A "kormány ügyvédje" nyerészkedésről beszél, a Politikatörténeti Intézet aljasságról - és dacol a hatalommal

Publikálás dátuma
2019.01.31 08:15

Tóth Gergő
Lefújták a meccset, vesztettek, menniük kell – üzente a Politikatörténeti Intézetnek az állam képviselője. Az intézmény „minden fronton ellenáll”.
Élesedik a küzdelem az értékes Alkotmány utcai épületrész körül, amit évtizedek óta a Politikatörténeti Intézet (PTI) használ. A Kúria nemrég kimondta, hogy a baloldali intézmény használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból, egyúttal azonban azt is megállapította: a PTI jogszerűen használja az épületet. A döntést követően Varga István ügyvéd – aki a bíróságon az államot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t képviselte – tizenöt napos határidővel felmondta az ingyenes használatot biztosító jogviszonyt, továbbá felszólította az intézetet, hogy harminc napon belül kiürített állapotban adja át az ingatlant. A PTI nem hagyta annyiban, és – ahogyan arról Földes György, az intézet ügyvezető igazgatója a minap beszámolt a Népszavának – a Fővárosi Törvényszékhez és a földhivatalhoz fordult. Földes meggyőződése szerint az állam törvénysértő módon akarja utcára tenni az intézményt. A PTI hajlandó lenne elköltözni, ha megfelelő kompenzációt kapna: az intézet által hivatkozott szakértői becslés alapján az épületrész használati jogának értéke 2,5 milliárd forint. Az állam azonban nem akar tárgyalni, Varga István szerint nincs is miről. Az említett milliárdos összeget nevetségesnek tartja. - A PTI-nek jogszerűen egyetlen forint sem jár. Arcpirító az eljárásuk. Ahelyett, hogy örülnének, amiért évtizedekig ingyen használhatták az épületet, óriási pénzeket akarnak bezsebelni – nyilatkozta lapunknak az ügyvéd. A Kúria ítélete egyértelmű, a PTI-nek mennie kell. - Lefújták a meccset, vesztettek – jelentette ki Varga István. Szerinte „jogi nonszensz”, hogy az intézet keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, ennek a testületnek egyébként sincs hatásköre ilyen esetekben eljárni. Varga István is pert indított: a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál igyekszik elérni, hogy a PTI távozzon az Alkotmány utcából. Arra számít, hogy a bíróság bizonyítási eljárás nélkül, egy-két meghallgatás után érvényt szerez az ingatlan kiürítésére vonatkozó felszólításnak. Varga úgy kalkulál, hogy nyárra lezárulhat az ügy. A Steindl Imre Program részeként a saroképületben (ahol a Néprajzi Múzeum is működött) eredeti funkciójának megfelelőn a kormány újra létrehozza az Igazságügyi Palotát. - Lassan már kezdődni kellene a munkálatoknak – tette hozzá. Az a kérdés, hogy mi lesz az intézet sorsa, hova kerül a PTI hatalmas könyvtára és iratanyaga, láthatóan nem különösebben foglalkoztatja az ügyvédet. - Évek óta tudják, hogy nem maradhatnak. Bőségesen lett volna idejük új helyet keresni maguknak – állította Varga István. - Cinikus és aljas a kormány hozzáállása – így minősítette Földes György, a PTI ügyvezető igazgatója a végrehajtással való fenyegetést. Hangsúlyozta, hogy – pótolhatatlan szakszervezeti és más iratok, történelmi emlékek mellett – az intézetben őrzik a szocialista párt dokumentumait is. A PTI-vel szemben zajló hadjárat szerinte a magyar baloldal szellemi infrastruktúrája ellen irányul.
- Minden fronton ellenállunk – jelentette ki Földes, aki arról tájékoztatta lapunkat, hogy az intézet perújítási kérelmet nyújt be és az MSZP-vel közösen Alkotmánybírósághoz fordul. Az ügyvezető igazgató sokadszorra is elismételte, hogy megfelelő ellentételezés esetén a PTI kész elköltözni. Kérdésünkre, felkészült-e rá az intézmény, hogy akár erőnek erejével is kilakoltathatják, Földes György elmondta: „óvjuk a kormányt attól, hogy nagy sietségében törvénytelen és beláthatatlan következményekkel járó lépéseket tegyen”.

