Milliárdokat fizetnek az emberek a kormányzati "bankadó" miatt

Publikálás dátuma
2019.01.30. 11:02

Fotó: Shutterstock
A tranzakciós illetéket a pénzintézetek lendületből átnyomták az ügyfelekre.
Indított-e vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank azon bankokkal szemben, amelyek az ügyfelekre hárították a tranzakciós illetéket, ezt firtatta az MSZP-s Mesterházy Attila, írja a hvg.hu. A 2013. január elsejével bevezetett (és 2019. január elsejével a 20 ezer forint alatti tranzakciókra eltörölt) 0,3 százalékos illetéket ugyanis a hitelintézetek jó része közvetlenül a fogyasztóra hárította, melyre egyébként a jogszabály lehetőséget is biztosított nekik. Matolcsy György jegybankelnök válaszában leszögezte: a Magyar Nemzeti Bank figyelemmel kísérte, hogy az intézmények a jogszabályokkal összhangban módosították-e egyoldalúan a bankszámlák, bankkártyák díjait vagy költségeit. „A vizsgálatok eredményként a Jegybank összesen 1,86 milliárd forint bírságot szabott ki és 142 intézménnyel szemben hozott intézkedést” - írja az MNB-elnök. A jegybank a jogsértően elvont jutalékok és díjak visszafizetését is előírta, ennek nyomán „a hitelintézetek több mint 1 millió fogyasztónak mintegy 4 milliárd forintnyi összeget térítettek vissza.” Bár az érintett pénzintézetek többsége végrehajtotta a jegybanki határozatot, 26 intézmény perben támadta meg azokat. Ebből 23 zárult le jogerősen az MNB pernyertességével, kettő még folyamatban van, és csak egyet nyert meg bank." A bankok tehát a bírság mértéke, illetve az intézkedések és elvesztett perek számából kiindulva többségében "túltolták" a közteher áthárítását a fogyasztókra. Január elsejétől egyébként a 20 ezer forintnál alacsonyabb összegű átutalásoknál eltörölték az állam zsebébe vándorló tranzakciós illetéket - más kérdés, hogy néhány hazai pénzintézet nem építette be azonnal a változást a díjszabásába, vagyis az ügyfelek ma is ugyanannyit fizetnek, mint korábban. Amikor a hónap eleján megkérdeztük az MNB-t, van-e hatásköre felügyeleti szervként arra, hogy a számlaköltségek csökkentését kikényszerítse, kiderült, hogy nincs.
Szerző

Okostelefon, vén autó és darált helyett szemes - át kellett írni a magyarok vásárlási statisztikáját

Publikálás dátuma
2019.01.30. 10:14
Illusztráció
Fotó: AFP
Érezhetően mást vesznek a magyarok, mint pár évvel korábban.
Idén is jó néhány termékkel és szolgáltatással bővült a fogyasztói árindex kiszámításához használt inflációs kosár. Az ok, hogy érezhetően mást vesznek a magyarok, mint pár évvel korábban - írja a napi.hu. Február 12-én publikálja a KSH a 2019-es első, januári inflációs számait. Ilyentájt derül ki az is, hogy milyen fontosabb tételek változtak a fogyasztói kosárban.
A fogyasztói árak változása jelentősen befolyásolja a nettó átlagkeresetek reálértékét. Így az inflációs kosár olyan tételek kiszámításának lehet fontos alapja, mint például a nyugdíj.
Ebben a megfigyelésben jelenleg mintegy 1000 reprezentáns - 140 árucsoportra összegezve - szerepel. A statisztikusok minden megyében feljegyzik minden reprezentáns árát, mégpedig több felíróhelyen, így havonta reprezentánsonként 35-150, összesen pedig mintegy nyolcvanezer ár gyűlik össze az árindex számításához. Hat tétel került ki, és nyolc be a KSH-féle fogyasztói kosárba januártól.

