Habony kiszorult a hatalom belső köréből

Publikálás dátuma
2019.01.31. 09:00

Fotó: Németh András Péter
Már nem a tanácsadó számít a Fidesz-kommunikáció első számú stratégájának – értesült a Népszava. Habony mostanában többet van külföldön, mint idehaza, céges érdekeltségei érdekes változást mutatnak.
Habony Árpádnak egyre kevesebb beleszólása van abba, hogy miként kommunikál a Fidesz és a kormány – erről beszélt az elmúlt hetekben a Népszavának több kormányzati forrásunk is. Többen ezzel magyarázták például azt is, hogy a kormánykommunikáció "döcögött" a szakszervezetek által gyorsan „rabszolgatörvénynek” elkeresztelt túlóratörvény ügyében. Mint ismert, a beterjesztő Kósa Lajos azzal magyarázta a jogszabály elfogadását, hogy ez valójában szélesebb választási lehetőséget jelent a munkavállalók számára, miközben az éppen Németországban tartózkodó Szijjártó Péter arra tett utalást, hogy a Munka törvénykönyve módosítását maguk a Magyarországon beruházó német multik kérték. (Utóbbit egyébként tagadta a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara.)
Nem sokkal később - az ügyben amúgy egyáltalán nem illetékes - Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke állt elő újabb magyarázattal. Ő azt mondta, mivel úgyis rengeteg cég dolgoztat feketén túlórában, egyszerűbb volt egy törvénnyel kifehéríteni a gyakorlatot. Végül Domokos érvelése lett a „befutó”, Orbán Viktor ugyanis a januári kormányinfón már ugyanezt mondta.
- Látszik, hogy ezt már nem Habony szervezte - mondta erre a kormányzati kommunikációra rálátó forrásunk. Állítása szerint eredetileg Kósa Lajos volt megbízva az egész ügy kommunikálásával, de a parlamenti botrányok, a tüntetések hamar túllépték azt a szintet, ahol még ő lett volna az illetékes, így Rogán Antalnak és kommunikációs csapatának, Kaminsky Fanninak kellett gyorsan beugrania. (Az is igaz persze, hogy Orbán Viktor – ezt már a miniszterelnök környezetében is elismerik – eleve nem gondolta, hogy a december végén, „fű alatt” elfogadni tervezett törvény ilyen éles reakciókat vált ki. Emiatt azonnal „válságkommunikációra” volt szükség, nem volt idő különösebb döntés-előkészítésre.) Egy forrásunk egyébként éppen egy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Habony Árpád közötti személyi-szakmai vitára vezeti vissza a változást – Habony eszerint végül egyszerűen gyengébbnek bizonyult a játszmában a kabinetminiszternél.
Egy fideszes forrásunk viszont azt mondta, a 2010-es és a 2014-es választásokat követően is volt olyan időszak, amikor Habony hátrébb lépett, aztán a kampányra mégis „reaktiválták”.
Információink szerint egyébként maga Habony Árpád is beszélt bizalmasainak arról, hogy most egy időre háttérbe húzódik, de azt mondta, nincs benne semmilyen sértettség, „ha a közösség érdeke így kívánja”, akkor ezt teszi. Úgy tudjuk, az elmúlt hónapokban már többet tartózkodott külföldön, mint idehaza.
Volt olyan forrásunk is, aki üzleti érdekellentétekkel magyarázta a háttérbe húzódást. Ez azért érdekes, mert cégbírósági iratok szerint Magyarországon ma kizárólag egyetlen cég, az évek óta árbevétel nélkül vegetáló Színes Tinták Bt. van Habony nevén. Korábban Győri Tiborral közösen jegyezték a Lokál és Lokál extrát, valamint a 888.hu-t megjelentető Modern Média Group (MMG)-t, ám miután az év végén a Fidesz-média más vezetőihez hasonlóan Habonyék is önzetlenül lemondtak a médiumaikról a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány javára. Habony és Győri ekkor az MMG-ből is kiszállt. Nincs változás ellenben Habony külföldi érdekeltségénél: a 2015-ben Londonban alapított Danube Business Consulting (DBC) Ltd.-nek nyár óta Habony az egyszemélyes tulajdonosa, azóta, hogy korábbi üzlettársa, az Orbánnak stratégiai tanácsokat adó ismert nemzetközi kampányguru, Arthur J. Finkelstein meghalt. A cégben pedig ma is a Figyelő főszerkesztője Lánczi Tamás az ügyvezető igazgató.
Frissítve: 2019.01.31. 15:03

