Corvinus: elkerülhetetlen a tandíjemelés

Publikálás dátuma
2019.01.29 21:04
Fotó: Népszava
Még mindig sötétben tapogatóznak a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) diákjai és oktatói az intézmény átalakulása kapcsán – hangzott el azon a kedd esti felsőoktatási kerekasztalon, amit az Oktatói Hálózat szervezett meg annak érdekében, hogy a közvélemény is képet kaphasson arról, mi zajlik az ország egyik vezető egyetemén. Egy valami szinte biztosra vehető: a tandíjemelés elkerülhetetlen lesz.
Mint arról lapunk is többször beszámolt, a Corvinusra nagy átalakítás vár idén: az intézmény kikerül a közvetlen minisztériumi fenntartás alól, nyáron már egy állami alapítású közhasznú alapítvány működtetheti tovább. A tervekről tavaly szeptemberben hullott le a lepel, s az egyetemdiákjait, munkavállalóit is meglepte. Egy októberi dolgozói értekezleten az is kiderült: 2020-ban már nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Ennek helyére ugyan létrehozzák a Corvinus-ösztöndíjat, ám az egyetem vezetése által is elismert cél az, hogy a jövőben emelkedjen a tandíjas hallgatók aránya. Az átalakítással – melynek lebonyolítására projektszervezetet hoztak létre – a hosszabb távon jelenleginél rugalmasabb működést, „világszínvonalú” oktatást akarnak elérni. - Megkérdeztük Lánczi András rektor úrtól, mi a garancia arra, hogy a Corvinus nem válik a gazdagok elitegyetemévé? A választ elintézte annyival, hogy ez egy „provokatív” kérdés – mondta Nagy Ákos, a BCE hallgatói szakszervezetének képviselője. Állítása szerint a hallgatókat tavaly teljesen váratlanul érte az átalakítás híre, és azóta sincs diskurzus. A Hallgatói Önkormányzat ugyan ígért tájékoztató fórumokat, ám azokra a mai napig nem tudtak sort keríteni. - Nem átlátható az átalakítási folyamat. A létrehozandó alapítvány kuratóriumának összetételéről sem tudni semmit. Az oktatók körében általános a bizonytalanság, mindenki spekulál. Ez egy méltatlan helyzet – erről Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Corvinusos alapszervezetének vezetője beszélt. Mint mondta, tudomásuk szerint semmilyen hatástanulmány nem készült az átalakítás lehetséges következményeiről. Bihari Péter közgazdász, a BCE oktatója szerint noha az egyetem vezetése hangsúlyozta, hogy az állami ösztöndíjak, még ha máshogy nevezik is őket, a mostani arányukban megmaradnak, arról semmilyen információ nincs, hogy ezek milyen időhorizonton maradnak fenn. - Lehet, hogy az induláskor még nem, vagy csak alig változik az állami férőhelyek száma, ám lehetséges, hogy aztán folyamatosan csökkenni fognak – mondta. Úgy véli, az egyetem gazdasági háttere elkerülhetetlenné teszi a hallgatói tandíjak jövőbeni emelkedését. A hozzáférés az egyetemi helyekhez ezzel is korlátozódni fog. Hangsúlyozta: nagy szükség lenne arra, hogy a folyamatról minél több szakmai vitát rendezzenek.  

„Nem jó ma egyetemnek lenni”

A jelenlegi felsőoktatási működési környezet akadályozza az egyetemek társadalmi, vállalati, piaci környezettel történő hatékony együttműködését. Gazdálkodás szempontjából ugyanúgy működik egy egyetem, mint egy kormányhivatal – vélekedett Kádár-Csoboth Péter felsőoktatási szakértő. Az alulfinanszírozás is jelentős problémákat okoz, a támogatások nem fedezik a bevételeket. „Nem jó ma Magyarországon egyetemnek lenni” - fogalmazott. Derényi András, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa szerint mindezzel a korábbi kormányok is tisztában voltak, éppen ezért már korábban is felmerült a fenntartói struktúra átalakítása. Az első átalakítási kísérletet a felsőoktatási törvény 1993-as módosítása jelentette, már ekkor felmerült, hogy közalapítványok működtessék az egyetemeket. A Pénzügyminisztérium ellenállása miatt akkor ez az elképzelés elbukott. 2004-ben, az akkor még új, 2006-os felsőoktatási törvény előkészítésekor került elő ismét a kérdés, egész pontosan az egyetemek közhasznú társasággá alakítása. 2008-ban, az úgynevezett státustörvényben jelent meg, hogy vállalkozói közintézményekké alakulhatnának az egyetemek. A tervek – elsősorban az esetleges átalakítások komplexitása és a bizonytalanság miatt – eddig csak tervek maradtak. 

