A "kormány ügyvédje" nyerészkedésről beszél, a Politikatörténeti Intézet aljasságról - és dacol a hatalommal

Publikálás dátuma
2019.01.31. 08:15

Fotó: Tóth Gergő
Lefújták a meccset, vesztettek, menniük kell – üzente a Politikatörténeti Intézetnek az állam képviselője. Az intézmény „minden fronton ellenáll”.
Élesedik a küzdelem az értékes Alkotmány utcai épületrész körül, amit évtizedek óta a Politikatörténeti Intézet (PTI) használ. A Kúria nemrég kimondta, hogy a baloldali intézmény használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból, egyúttal azonban azt is megállapította: a PTI jogszerűen használja az épületet. A döntést követően Varga István ügyvéd – aki a bíróságon az államot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t képviselte – tizenöt napos határidővel felmondta az ingyenes használatot biztosító jogviszonyt, továbbá felszólította az intézetet, hogy harminc napon belül kiürített állapotban adja át az ingatlant. A PTI nem hagyta annyiban, és – ahogyan arról Földes György, az intézet ügyvezető igazgatója a minap beszámolt a Népszavának – a Fővárosi Törvényszékhez és a földhivatalhoz fordult. Földes meggyőződése szerint az állam törvénysértő módon akarja utcára tenni az intézményt. A PTI hajlandó lenne elköltözni, ha megfelelő kompenzációt kapna: az intézet által hivatkozott szakértői becslés alapján az épületrész használati jogának értéke 2,5 milliárd forint. Az állam azonban nem akar tárgyalni, Varga István szerint nincs is miről. Az említett milliárdos összeget nevetségesnek tartja. - A PTI-nek jogszerűen egyetlen forint sem jár. Arcpirító az eljárásuk. Ahelyett, hogy örülnének, amiért évtizedekig ingyen használhatták az épületet, óriási pénzeket akarnak bezsebelni – nyilatkozta lapunknak az ügyvéd. A Kúria ítélete egyértelmű, a PTI-nek mennie kell. - Lefújták a meccset, vesztettek – jelentette ki Varga István. Szerinte „jogi nonszensz”, hogy az intézet keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, ennek a testületnek egyébként sincs hatásköre ilyen esetekben eljárni. Varga István is pert indított: a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál igyekszik elérni, hogy a PTI távozzon az Alkotmány utcából. Arra számít, hogy a bíróság bizonyítási eljárás nélkül, egy-két meghallgatás után érvényt szerez az ingatlan kiürítésére vonatkozó felszólításnak. Varga úgy kalkulál, hogy nyárra lezárulhat az ügy. A Steindl Imre Program részeként a saroképületben (ahol a Néprajzi Múzeum is működött) eredeti funkciójának megfelelőn a kormány újra létrehozza az Igazságügyi Palotát. - Lassan már kezdődni kellene a munkálatoknak – tette hozzá. Az a kérdés, hogy mi lesz az intézet sorsa, hova kerül a PTI hatalmas könyvtára és iratanyaga, láthatóan nem különösebben foglalkoztatja az ügyvédet. - Évek óta tudják, hogy nem maradhatnak. Bőségesen lett volna idejük új helyet keresni maguknak – állította Varga István. - Cinikus és aljas a kormány hozzáállása – így minősítette Földes György, a PTI ügyvezető igazgatója a végrehajtással való fenyegetést. Hangsúlyozta, hogy – pótolhatatlan szakszervezeti és más iratok, történelmi emlékek mellett – az intézetben őrzik a szocialista párt dokumentumait is. A PTI-vel szemben zajló hadjárat szerinte a magyar baloldal szellemi infrastruktúrája ellen irányul.
- Minden fronton ellenállunk – jelentette ki Földes, aki arról tájékoztatta lapunkat, hogy az intézet perújítási kérelmet nyújt be és az MSZP-vel közösen Alkotmánybírósághoz fordul. Az ügyvezető igazgató sokadszorra is elismételte, hogy megfelelő ellentételezés esetén a PTI kész elköltözni. Kérdésünkre, felkészült-e rá az intézmény, hogy akár erőnek erejével is kilakoltathatják, Földes György elmondta: „óvjuk a kormányt attól, hogy nagy sietségében törvénytelen és beláthatatlan következményekkel járó lépéseket tegyen”.

Rejtélyes sajtóalapítvány

Varga István korábban MDF-es, majd fideszes parlamenti képviselő volt, jelenleg annak a sajtóalapítványnak a kuratóriumi elnöke, amely a tulajdonosok „önkéntes felajánlása” révén közel félezer kormánypárti médiaterméket foglal magában. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította az ügyletet, így megakadályozta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal fellépjen a példátlan mértékű médiakoncentráció ellen. Próbáltuk megtudni Varga Istvántól, hogy az alapítvány milyen konstrukcióban akarja működtetni a sajtóbirodalmat, ki gyakorolja például a munkáltatói jogokat a szerkesztőségek felett. Sok egyéb mellett kíváncsiak lettünk voltunk arra is, hogy a tulajdonosok milyen körülmények között váltak meg vagyonuktól. Hiába soroltuk kérdéseinket, az ügyvéd erről a témáról nem volt hajlandó nyilatkozni.

