Irányított fény - ahol politikai utasításra égnek a lámpák

Publikálás dátuma
2019.01.30. 21:23

Fotó: Csortos Szabolcs
Az elmúlt hetekben Pécsen egymást érték a tüntetések, de ezekben nem csak az volt a közös, hogy mindegyiket kormányellenes tiltakozók szervezték, hanem az is: majd mindegyik akciónál épp ott és akkor hibásodtak meg közterületi lámpák, amikor a megmozdulásokat tartották.
Legutóbb – mint arról írtunk – város két pontján volt félpályás útlezárás. Az egyik helyszínen a tüntetők a várostáblán belül sorakoztak fel, vagyis ott, ahol van közvilágítás. A demonstráció kezdete után egy órával még sűrű sötét volt, mégis kialudt az a négy lámpa, ami a tüntetők által elfoglalt útszakaszra szórta a fényt. Az utca többi lámpája égett. Másnap újra volt tüntetés és a demonstrálók feje fölött megint kialudtak a lámpák. Megkérdeztük az EON-t az „áramszünet” okáról, s azt a választ kaptuk, hogy a lámpákat be- és kikapcsoló automata berendezés időzítője romlott el, ezért a lámpákat este egy órával hamarabb kapcsolták fel, reggel pedig egy órával hamarabb oltották le. Az EON ígéretet tett arra, hogy kijavítja a berendezést. A cég szóvivője hozzátette, hogy szakembereik szerint nemcsak a tüntetők feletti négy lámpát érintette a hiba, hanem az utca és a környék további negyven fényforrását. A tüntetők viszont állítják, hogy csak a felettük álló négy lámpa aludt ki hajnali hatkor, a többi nem. Emiatt arra gyanakodnak, hogy valaki szándékosan idézte elő a hibát, s a célja vélhetően az volt, hogy az álló konvoj mellett a hajnali sötétben elsuhanó autók utasai ne lássák a tüntetők Orbánt bíráló és szidalmazó tábláit. Nem volt olyan tüntető, aki elhitte volna, hogy a hiba a véletlen műve. Mindez érthető is azok után, hogy Pécsett a túlóratörvény ellen szervezett két tüntetésen, december 14-én és január 4-én este sötétség várta a Barnakán bástyához érkező demonstrálókat. Ott is csak a gyülekező hely négy lámpája nem égett. Azokat a lámpákat a városi önkormányzat cége, a Biokom üzemelteti, s szerintük egy kábelszakadás okozta a bajt, és a hiba okának megállapítását épp az első tüntetés napján rendelték meg egy vállalkozástól. A kábelszakadást azonban – a rossz időjárásra hivatkozva - nem javították ki a következő tüntetésig.
Témák
Pécs tüntetés

A tavalyi káosz és tiltakozások ellenére idén is lesz Red Bull Air Race Budapesten

Publikálás dátuma
2019.01.30. 20:50
A kép illusztrációAFP Fotó: Kisbenedek Attila
Korábban maga Tarlós István főpolgármester mondta, hogy ha minden ugyanúgy lesz, mint legutóbb, nem ad zöld utat a versenynek. Lehet, hogy az élő szerződés közbeszólt.
Idén is lesz Red Bull Air Race Budapesten, méghozzá az energiaital márka honlapjának tanulsága szerint július 13-14-én - szúrta ki az Index. A repülőgépek szokás szerint a Duna felett, a Parlament előtti szakaszon kerülgetik majd az akadályokat és mutatják be trükkjeiket. A hír azért is érdekes, mert a tavalyi hasonló esemény hetekig tartó lezárásokat és káoszt hozott, aminek végén Tarlós István főpolgármester is megszólalt: mint akkor fogalmazott, ha 2019-ben is hasonló feltételekkel akarják megszervezni a versenyt, akkor vétózni fog. Ezt a bejelentést akkor sokan örömmel nyugtázták, hiszen nemcsak az útlezárások, hanem a gépek által keltett zaj is jó néhány fővárosi lakos életét megkeserítik a rendezvény idején. Az LMP akkortájt petíciót is indított, hogy tiltsák be a versenyt, álláspontjuk szerint ugyanis nem elég, hogy elviselhetetlen zajjal jár, ezért a főváros még fizet is. Az Index szerint annak, hogy Budapest mégis szerepel a naptárban, két oka lehet. A kedvezőbb forgatókönyv esetén a szervezők tettek ígéretet arra, hogy ezúttal a lakosok számára zökkenőmentesebb lesz a viadal. Egy másik, aggasztóbb változat szerint viszont a Red Bullnak 2020-ig élő szerződése van a budapesti versenyekre, úgyhogy azt sem lehet kizárni, hogy nem is volt semmiféle egyeztetés, és az idei, sőt a jövő évi verseny is pont ugyanúgy zajlik majd le, mint a tavalyi.
Szerző

