Facebook-fotót és videót, sőt, magát az oldalt is, pedig délelőtt még több száz felvétel burjánzott a „sportnapokról”. Korábban a botrányról elsőként hírt adó 444.hu lementett párat a képekből, épp attól tartva, hogy a felvételek viharos gyorsasággal eltűnnek. A pályázatokat felügyelő emberierőforrás-minisztérium később a hírportálnak – kérdésük nélkül - közleményben jelezte: mint minden támogatott programot, ezt is szigorúan ellenőrizni fogják, és ha a támogatás felhasználása kapcsán szabálytalanságot, visszaélést tapasztalnak, intézkednek. A 168 Óra megtalálta Glückné Márton Gyöngyit, a Hajdú-Bihar megyei Kismarjára bejegyzett alapítvány vezetőjét, egy kispesti óvoda óvónőjét, aki közölte: nem nyilatkozik, mert egyedül nincs felhatalmazva erre. Az alapítvány egyébként szerdán kora délután még közleményben reagált a korrupciógyanús felvetésekre, cáfolva, hogy egymilliót költöttek volna egy-egy sportnapra, szerintük egy átfogó egészségügyi programot hajtanak végre, de később ez a közlemény is eltűnt, a közösség oldalukkal együtt.
Témák
sportnap