Orbán 900 milliós passzt adott a pécsi focinak

Publikálás dátuma
2019.01.31. 08:53
Orbán Viktor nem hagyja szűkölködni sporttársait
Fotó: Népszava
A kormányzati vis maior szánt alapból pumpálták át a forrást a helyi focicsapatot fenntartó önkormányzati vállalkozáshoz, félmilliárd csak a fizetésekre megy el.
 Azonnali hatállyal összesen 890 millió forintos támogatás odaítéléséről döntött Orbán Viktor a Pécsi Mecsek FC focicsapatát is fenntartó Pécsi Sport Nonprofit Zrt. javára. A forrást a Pénzügyminisztérium rendkívüli intézkedésekre szánt keretéből csatornázták át a kifizető humán tárca felé, azzal a kitétellel, hogy a pécsi cég külön kérelem és pályázat nélkül, 2020. július végi elszámolással használhassa fel az összeget – derül ki a szerdai Magyar Közlönyből. Mint a mellékelt tervekből is látszik, 
520 millió forintot csak személyi juttatásokra fordítanának a keretből,

dologi kiadásokra 300 milliót, járulékokra és szociális hozzájárulási adóra pedig 70 milliót szánnak. 

Az év végén is jött segítség

Ez már a második nagy átutalás a sportklubnál: mint a pecsma.hu is megírta, december végén jelentős, kétmilliárdos sporttámogatás érkezett a Baranya megyei településre, ebből pedig 870 millió forintot a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. kapott. Vagyis, mintegy egy hónap alatt 1,76 milliárdos állami forrás érkezett a helyi focicsapat fenntartójához. Az önkormányzati cég korábban nehéz helyzetbe került, mivel a 2017-ben még  7,5 milliárdos hiánnyal küzdő – és ezért később az államkincstár pénzügyi felügyelete alá kerülő – városvezetés a sportkiadásokon is faragni próbált, megvonta az NBIII-ban játszó Pécsi Mecsek FC  büdzséjét. A kormány azonban a jelek szerint nem hagyja, hogy (a Zoom.hu értesülései szerint akár egymilliós fizetéssel is díjazott)  NBIII-as focisták hiányt szenvedjenek.
Szerző
Frissítve: 2019.01.31. 08:54

