A "kormány ügyvédje" nyerészkedésről beszél, a Politikatörténeti Intézet aljasságról - és dacol a hatalommal

Publikálás dátuma
2019.01.31 08:15

Fotó: Tóth Gergő
Lefújták a meccset, vesztettek, menniük kell – üzente a Politikatörténeti Intézetnek az állam képviselője. Az intézmény „minden fronton ellenáll”.
Élesedik a küzdelem az értékes Alkotmány utcai épületrész körül, amit évtizedek óta a Politikatörténeti Intézet (PTI) használ. A Kúria nemrég kimondta, hogy a baloldali intézmény használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból, egyúttal azonban azt is megállapította: a PTI jogszerűen használja az épületet. A döntést követően Varga István ügyvéd – aki a bíróságon az államot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t képviselte – tizenöt napos határidővel felmondta az ingyenes használatot biztosító jogviszonyt, továbbá felszólította az intézetet, hogy harminc napon belül kiürített állapotban adja át az ingatlant. A PTI nem hagyta annyiban, és – ahogyan arról Földes György, az intézet ügyvezető igazgatója a minap beszámolt a Népszavának – a Fővárosi Törvényszékhez és a földhivatalhoz fordult. Földes meggyőződése szerint az állam törvénysértő módon akarja utcára tenni az intézményt. A PTI hajlandó lenne elköltözni, ha megfelelő kompenzációt kapna: az intézet által hivatkozott szakértői becslés alapján az épületrész használati jogának értéke 2,5 milliárd forint. Az állam azonban nem akar tárgyalni, Varga István szerint nincs is miről. Az említett milliárdos összeget nevetségesnek tartja. - A PTI-nek jogszerűen egyetlen forint sem jár. Arcpirító az eljárásuk. Ahelyett, hogy örülnének, amiért évtizedekig ingyen használhatták az épületet, óriási pénzeket akarnak bezsebelni – nyilatkozta lapunknak az ügyvéd. A Kúria ítélete egyértelmű, a PTI-nek mennie kell. - Lefújták a meccset, vesztettek – jelentette ki Varga István. Szerinte „jogi nonszensz”, hogy az intézet keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, ennek a testületnek egyébként sincs hatásköre ilyen esetekben eljárni. Varga István is pert indított: a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál igyekszik elérni, hogy a PTI távozzon az Alkotmány utcából. Arra számít, hogy a bíróság bizonyítási eljárás nélkül, egy-két meghallgatás után érvényt szerez az ingatlan kiürítésére vonatkozó felszólításnak. Varga úgy kalkulál, hogy nyárra lezárulhat az ügy. A Steindl Imre Program részeként a saroképületben (ahol a Néprajzi Múzeum is működött) eredeti funkciójának megfelelőn a kormány újra létrehozza az Igazságügyi Palotát. - Lassan már kezdődni kellene a munkálatoknak – tette hozzá. Az a kérdés, hogy mi lesz az intézet sorsa, hova kerül a PTI hatalmas könyvtára és iratanyaga, láthatóan nem különösebben foglalkoztatja az ügyvédet. - Évek óta tudják, hogy nem maradhatnak. Bőségesen lett volna idejük új helyet keresni maguknak – állította Varga István. - Cinikus és aljas a kormány hozzáállása – így minősítette Földes György, a PTI ügyvezető igazgatója a végrehajtással való fenyegetést. Hangsúlyozta, hogy – pótolhatatlan szakszervezeti és más iratok, történelmi emlékek mellett – az intézetben őrzik a szocialista párt dokumentumait is. A PTI-vel szemben zajló hadjárat szerinte a magyar baloldal szellemi infrastruktúrája ellen irányul.
- Minden fronton ellenállunk – jelentette ki Földes, aki arról tájékoztatta lapunkat, hogy az intézet perújítási kérelmet nyújt be és az MSZP-vel közösen Alkotmánybírósághoz fordul. Az ügyvezető igazgató sokadszorra is elismételte, hogy megfelelő ellentételezés esetén a PTI kész elköltözni. Kérdésünkre, felkészült-e rá az intézmény, hogy akár erőnek erejével is kilakoltathatják, Földes György elmondta: „óvjuk a kormányt attól, hogy nagy sietségében törvénytelen és beláthatatlan következményekkel járó lépéseket tegyen”.

