Hosszú idő után először hagyhatta el viszonylagos elégedettséggel az alsóházi üléstermet Theresa May kedd késő este. A képviselők a házelnök által kiválasztott hét módosító indítványról szavaztak. Amint az várható volt, a voksok kimenetele hű és hasznos képet adott arról, mi az elképzelésük a honatyáknak a patthelyzet megoldásával kapcsolatban, minek kellene történnie ahhoz, hogy alig néhány héttel az EU március 29-i elhagyása előtt áldásukat adják a Brüsszellel kötött megállapodásra.
A képviselők a házelnök, John Bercow által kiválasztott hét módosító indítvány közül mindössze kettőnek adtak többséget. A feszült hangulatú ülésen elutasították például azt a munkáspárti és konzervatív kollégák által benyújtott közös tervet, mely elhalasztotta volna a kilépést, amennyiben február végéig nem született volna meg a megegyezés. Átment viszont az a hasonlóan összpárti előterjesztés, mely elveti a “no-deal”, azaz az Európai Unió rendezetlen elhagyásának lehetőségét. Ennek a fontos fejleménynek csak az a szépséghibája, hogy ha fontos hangulat-indikátor is, semmiféle jogi kötelezettséggel nem jár a kormány számára.
Amiért a maratoni ülés végén Theresa May győztesként hagyhatta el a kamarát, az a képviselőktől kapott felhatalmazás volt a visszavonulási törvény felülvizsgálatára. Kényelmes, 317-301 arányú többség szólította fel a kormányt, hogy a szitokszónak számító “backstop” helyett “alternatív intézkedésekkel” oldja fel az északír-ír határ rendezését. Theresa May korábban, szűk körben kétszer is nemet mondott a Sir Graham Brady, a “mezei” parlamenti képviselőket tömörítő 1922-es bizottság elnökének kompromisszumos javaslatára. A tervet eredetileg Kit Malthouse lakásügyi államtitkár és az alsóház öt más, részben kilépés-, részben maradáspárti tagja dolgozta ki. Részben technológiai fejlesztésekkel kerülnék ki a “kemény”, azaz fizikai valóságában létező határ visszaállítását, részben hosszabb átmeneti időszakkal helyettesítenék az Észak-Írországot továbbra is az EU vámuniójában tartó, sőt az egységes piac bizonyos elemeit is megőrző “backstopot”.
Ahogy erre a szavazásokat követő rövid állásfoglalásában Theresa May utalt, a parlament biztosította az Európai Uniót afelől, hogy egy módosított alku meg fogja kapni a szükséges többséget. Miután az alsóház kizárta a “no-deal” lehetőségét, teljesült a Jeremy Corbyn által kitűzött feltétel is a kormányfővel folytatott megbeszélésre. Theresa May az elmúlt két hétben minden ellenzéki párt vezetőjével és képviselőivel, valamint szakszervezeti funkcionáriusokkal és az üzleti élet protagonistáival is konzultált a Brexit-válság megoldása érdekében. A Labour frontembere viszont csak szerdán, a kormányfői interpellációk után volt hajlandó a közvetlen dialógusra. Corbyn szóvívője “komolynak és konstruktívnak” nevezte később a találkozót, melyet a két fél további megbeszélései követnek majd. A munkáspárti vezető kifejtette saját alternatív Brexit-koncepcióját, de arról nem szól a fáma, mit takar ez pontosan.
Helyreállt, legalábbis egy időre a béke a kormányt a parlamentben életben tartó észak-ír Demokratikus Unionista Párttal is. A párt vezető-helyettese, Nigel Dodds “helyes, előrevezető lépésként” értékelte, hogy Theresa May visszatér Brüsszelbe és engedményeket kér az ellentmondásos “backstop” ügyben. Legalább ennyire fontos az ostromolt kormányfő számára, hogy maga mellé állította saját frakciójának rebellis tagjait. Ahogy erre a Brexit-párti parlamenti csoport, a European Research Group vezetője, Jacob Rees-Mogg utalt, a támogatás feltételes, hiszen nem a “backstop” a megegyezés egyetlen problémája.