Szerző

A XV. kerület is elutasítja a rabszolgatörvény

Publikálás dátuma
2019.01.31. 07:31

Fotó: Vajda József / Népszava
A XV. kerületi önkormányzat közölte: a képviselő-testület úgy döntött, a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú cégeknél nem alkalmazhatóak a túlmunka új szabályai.
A képviselő-testület a keddi ülésén felkérte Németh Angéla polgármestert, hogy utasítsa az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit és az önkormányzat által alapított költségvetési szervek vezetőit az új túlmunka-szabályok figyelmen kívül hagyására. Németh Angéla már decemberben jelezte, hogy a XV. kerület is csatlakozik Szeged kezdeményezéséhez, és „bojkottálja” a túlmunka új szabályainak alkalmazását a saját hatáskörében. A képviselők elfogadták a módosító indítványt is, aminek értelmében a kerület 100 legnagyobb adózójának levelet küldenek, amiben felkérik őket, ha „gazdasági érdekeiket nem veszélyezteti”, ne alkalmazzák a túlmunka szabályait - írta a 444.hu.
A rabszolgatörvény alkalmazását számos város utasította már el. Budapesten a mostani rákospalotai döntés mellett a zuglói és a pesterzsébeti önkormányzat jelezte, hogy nem kér a törvényből. Ugyanakkor három kormányhivatal is vizsgálatot indított az önkormányzatok döntései miatt, mert jogsértésre gyanakszanak.
Szerző

Több mint 800 milliót vont el ellenzéki pártoktól az ÁSZ

Publikálás dátuma
2019.01.31. 07:31
Domokos László, az ÁSZ elnöke, korábbi fideszes országgyűlési képviselő
Fotó: Vajda József / Népszava
A legnagyobb csapást a Jobbikra mérték az állami támogatások felfüggesztésével, de rájár a rúd a Párbeszédre és a Momentumra is. A hangsúlyozottan apolitikus, volt fideszes vezette Számvevőszék eddig csak a kormánypártoknál talált mindent rendben.
A 2018-as választási kampány után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2019-ben is ott folytatja, ahol abbahagyta. Néhány hónappal az Európai Parlamenti választások előtt kezdeményezték a Momentum és a Párbeszéd állami támogatásának felfüggesztését, és nagyon úgy néz ki, hogy a Kétfarkú Kutyapárt is hasonló ösvényre lép, miután az ÁSZ megállapította, hogy a "tiltott támogatásra vonatkozó finanszírozási tilalmak betartása nem volt átlátható és elszámoltatható". A Fidesz és a KDNP gazdálkodásában eközben mindent rendben találtak – írja az Index.
Mivel nehéz követni, hogy melyik pártnál mekkora értékű szabálytalanságokat tárt fel a számvevőszék, a portál összegezte, hogyan teljesített eddig ezen a téren a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője által vezetett szervezet.  Az ÁSZ hivatalosan nem bírságol vagy büntet, ugyanakkor 2014. január 1. óta megállapíthatja, hogy egy párt mennyi tiltott támogatást fogad el. 
2014 óta az ÁSZ nyolc esetben állapított meg tiltott vagyoni támogatást, az alábbi értékekben:  • MSZP: 5,07 millió forint • Jobbik: 331,6 millió • DK: 8,24 millió  • Együtt: 9,7 millió • LMP: 4,42 millió  • Liberálisok: 6,2 millió  • Párbeszéd: 7,5 millió 
A fenti összegek ráadásulé duplázódnak, mivel a törvény szerint az ÁSZ által megállapított tiltott támogatást nemcsak be kell fizetnie a központi költségvetésbe, hanem ugyanennyivel kell csökkenteni az adott pártok állami támogatását is. Így járunk 745,5 millió forintnál, de ehhez hozzá jön még, hogy az LMP-hez tartozó Ökopolisz Alapítványnál egyszer 4,5 millió forint külföldről érkező támogatásnál találtak szabálytalanságot, a Párbeszédhez kapcsolódó Megújuló Magyarországért Alapítványnál pedig 2,8 millió forint értékben. Az ÁSZ szerint az alapítványok esetében is egyrészt be kell az említett összegeket be kell fizetniük a költségvetésbe, és ugyanennyivel csökkentik a következő negyedévben a támogatásukat. Ezekkel együtt már 760 millió forintnál tartunk. 
De ha hozzászámoljuk még, hogy az ÁSZ kezdeményezte a Párbeszéd és a Momentum első negyedéves támogatásának kifizetésének felfüggesztését, akkor tovább nő az összeg. A Párbeszédnek 23, a Momentumnak pedig 33 millió forintot kellett volna megkapnia, ami azt jelenti, hogy különböző tételekben 
az Állami Számvevőszék eddig 816 millió forint értékben tárt fel szabálytalanságokat az ellenzéki pártoknál, miközben a Fidesznél és a KDNP-nél mindig mindent rendben talált.

A pillanatnyi állás egyébként hamarosan változhat – írja a lap, a Népszava értesülésére hivatkozva, mely szerint a Jobbik feje felett egy további 100 milliós büntetés lebeg. 
A cikkel kapcsolatban az Állami Számvevőszék közleményt adott ki. Azt írták, ellenőrzései során az ÁSZ nem szab ki „bírságot” vagy „büntetést”, hanem alapvetően azt értékeli, hogy a döntő mértékből közpénzekből működő pártok igazolják-e a rájuk vonatkozó törvényi előírások betartását, a közpénzek szabályszerű felhasználását. "Az Állami Számvevőszék leszögezi, hogy számára nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok, kizárólag ellenőrzött szervezetek vannak, amelyek gazdálkodását a törvényi előírások szerint ellenőriznie kell" - közölték. Azt is írták, az ÁSZ független a pártpolitikától, nem vesz részt a pártpolitikai küzdelmekben, ellenőrzési tevékenysége során nem mérlegel pártpolitikai szempontokat.
Ezzel kapcsolatban azt azért érdemes megjegyezni, hogy amíg az ÁSZ sorra bünteti az ellenzéki pártokat, addig a Fidesz és a KDNP gazdálkodásában nem talált kivetnivalót. Sőt, szerintük a két kormánypárt biztosította a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.
Szerző
Frissítve: 2019.01.31. 10:17