Rejtélyes sajtóalapítvány

Varga István korábban MDF-es, majd fideszes parlamenti képviselő volt, jelenleg annak a sajtóalapítványnak a kuratóriumi elnöke, amely a tulajdonosok „önkéntes felajánlása” révén közel félezer kormánypárti médiaterméket foglal magában. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította az ügyletet, így megakadályozta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal fellépjen a példátlan mértékű médiakoncentráció ellen. Próbáltuk megtudni Varga Istvántól, hogy az alapítvány milyen konstrukcióban akarja működtetni a sajtóbirodalmat, ki gyakorolja például a munkáltatói jogokat a szerkesztőségek felett. Sok egyéb mellett kíváncsiak lettünk voltunk arra is, hogy a tulajdonosok milyen körülmények között váltak meg vagyonuktól. Hiába soroltuk kérdéseinket, az ügyvéd erről a témáról nem volt hajlandó nyilatkozni.

Frissítve: 2019.01.31 08:15

Áldozat lett a tulajdonosból Kőbányán

Publikálás dátuma
2019.04.23 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kisajátítással próbál megszerezni egy magánkézben lévő ingatlant a kőbányai önkormányzat. Az épület gazdája nem hagyja magát.
A kőbányai Tóth Líviának nem jelent nagy újdonságot, hogy a kerületi önkormányzat – eddig sikertelenül – rá akarja tenni a kezét a X. kerület egyik frekventált részén található ingatlanára – azzal viszont csak nemrég szembesült, hogy a kerületvezetés már kisajátítási eljárást is indított. – Kaptam vételi ajánlatot is: 23 millió 700 ezer forintot akartak adni az 1650 négyzetméteres területért, amelyen egy 204 négyzetméteres, korábban vendéglátó-helyiségként üzemelő épület áll. Mondanom sem kell, nem fogadtam el a felajánlott összeget, Kőbányán ennyiből legfeljebb egy egyszobás lakást tudnék venni. Az ingatlan ennél jóval többet ér – nyilatkozta az asszony. Tavaly decemberben – még mielőtt értesült volna kisajátítási eljárás megindításáról – „valakik” módszeresen kiütögették a telek kerítésének tégláit is, a kerítés emiatt egy ponton megdőlt. Nem sokkal később az önkormányzat kötelezte a tulajdonost a helyreállításra. A terület egykor állami tulajdonban volt, közvetlen szomszédságában ma is a Kőbánya Sport Club, valamint a Csajkovszkij park találhatók. – Az ingatlant 1993-ban a privatizáció során, nyílt árverésen vásárolta meg az édesapám, amit most újra „államosítani akarnak, nevetséges áron – állítja az asszony, aki ügyvédet is fogadott, a kisajátítási eljárás megindítását ugyanis teljesen jogtalannak tartja. Eddig egy alkalommal találkoztak „kisajátítási tárgyalás” keretében a kerületvezetés illetékeseivel, akik azt sem voltak hajlandók elárulni számukra, pontosan milyen közérdeket szolgálna az eljárás. Tóth Líviáék más forrásból hallották, állítólag lakópark épülne a területen, amihez a szomszédos sporttelepet is lebontanák, egyesítve a környező, már önkormányzati tulajdonban lévő területeket. Ezt alátámasztja az is, hogy jelentős közművesítési folyamatok indultak a környéken, egy részük már el is készült. – A kisajátítási eljárás lehetősége éppen akkor merül fel, ha a felek nem tudnak megegyezni a közcél megvalósításához szükséges ingatlan adásvételéről, ilyen esetben a kártalanítás összegét a hatóság állapítja meg igazságügyi szakértői értékbecslés alapján – közölte megkeresésünkre a kerület jegyzője, Szabó Krisztián. Állítása szerint mind a vételi ajánlatában, mind a kisajátítás kezdeményezésekor megnevezték a közcélt, amely a közpark fejlesztése. A kérdéses ingatlan ugyanis része annak a 4 hektáros területnek, amely 96 százalékban az önkormányzat tulajdonában áll. Tóth Lívia azonban állítja: pusztán az, hogy az önkormányzat egységesen akarja kezelni a parkot, nem olyan jól körülhatárolt, konkrét közcél, ami alapjául szolgálhat egy kisajátítási eljárásnak. Az ügyben jelenleg az önkormányzat lépésére várnak: születik-e határozat a kisajátításról (ebben az esetben a bíróságon folytatódik az ügy), vagy felfüggesztik az eljárást. A kerületben nem ez az egyetlen ilyen eset: ugyancsak a kisajátítás eszközéhez nyúlt az önkormányzat a hírhedt Hős utcai, elgettósodott lakótelep magánkézben lévő lakásainak megszerzéséért. Év végéig le akarják bontani a telepet, helyére sportkomplexum épülne. Az érintett társasházak több mint 300 lakásának mintegy kétharmada az önkormányzat tulajdonában van, de a kerület fideszes polgármestere, Kovács Róbert korábbi nyilatkozata szerint több tucat tulajdonos esetében kisajátítási eljárás kezdődik. Korábban 4,5 millió forintot ajánlottak a lakásokért, ami a lakókat segítő Kontúr Egyesület szerint biztos, hogy nem lenne elég új lakások vásárlására, a lakók jelentős része így hajléktalanná válna. Tóth Lívia szerint az ő példája azt mutatja: „bárki áldozata lehet a polgármesterek, a kormány önkényuralmának, akinek tulajdona van. A kérdés csak az, hogy mikor ki kerül sorra”.
Témák
Kőbánya
Frissítve: 2019.04.23 07:30