Rejtélyes sajtóalapítvány

Varga István korábban MDF-es, majd fideszes parlamenti képviselő volt, jelenleg annak a sajtóalapítványnak a kuratóriumi elnöke, amely a tulajdonosok „önkéntes felajánlása” révén közel félezer kormánypárti médiaterméket foglal magában. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította az ügyletet, így megakadályozta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal fellépjen a példátlan mértékű médiakoncentráció ellen. Próbáltuk megtudni Varga Istvántól, hogy az alapítvány milyen konstrukcióban akarja működtetni a sajtóbirodalmat, ki gyakorolja például a munkáltatói jogokat a szerkesztőségek felett. Sok egyéb mellett kíváncsiak lettünk voltunk arra is, hogy a tulajdonosok milyen körülmények között váltak meg vagyonuktól. Hiába soroltuk kérdéseinket, az ügyvéd erről a témáról nem volt hajlandó nyilatkozni.

Frissítve: 2019.01.31 08:15

Karácsony Gergely sem könnyen döntötte el: j vagy ly a jó megoldás

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:44

Draskovics Ádám
Úgy tűnik, az ellenzéki politikusoknak nehezen megy a helyesírás: a szocialisták emlékezetes hétfői durva hibája után most Karácsony Gergelynek gyűlt meg a baja a "j vagy ly"-dilemmával.
Karácsony Gergely reggel arról írt a Facebook-oldalán, semmi haszna nincs Budapestnek abból, hogy fideszes a vezetése, mert 67 milliárdos hitelt vesz fel. A Párbeszéd társelnökének bejegyzése úgy folytatódik:
"Miközben Mészáros Lőrinc dupla áron építi csilivili stadionokat városszerte, a budapestieknek fontos dolgokra még hitelből se nagyon van pénz. Persze Orbán Viktor dolgozószobájából ez már nem látszik."
Az eredeti posztban azonban a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a "dolgozószobájából" szóban lévő j-t ly-nek írta. A szerkesztési előzményekből kiderül, Karácsony Gergelynek ezt a bejegyzés másodszori módosításakor sikerült javítania - írta a hvg.hu a Pesti Srácok alapján.
Hétfőn az MSZP két képviselője, Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó vitt az Országgyűlés mentelmi bizottságának tárgyalószobája elé olyan papírlapokat, amelyekre a fojtani szó helytelenül, ly-vel írták.

Lélegezzen óvatosan 2030-ig, a kormány nem siet a légszennyezettség csökkentésével

Publikálás dátuma
2019.02.20 14:44

Népszava
Naponta jelentik be az újabb és újabb szmogriadókat az országban - most éppen Szolnokon -, a Fidesz-KDNP mégis évek óta tétlen.
Reggel inkább ne tartózkodjanak a szabadban a szolnokiak, használják a tömegközlekedést autóik helyett, és reméljék a legjobbakat: szerdán elrendelték a szomgriadó tájékoztatási fokozatát a városban - közölte a polgármesteri hivatal az MTI-vel. A szálló por koncentrációja egy belvárosi mérőállomás adatai szerint haladta meg a küszöbértéket kedden és szerdán a megyei kormányhivatal tájékoztatása alapján, és
nem várható lényeges változás az időjárásban, így a szálló por küszöbérték feletti koncentrációjában sem a következő napokon.
Veszélyes a levegő öt városban, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden, és egészségtelen még 12 településen (Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota) - ezt szintén szerdán jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A szegénység megfojtja a vidéket

A magyar vidéken rendkívül súlyos problémát jelent a téli időszakban a szmog: az embereknek nincs pénze jó minőségű tüzelőre, sem korszerű fűtési rendszerekre. Így sokszor, különösen a tél végéhez közeledve már egyenesen hulladékot kényszerülnek elégetni, rengeteg szennyezőanyagot juttatva a levegőbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Az ezzel összefüggő megbetegedések száma az évi egymilliót is meghaladja. Évek óta túllépi Magyarország az unió légszennyezési határértékeit, ezért kötelezettségszegési eljárás is indult.
"Mit tesz a kormány, hogy minél hamarabb és hatékonyan visszaszorítsa a helytelen fűtési módok alkalmazását?"
- tette fel parlamenti írásbeli kérdését Nagy István, agrárminiszternek az LMP-s Ungár Péter. A miniszter válaszából kiderül, hogy a 2014-es "Fűts okosan" tájékoztató kampány óta gyakorlatilag semmit sem tett az Orbán-kormány a légszennyezés csökkentéért. Magyarország számára ugyanakkor már csak az EU-s, légszennyezettség csökkentéséről szóló irányelv is jelentős kötelezettségeket ír elő 2030-ra. Mint Nagy írta, a megfelelés érdekében ugyanakkor már elkezdték kidolgozni az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot. A program részletesen tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amik ütemezett megvalósításával elérhetőek a 10 éves célok. Arról az agrárminiszter nem nyilatkozott, hogy legkorábban mikor léphetnek életbe ezek az intézkedések.