Képviselők és kormánytagok vagyona: mindenki azt blöfföl, amit nem szégyell

Publikálás dátuma
2019.01.31. 08:35
Az új kormány tagjai a Sándor-palotában tartott kinevezési ünnepségen, Középen Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor min
A bevallási rendszer látszatra szigorú, csak épp senki nem néz az adatok mögé.
A jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer nem gátolja a korrupciót. Nem alkalmas ugyanis arra, hogy megakadályozza azt a fajta ügyeskedést, amivel kikerülhető annak nyilvánosságra kerülése, ki hogyan gazdagodott meg - mondta lapunknak Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője, a mentelmi bizottság alelnöke. A testület KDNP-s elnöke, Hargitai János ugyanakkor nem látja indokoltnak a szigorítást, mert, mint a Népszavának elmondta, a vagyonnyilatkozati eljárás „minden fogyatékosságával együtt viszonylag szigorú”. A nyilatkozatokat a többi között a parlamenti képviselőknek és a nemzetiségi szószólóknak, valamint a vezető állami tisztségviselőknek január végéig – azaz ma éjfélig – le kell adniuk, és ezt utána nyilvánosságra hozzák. Csakhogy sok esetben a vagyoni helyzetről, illetve a vagyonosodásról nehezen hihető adatokat tartalmaznak a papírok. Sok olyan képviselő van, aki szinte semmilyen vagyont nem tüntet fel, és bőven akadt példa arra is, hogy utólag kiderül: mégsem felelnek meg a valóságnak a nyilatkozatban szereplő számok. Emlékezetes, amikor évekkel ezelőtt Rogán Antalról derült ki, hogy ingatlana mégsem akkora, mint amekkorát feltüntetett, így a lakása utólag „megnőtt”. Azt is vagy elhiszi valaki vagy nem, hogy a tavalyi adatok szerint Orbán Viktor kormányfőnek mindössze 993 ezer forint megtakarítása volt. Kérdés, most feltünteti-e a nyilatkozatában a Garancsi István vendégeként megtett magánrepülős útjait. Ha nem, akkor sem kell következményektől tartani, hiszen Semjén Zsolt ellen sem indult eljárás, miután kiderült: éveken át svédországi luxusvadászatokon vett részt. Bánki Erikről, a Fidesz egyik gazdaságpolitikusáról néhány hete derült ki, hogy több olyan értékes tulajdona volt, amelyek nem szerepeltek a nyilatkozatában. Például az a száz hektár föld Erdélyben, amelyről decemberben írt a Direkt 36, valamint az a - szintén a portál által bemutatott - két Duna-parti lakás, amelyek a képviselőé voltak, bár ez a nyilatkozatában nem látszott. Bánki – akinek a bevallásában egyébként földek, részvény, életbiztosítás és például BMW motor is szerepel – azt állította: azért nem vallotta be az erdélyi földet és a két Duna-parti lakást, mert ezeknek nem ő volt a tulajdonosa, hanem a tulajdonában lévő cég, aminek a vagyonával nem kell elszámolnia. Ebből is látszik, akadnak olyan „kiskapuk”, amelyek megnehezítik azt, hogy tényleg látni lehessen, mekkora vagyona van a képviselőknek. – A rendszer abban szigorú, hogy le kell adni a nyilvántartást és fel kell tüntetni a tulajdont, de e mögé a vagyonnyilatkozat nem néz be, nem alkalmas arra, hogy komolyan követhetők legyenek a különböző tulajdonok és vagyontárgyak – állítja Kocsis-Cake Olivio. Mint fogalmazott, különféle cégeken és strómanokon keresztül el lehet bújtatni lényegében bármit, vagyontárgyakat vagy akár pénzösszegeket is, így nem derül ki, hogy az adott politikus jutott-e olyan előnyhöz, amely abból fakad, hogy ő képviselő. Tavaly júniusban, az új parlament alakuló ülése után a képviselőknek már kellett nyilatkozniuk vagyonukról. Akkor kiderült például, hogy több mint 300 millió forinttal tartoztak ismeretlen magánszemélyeknek. A legtöbb pénzzel, 34 millió forinttal a fideszes Szatmáry Kristóf tartozott. Mint a G7 portál írta, a magánkölcsön intézménye arra is szolgálhat, hogy leplezze a megmagyarázhatatlan gazdagodást. Hargitai János szerint viszont a vagyonnyilatkozat épp azért nyilvános, hogy ha valakinek információja van arról, hogy az nem jogszerű (mert mondjuk valamit kihagyott az adott képviselő), akkor bárki kezdeményezhet eljárást. "Nem találkoztam még olyan üggyel, ahol az ilyenfajta bejelentéseknek alapja lett volna". Például ha egy képviselő a cégein keresztül tulajdonol valamit, és ez nincs benne a vagyonnyilatkozatában, az lehetséges. Ezt ugyanis nem kell beírnia, mert így szól a törvény, a cégekkel kapcsolatos adatokat pedig nyomon lehet követni a cégeljárásokban. Szerinte pontosításra ugyan szükség lehet, hiszen sokszor fejtörést okoz, hogyan kell egy-egy szakaszt értelmezni, de a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását nem látja indokoltnak. - Nem hiszem, hogy késztetés lenne, hogy bárki ebbe belenyúljon - fogalmazott a KDNP-s politikus.

Titokzatos család

Nem csak a képviselőknek, hanem sok állami tisztviselőknek és vezető köztisztviselőknek is nyilatkoznia kell vagyoni helyzetéről. Például az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökeinek, a jegybank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság vezetőinek vagy a legfőbb ügyésznek és helyetteseinek. A családtagok nyilatkozatai viszont nem nyilvánosak.

Szerző
Témák
gazdagok