Tao már, támogatás pedig még nincs - talán májusban

Publikálás dátuma
2019.04.23 06:45
Az egri Gárdonyi Géza Színház erre az évadra 61 millió forintos taotámogatást kapott
Fotó: MTVA/ Faludi Imre
Az eddiginél több pénzt is kaphatnak a színházak, ha a kormány valóban rájuk költi az erre a célra félretett 37 milliárd forintot. A vidéki teátrumok azt remélik, hozzájuk is „csorog” majd ebből, bár egyelőre csak ígéreteket kaptak, többletfinanszírozást még nem.
- Talán májusban – ezt válaszolta több vidéki direktor is arra a kérdésünkre, mikor kapja meg az általuk vezetett teátrum is azt a többlettámogatást, amelyet a fővárosi önkormányzat által fenntartott 11 színháznak - 3,5 milliárd forint értékben - már kiutaltak. A jegybevételek alapján számolt előadó-művészeti taot idén megszüntették, helyette lehet többlettámogatásra pályázni. A rendszer működése egyelőre bizonytalan, beszéltünk olyan vidéki színházigazgatóval, aki szerint nem is kell pályázni, mert az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő égisze alatt működő EPER-programban ezt automatikusan leosztják majd a teátrumoknak. Az EMMI a támogatási rendszerrel kapcsolatos kérdéseinkre – például arra, hogy a többlettámogatására szánt keretből mennyi jut a fővárosi és mennyi a vidéki színházaknak, s hányan adtak be eddig támogatási kérelmét – egy hét alatt sem válaszolt.