Az egyetem szerint nem lesz tandíjemelés

"A Budapesti Corvinus Egyetem korábban is, és többször világossá tette, hogy az Egyetem fenntartóváltása nem érinti az ingyenes férőhelyek elérhetőségét és nagyságrendjét, valamint a fenntartóváltással összefüggésben az önköltséges képzések térítésének emelése sem várható" - közölte a BCE Kommunikációs Igazgatósága. Mint írták, "minden ennek ellentmondó nyilatkozat tájékozatlan és megalapozatlan megnyilvánulás, amelyet a Corvinus Egyetem határozottan visszautasít."

Frissítve: 2019.01.31 07:03

Évi egymillió forinttal is megrövidíthetik a tanárokat - töltik a sztrájkalapot

Publikálás dátuma
2019.03.20 00:00

Fotó: Vajda József
Utoljára 25 ezer pedagógus szüntette be a munkát, most ezt a tömeget szeretnék megtöbbszörözni.
– Sajnos mi nem tudjuk megerősíteni, hogy hatalmas siker lenne a pedagógus életpálya-modell, mint ahogy azt nemrég Rétvári Bence államtitkár közölte. A valóságban nagyon komoly gondok vannak – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsa szerint az egyik legnagyobb probléma az óraszámok kérdése: a 22-26 órás felosztásban ugyanannyit keres az a tanár, aki heti 26 óra tanórát tart meg, mint aki 22-t. Azzal pedig, hogy a bérek vetítési alapját nem a mindenkori minimálbér teszi ki, jelentős összegeket vonnak el a pedagógusoktól. – Ennek tudatosítására létrehoztunk egy „bérnyomásmérőt”, amelyből kiderült például, hogy egy 31 éve a pályán lévő mesterpedagógus havonta bruttó 100 ezer forinttal kap kevesebbet annál, mintha a jelenlegi minimálbérhez lenne kötve a fizetése. Ez évente 1 millió 200 ezer forintos kiesést jelent számára. De egy pályakezdő is bruttó 50 ezerrel keres kevesebbet, pedig az ő támogatásuk, pályán tartásuk életbevágó lenne – fogalmazott az elnök. A Magyar Nemzet nemrég kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, jövőre 30 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Szabó Zsuzsa emlékeztetett: ez volt a PSZ álláspontja is a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésein. Viszont a szakszervezet azt is kikötötte, hogy a 30 százalékos emelés csupán az első lépés lehet, azt további bérfelzárkóztatásnak kell követnie annak érdekében, hogy legalább a kormányzati ciklus végéig elérje a tanárbérek vetítési alapja a minimálbér összegét. Erre a tanács következő, március 26-i ülésén várnak garanciákat. – Szeretnénk, ha megszűnne az időhúzás és érdemben is előrébb jutnánk. Az üléseken gyakran csak azt ismételgetjük, ami előzőleg már elhangzott. Ennek véget kell vetni. Ha március 26-án nem jutunk dűlőre, el kell döntenünk, mit lép a PSZ – mondta az elnök. Az egyik út a sztrájk, amelynek az előkészületei is megkezdődtek. A PSZ Országos Vezetősége nemrég arról döntött: 50 millió forintos sztrájkalap létrehozását javasolja a kongresszusnak; ebből támogatnák azokat a pedagógusokat, akik a sztrájk idejére nem kapnak bért. Elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot is. Ebben a tekintetben nagy a szórás: vannak iskolák, ahol a tantestület szinte 100 százaléka sztrájkolna, máshol alig érzékelhető a sztrájkkészség. – Ez az eredményektől függően változhat, de abban biztos vagyok, tudjuk mozgósítani a kollégákat, ha szükség lesz rá – vélekedett Szabó Zsuzsa. Felidézte: a 2016-os sztrájkban mintegy 25 ezren vettek részt. Ha belevágnak egy hasonló akcióba, ezt szeretnék megtöbbszörözni. De egyelőre a PSZ bízik a tárgyalások sikerében.
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.03.20 00:00

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51