Ezek változtak

A fogyasztás tartós bővülésének logikus következménye az autózással kapcsolatos kiadások emelkedése. A statisztikusok tavaly, 2018-ban csak egy autót vettek fel az amúgy elég hosszú listára, idén viszont több fontos változás is történt. Így a használt, 5-7 éves Suzuki Swift 1.2-as lekerült, a használt, 12-14 éves Suzuki Swift 1.3-as felkerült a listára. A lépés mind bizonnyal nem független attól, hogy kitartóan öregszik a magyarországi járműpark: a KSH adatai szerint a személygépkocsik átlagéletkora a 2010-es 11,3 évről 2016-ban 13,9 évre, majd 2017-ben 14,1 évre emelkedett. A kosárba került egyúttal az első hibrid is, az ötajtós Toyota Auris 1.8 Hybrid Live. A KSH kivette a tételek közül továbbá az autófényezés rezsi óradíját, helyére pedig a személygépkocsi átírásának illetéke, az eredetiségvizsgálat díja, valamint a téli-nyári autógumicsere díja került.
Kivették 2019-től a mobilok közül a 8 gigabyte-os (GB) belső tárhellyel rendelkező, 4-5 hüvelykes kijelző androidos készüléket, bekerült viszont a 32 GB-os belső tárhelyű, 5,5-6 hüvelykes kijelzős androidos okostelefon - miközben ott továbbra is szerepel köztes modellként a 16 GB-os androidos mobil.
Egy repüléssel kapcsolatos tétel is megjelent, elismerve a magyarok utazási szokásait: a statisztikusok ugyanis januártól nézik és beszámolják az infláció alakulásába az 55-ször 40-szer 20 centiméteres gurulós bőrönd fapados légitársaságok által elkért árát is.
A reprezentánsok listáján többféle kávététel is található, közülük az egyiknél most csere történt. A KSH ugyanis az egy kilogrammos őrölt kávét levette a listáról, bekerült viszont a fél kilogrammos szemes kávé.
A fogyasztási reprezentánsok közül lekerült a bezárt Magyar Nemzet. Így jelenleg a napilapok közül a Nemzeti Sport és Blikk szerepel a KSH "inflációs célpontjai" között, míg a hetilapok közül a Story, a HVG, a Kiskegyed, Nők Lapja, a TVR-Hét.
Az idei veszteséglistát növeli a szék kárpitozása - egészen pontosan a 45-ször 55 centiméter ülőrészes szék kárpitozásának - munkadíjának levétele. A jelek szerint a magyarok egyre kevésbé hajlanak kopott székeik felújíttatására.
Szerző
Frissítve: 2019.01.30. 10:32

Annyi a hazai burgonyának, jön a drága importkrumpli

Publikálás dátuma
2019.01.30. 08:52
Illusztráció
Fotó: AFP
A kiskereskedelemben már 300 forint körül van a burgonya kilója. Alig 200 ezer tonnás az éves magyar krumplitermés, és az is csak január végéig tart ki.
Kilogrammonként 140 forint volt a burgonya bruttó termelői átlagára az idei második héten a Budapesti Nagybani Piacon, miközben az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint egy évvel ezelőtt 80 forintot kellett fizetni érte - írja a Világgazdaság. A kiskereskedelemben a mosott, csomagolt burgonya már 300 forint körüli áron kapható.
Általában csak január végéig, február közepéig tart ki a magyarországi burgonyatermés, onnantól pedig importra van szükség. Ám a rossz időjárás miatt a nagy európai burgonyatermesztő országokban is kevesebb termett, Franciaországban például 30 százalékkal lett kisebb a jó minőségű áru mennyisége.
Az agrárkamara korábbi összesítése szerint üzemi méretekben alig több mint nyolcezer hektáron termelnek burgonyát Magyarországon, ahonnan mintegy 200 ezer tonna termést takarítanak be. Az AKI szerint tavaly 8046 hektárról 192,7 ezer tonnát szedtek fel. A termés - mint a KSH adataiból kiderül - 1960-ban még hárommillió tonnás volt, 1990-ben 1,2 millió tonnás, ám a 2000-es évek elejére már 780 ezer tonnára csökkent.
Szerző
Frissítve: 2019.01.30. 08:56