Több, általunk megkérdezett vidéki igazgató azt mondta: a budapestieknek könnyebb, mert "Tarlós István érdekérvényesítő képessége” nem vethető össze egy megyeszékhely polgármesterének lobbierejével. Ezzel utaltak Fekete Péter kulturális államtitkár szavaira, miszerint a főpolgármester „oroszlánként harcolt a budapesti színházak támogatásáért.” Miként lapunkban beszámoltunk, Tarlós maga is hangsúlyozta, hogy a 3,5 milliárd forintos támogatás 540 millió forinttal haladja meg azt az összeget, ami 2018-ban a fővárosi színházak tao-befogadása volt. Tucatnyi vidéki színház vezetőjét kérdeztük meg arról, hogyan épül fel a költségvetésük, s mire számítanak a tao kivezetése után, de a legtöbben nem válaszoltak. Arról, hogy egy ilyen színháznál nagyjából hogyan épül fel a költségvetés, s miként terveznek a jövőben, Blaskó Balázstól, az egri Gárdonyi Gáza Színház igazgatójától kaptunk precíz adatokat. Eszerint az intézmény idei évadra tervezett költségvetése 677 millió forint, ebből 180 millió az önkormányzati támogatás, 218 millió az előadó-művészeti törvény által meghatározott állami normatíva, 150 millió a saját bevételük, amelynek kétharmada a jegybevételből, a többi terembérleti díjakból származik. Erre az évadra 61 millió taot kaptak, s a költségvetésükből még hiányzó csaknem hetvenmillió forintot pedig pályázatokból fedezik. Blaskó Balázs azt reméli, hogy a színházakra szánt 37 milliárdos keretből is hatékonyan pályáznak majd olyan programokra, amelyek például a fiatalok színházba szoktatását segítik, s arra szolgálnak, hogy minden gyerek legalább évente egyszer jusson el egy darabra. - Tavaly 155 millió forint taóhoz jutottunk a jegybevételeink alapján – mondta Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója -, ha maradt volna a rendszer, az idei évben 172 millióra lettünk volna jogosultak. Hozzátette: egyelőre nincs információjuk, mekkora kiegészítő támogatás kerül hozzájuk. A várostól biztosan nem kapnak többet, mert ahogyan legutóbb, úgy most is 250 millió forintot szavazott meg a közgyűlés. Felvetésünkre, hogy az évadtervezés közepén okoz-e bizonytalanságot, hogy nem tudnak konkrét összegekkel számolni Rázga Miklós úgy reagált: ugyanúgy készülnek a 2019-20-as évadra, mint a korábbi években. - Optimisták vagyunk, nem gondolkodunk megszorításokban – mondta -, pontosan ugyanazon elvek alapján zajlik az előkészítő munka, mint esztendők óta. A vidéki teátrumok másutt sem igen számíthatnak plusztámogatásokra a településeiktől.
- A város költségvetésében csak az állami normatíva és az önkormányzati támogatás szerepel – felelte lapunk megkeresésére Kiss Ferenc, a zalaegerszegi közgyűlés MSZP-s tagja. – Annak idején, a büdzsé tárgyalásakor rá is kérdeztem, ha úgy adódik, lesz-e forrás a Hevesi Sándor Színház esetleges megsegítésére, ám kiderült, nem számol ilyesmivel a városvezetés, s az önkormányzati támogatás sem nőtt tavaly óta. A város ugyan elég komoly tartalékkerettel rendelkezik, de ez elvileg bizonyos pályázatok majdani önrészéül szolgál, vagyis nehezen elképzelhető, ha valamiért a korábbi taónál kisebb lesz a kiegészítő támogatás, akkor majd az önkormányzat csak úgy kipótolja. Ezt erősítette meg Besenczi Árpád, a teátrum igazgatója is: a várostól kapott támogatásuk ugyanannyi maradt – igaz, szerinte nem is lesz szükség pótlásra. - A tavalyi évben 76,79 millió taót vehettünk igénybe – tájékoztatott a Hevesi Sándor Színház vezetője -, viszonyításképpen: az összköltségvetésünk 735,25 millió forint volt. A tao kivezetése után az idei évre 80 millió forintra számítunk az EMMI-től, elvileg májustól, több részletben kapjuk meg a pénzt, vagyis – tette hozzá – a tao kiesése tehát nem befolyásolja a következő évad biztonságát. 

Nehéz tervezni

Az egyik legismertebb és legsikeresebb független vidéki társulat a 2000-ben alakult kaposvári Roxínház, amelynek belvárosi színházépülete a bérletes és bérletszünetes előadásokra is megtelik, s vendégjátékai is telt ház előtt futnak. Repertoárjukban megannyi népszerű felnőtt és gyerekdarab szerepelt és szerepel, emellett színitanodát is működtetnek több mint hatvan gyerekkel. Bérleteseik száma közel 4000 egy olyan városban, ahol a Csiky Gergely Színház is működik.

- Mennyire hiányzik majd a jegyek után járó tao-támogatás a büdzséjükből?
- Tavaly 21 millió forintot kaptunk – felelte Pintér Kata, a Roxínház egyik alapítója és rendezője -, ami nagyjából a negyven százalékát jelentette a költségvetésünknek. - Ekkora lyukat nehéz saját erőből betömni. - Beadtuk a kérvényünket az előadóművészeti többlettámogatásra. Miután harminc nap a határidő, elvileg április 19-ig eldől, megkapjuk-e az igényelt összeget.
- Mi lesz, ha kevesebbet ítélnek meg?  - Akkor megkezdjük a harcot a túlélésért. De erre nem is gondolunk. Az előzetes információk alapján mindenkinek jut pénz.
- Konkrétumok nélkül hogyan lehet tervezni az új évadra? - Nem egyszerű, máskor ilyenkor pontosan tudtuk, mekkora költségvetésből dolgozhatunk, most azért akad egy meglehetős kérdőjel. Bizonytalanságot okoz, hogy úgy tudjuk, a taopótló támogatás szigorúan erre az évre szól. A jegybevétel után járó taót viszont teljes évadra fel lehetett használni. Egy színház viszont két költségvetési évvel számol egy évadnál, így egyelőre nem tudjuk, mi lesz 2020 első felében, miből működünk majd januártól.  - Vas András

Frissítve: 2019.04.23 06:45