Corvinus: elkerülhetetlen a tandíjemelés

Publikálás dátuma
2019.01.29. 21:04
Fotó: Népszava
Még mindig sötétben tapogatóznak a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) diákjai és oktatói az intézmény átalakulása kapcsán – hangzott el azon a kedd esti felsőoktatási kerekasztalon, amit az Oktatói Hálózat szervezett meg annak érdekében, hogy a közvélemény is képet kaphasson arról, mi zajlik az ország egyik vezető egyetemén. Egy valami szinte biztosra vehető: a tandíjemelés elkerülhetetlen lesz.
Mint arról lapunk is többször beszámolt, a Corvinusra nagy átalakítás vár idén: az intézmény kikerül a közvetlen minisztériumi fenntartás alól, nyáron már egy állami alapítású közhasznú alapítvány működtetheti tovább. A tervekről tavaly szeptemberben hullott le a lepel, s az egyetemdiákjait, munkavállalóit is meglepte. Egy októberi dolgozói értekezleten az is kiderült: 2020-ban már nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Ennek helyére ugyan létrehozzák a Corvinus-ösztöndíjat, ám az egyetem vezetése által is elismert cél az, hogy a jövőben emelkedjen a tandíjas hallgatók aránya. Az átalakítással – melynek lebonyolítására projektszervezetet hoztak létre – a hosszabb távon jelenleginél rugalmasabb működést, „világszínvonalú” oktatást akarnak elérni. - Megkérdeztük Lánczi András rektor úrtól, mi a garancia arra, hogy a Corvinus nem válik a gazdagok elitegyetemévé? A választ elintézte annyival, hogy ez egy „provokatív” kérdés – mondta Nagy Ákos, a BCE hallgatói szakszervezetének képviselője. Állítása szerint a hallgatókat tavaly teljesen váratlanul érte az átalakítás híre, és azóta sincs diskurzus. A Hallgatói Önkormányzat ugyan ígért tájékoztató fórumokat, ám azokra a mai napig nem tudtak sort keríteni. - Nem átlátható az átalakítási folyamat. A létrehozandó alapítvány kuratóriumának összetételéről sem tudni semmit. Az oktatók körében általános a bizonytalanság, mindenki spekulál. Ez egy méltatlan helyzet – erről Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Corvinusos alapszervezetének vezetője beszélt. Mint mondta, tudomásuk szerint semmilyen hatástanulmány nem készült az átalakítás lehetséges következményeiről. Bihari Péter közgazdász, a BCE oktatója szerint noha az egyetem vezetése hangsúlyozta, hogy az állami ösztöndíjak, még ha máshogy nevezik is őket, a mostani arányukban megmaradnak, arról semmilyen információ nincs, hogy ezek milyen időhorizonton maradnak fenn. - Lehet, hogy az induláskor még nem, vagy csak alig változik az állami férőhelyek száma, ám lehetséges, hogy aztán folyamatosan csökkenni fognak – mondta. Úgy véli, az egyetem gazdasági háttere elkerülhetetlenné teszi a hallgatói tandíjak jövőbeni emelkedését. A hozzáférés az egyetemi helyekhez ezzel is korlátozódni fog. Hangsúlyozta: nagy szükség lenne arra, hogy a folyamatról minél több szakmai vitát rendezzenek.  

„Nem jó ma egyetemnek lenni”

A jelenlegi felsőoktatási működési környezet akadályozza az egyetemek társadalmi, vállalati, piaci környezettel történő hatékony együttműködését. Gazdálkodás szempontjából ugyanúgy működik egy egyetem, mint egy kormányhivatal – vélekedett Kádár-Csoboth Péter felsőoktatási szakértő. Az alulfinanszírozás is jelentős problémákat okoz, a támogatások nem fedezik a bevételeket. „Nem jó ma Magyarországon egyetemnek lenni” - fogalmazott. Derényi András, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa szerint mindezzel a korábbi kormányok is tisztában voltak, éppen ezért már korábban is felmerült a fenntartói struktúra átalakítása. Az első átalakítási kísérletet a felsőoktatási törvény 1993-as módosítása jelentette, már ekkor felmerült, hogy közalapítványok működtessék az egyetemeket. A Pénzügyminisztérium ellenállása miatt akkor ez az elképzelés elbukott. 2004-ben, az akkor még új, 2006-os felsőoktatási törvény előkészítésekor került elő ismét a kérdés, egész pontosan az egyetemek közhasznú társasággá alakítása. 2008-ban, az úgynevezett státustörvényben jelent meg, hogy vállalkozói közintézményekké alakulhatnának az egyetemek. A tervek – elsősorban az esetleges átalakítások komplexitása és a bizonytalanság miatt – eddig csak tervek maradtak. 

Az egyetem szerint nem lesz tandíjemelés

"A Budapesti Corvinus Egyetem korábban is, és többször világossá tette, hogy az Egyetem fenntartóváltása nem érinti az ingyenes férőhelyek elérhetőségét és nagyságrendjét, valamint a fenntartóváltással összefüggésben az önköltséges képzések térítésének emelése sem várható" - közölte a BCE Kommunikációs Igazgatósága. Mint írták, "minden ennek ellentmondó nyilatkozat tájékozatlan és megalapozatlan megnyilvánulás, amelyet a Corvinus Egyetem határozottan visszautasít."

Szerző
Frissítve: 2019.01.31. 07:03

Zátonyra futott hajó vesztegel a Dunán

Publikálás dátuma
2019.01.29. 20:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A folyó apadása miatt egyelőre nincs esély arra, hogy megmozdítsák a teherszállítót.
Zátonyra futott egy teherszállító hajó a Dunán Esztergom közelében, a Helemba-szigetnél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A teherszállító lefelé hajózott a Dunán, amikor január 17-én valamiért letértek a hajózási útvonalról. A hajótest nem sérült meg, nem szivárog belőle veszélyes anyag a Dunába, és rakománya sem volt. A folyó apadása miatt egyelőre nincs esély arra, hogy a hajót megmozdítsák. A hatóságok egyelőre vizsgálják, hogy miért tértek le a hajóútról, de a csatorna információi szerint elképzelhető, hogy elaludt a kapitány. Úgy tudják, a hajó román tulajdonosa szerzett egy csónakot, amivel ellátmányt vittek a legénységnek. Az ATV értesülése szerint a legénység uszadékfának nézhetett egy hajózási bóját, ezért mentek rossz irányba.
Szerző
Témák
Duna teherhajó

Gyurta Dániel miniszteri főtanácsadó lett

Publikálás dátuma
2019.01.29. 20:01

Fotó: Molnár Ádám
Ezt Szijjártó Péter jelentette be azon az aláírási ünnepségen, amelyen a Testnevelési Egyetem rektorával, Mocsai Lajossal írt alá együttműködési megállapodást minisztériuma nevében.
Mostantól miniszteri főtanácsadóként dolgozik a Külkereskedelmi és Külügyminisztériumban Gyurta Dániel – közölte a külgazdasági és külügyminiszter. A Nemzeti Sport összefoglalója szerint Szijjártó az aláírási ünnepségen egyebek mellett a sportnak a diplomáciában és az országok közötti nemzetközi gazdasági versenyben játszott szerepét méltatta, világszerte keresett terméknek nevezve például a Testnevelési Egyetem képzéseit. Szijjártó beszélt a KKM új, sportdiplomáciai főosztályáról, a közelmúlt és a közeljövő hazai rendezésű világversenyeiről, és kitért arra: a napokban lett az általa vezetett minisztérium munkatársa a volt olimpiai bajnok úszó, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, Gyurta Dániel.
Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 20:23