Szobrot emelnének Orbánnak - populisták, szélsőjobbosok imádták a magyar miniszterelnököt az EP-vitán

Publikálás dátuma
2019.01.30. 20:49

Fotó: Európai Parlament
A néppárti képviselők viszont cseppet sem finomkodtak.
A kormányok képviselőiből álló EU Tanács végre hozzon döntéseket a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás keretében - ezt sürgették baloldali és liberális képviselők az Európai Parlament szerda esti vitájában, amelyet az alapjogok magyarországi helyzetéről rendeztek. A Fidesz EP-képviselői — Deutsch Tamás és Gál Kinga — a “bevándorláspárti” többség választási kampányának, valamint a “frusztrált magyar ellenzék performanszának” nevezték a plenáris eszmecserét. Populista és szélsőjobboldali támogatóik az Orbán-kormány védelmére keltek beszédeikben, egy holland EP-képviselő egyenesen azt javasolta, hogy emeljenek szobrot a hazáját védelmező magyar kormányfőnek — uniós pénzből.

Az Orbán-rendszert bíráló felszólalók hosszasan sorolták a budapesti kormány tavaly ősz óta meghozott intézkedéseit, amelyek szerintük még inkább aláássák a demokráciát és a jogállamot. A CEU amerikai képzéseinek elüldözése és az állami ellenőrzés alól kivont kormányközeli médiaalapítvány létrehozása éppúgy szóba került, mint a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály elfogadása és az elítélt macedón ex-kormányfő, Nikola Gruevszki befogadása.
Nem fukarkodtak a kritikával a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak (EPP) az EP-képviselői sem: a luxemburgi Christophe Hansen például azt mondta, hogy ha Magyarország ma jelentkezne az Európai Unióba, nem felelne meg a csatlakozási kritériumoknak. Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a friss korrupciós listát emlegetve kiemelte, hogy csalások és illegális pályáztatások jellemzik az uniós források magyarországi felhasználását. Az Európai Bizottság nevében Frans Timmermans első alelnök bejelentette: a testület vizsgálja, hogy a túlóratörvény és a közigazgatási bíróságokról szóló jogszabály megfelelnek-e az uniós előírásoknak. A politikus szomorú és az EU történetében példátlan esetnek nevezte, hogy egy egyetemnek el kell hagynia a székhelyét kormányzati nyomásgyakorlás miatt. Judith Sargentini, a 7. cikkelyes, jogállamisági eljárást kezdeményező parlamenti jelentés szerzője arról beszélt, hogy az állásfoglalás tavaly őszi elfogadása óta csak romlott a helyzet Magyarországon, és az embereknek minden okuk megvan rá, hogy tiltakozásul kimenjenek az utcára. A holland zöldpárti EP-képviselőt egyébként nem kímélte a jobboldal: Gál Kinga arra kérte, hogy végre hagyja békén a magyar polgárokat, a jobbikos Morvai Krisztina pedig a jórészt üres tárgyalóteremre mutatva arra hívta fel a figyelmét, hogy senkit sem érdekel "a szerencsétlenkedése".
- Európa legvidámabb barakkját a kontinens új siralomházává változtatta a Fidesz — mondta hozzászólásában a szocialista Szanyi Tibor. A DK-s Niedermüller Péter úgy vélekedett, Orbán Viktor azért maradt távol a parlamenti vitától, mert fél a demokratikus vitától. - Minek kell még történnie, hogy az EU Tanácsa és az Európai Néppárt felismerjék a veszélyt, amit Magyarország illiberalizálódása jelent? — tette fel a kérdést Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője. Úgy tűnik, a válaszra még várni kell: a magyarországi vitán az EPP álláspontját Deutsch Tamás ismertette a frakció vezérszónokaként.
Témák
Európai Unió
Frissítve: 2019.01.30. 21:04