Kivégeztek egy rabot Texasban, harminc évig ült a siralomházban

Publikálás dátuma
2019.01.31. 06:31
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Texasban kivégeztek szerdán este egy rabot, aki több mint harminc évvel ezelőtt agyonlőtt egy rendőrt egy kudarcba fulladt fegyveres rablás során. A 61 éves Robert Jennings mintegy három évtizede ült a siralomházban. A Robert Jenningsre kiszabott halálbüntetést Texas állam huntsville-i börtönében méreginjekcióval hajtották végre.
A Houston Chronicle című helyi lap, valamint a börtön nyilvántartása szerint a rablás idején Jennings éppen feltételesen volt szabadlábon, miután egy másik rablás miatt kiszabott 30 éves büntetéséből 10 évet letöltött. Elston Howard rendőr nem ügyfélként, hanem hivatalos minőségében volt a boltban; le akarta tartóztatni a szexshop egyik dolgozóját, mert engedély nélkül vetítettek filmeket - idézi fel az esetet a hirado.hu. Jennings három lövést adott le a rendőrre, az utolsót már akkor, amikor Howard magatehetetlenül feküdt a földön. A bolt előtt egy autóban várt rá tettestársa, Robert Harvell, akivel vitába keveredtek, mikor Jennings elmondta, hogy lelőtte a bolt „biztonsági őrét”, és a dulakodásban Harvell meglőtte Jenningset.
Jenningset kórházba szállították, a rendőrök ott tartóztatták le. Harvellt anyja házában fogták el, ő 55 éves börtönbüntetést kapott. Jennings az első halálra ítélt, akit az idén Texasban kivégeztek. 2018-ban 13 embert végeztek ki a déli államban. Az Egyesült Államokban tavaly összesen 25 elítélten hajtották végre a halálos ítéletet.
Szerző

Kiutazási tilalommal sújtották Guaidót

Publikálás dátuma
2019.01.30. 21:51

Fotó: Yuri Cortez
Venezuelában új szakasz kezdődött a Nicolás Maduro államfő és a magát egy hete elnöknek kinevezett Juan Guaidó közötti hatalmi harcban. Szerdára virradó hajnalban a legfelsőbb bíróság kiutazási tilalmat rendelt el az ellenzéki politikussal szemben. A taláros testület elnöke, Maikel Moreno indoklása szerint a parlament elnöke törvénytelenül vonta magához a hatalmat. Ezért eljárás indul ellene. Az ehhez szükséges indítványt Tarek William főügyész nyújtotta be. Guaido azt közölte, a hatalom letartóztatását készíti elő. „Nincs ebben semmi újdonság, A rezsim egyetlen válasza az üldözés és az elnyomás” – jelentette ki. Orosz médiaközlések szerint Maduro szerda reggel tárgyalást ajánlott az ellenzéknek. „Kész vagyok tárgyalóasztalhoz ülni, hogy Venezuela sorsáról beszéljünk” – hangoztatta. Nemzetközi közvetítőket is kért, mint mondta az ország „békéjéről és jövőjéről” van szó, idézte Madurót a Ria hírügynökség. Még azt is közölte, támogatná az előrehozott választásokat. Ez némi elmozdulást jelent eddigi álláspontjában, igaz, tárgyalásokat már máskor is ajánlott, s célja akkor az ellenzék megosztása és időnyerés volt. Több unós tagország múlt hétvégén ultimátumot intézett Maduróhoz, ha a mostani hét végéig nem jelent be előrehozott választást, akkor Németország, Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia és Guaidót ismeri el az állam törvényes vezetőjének. Pedro Sánchez spanyol kormányfő azt közölte, „aki golyókkal, letartóztatásokkal válaszol az emberek szabadságvágyára, nem tekinthető szocialistának”. Guaidó felszólította az uniós országokat arra, kövessék az Egyesült Államok példáját és vezessenek be büntetőintézkedéseket Maduro kormányával szemben. „További szankciókra van szükség. Egy diktatúrában élünk, ahol nyomást kell gyakorolni. Mind több embert gyilkolnak meg. S az is egyértelmű, hogy a rezsim velejéig korrupt” – fejtette ki. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó előzőleg óva intette Madurót attól, hogy ártson Guaidónak. Ennek ugyanis – mint mondta – súlyos következményei lennének. Szerdán újabb tömegtüntetéseket tartottak Venezuelában. Arra kérték a hadsereget, álljon át az ellenzék oldalára és engedje be az országba a humanitárius segélyt. Az ellenzék által ellenőrzött parlament elfogadta az amnesztiatörvényt, amely büntetlenséget ígér a katonaság tagjai számára. Így részt vehetnek „a demokratikus rend helyreállításában”.

Hullámsírrá vált a Földközi-tenger

Publikálás dátuma
2019.01.30. 21:07

Fotó: Guillaume Pinon / NurPhoto
Miközben az Európába érkező migráció fokozatosan csökken, arányaiban az út közben életüket vesztők száma emelkedik.
Hat ember veszett oda átlagosan naponta tavaly miközben megpróbált átkelni a Földközi-tengeren – áll az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ma kiadott jelentésében. A szervezet statisztikái szerint 2018-ban legalább 2275-en haltak meg az úton, amely ugyan visszaesés az előző évhez képest, ám mivel összességében is sokkal kevesebben érkeztek, arányaiban a halálesetek élesen növekedtek. Míg két éve minden 38. érkezőre jutott egy tragédia, addig tavaly minden 14-ikre. A viszonylag kis távolság ellenére a legtöbben Líbiából útra kelve fulladtak a tengerbe. Korábbi beszámolók szerint a csempészek gyakran azzal hitegették „ügyfeleiket”, hogy Líbiából már látszanak az olasz partok, és gyakran nyílt vízi közlekedésre teljesen alkalmatlan lélekvesztőkben indították el a szerencsétleneket, abban bízva, hogy a parti őrség vagy a civil szervezetek hajói kimentik őket. „Nem hallottam olyanról, hogy valaki a magyar tranzitzónákban veszítette volna életét. Gyerekek viszont születtek, pontosabban a közeli szegedi vagy mórahalmi kórházakban. A pár napos csecsemőkkel aztán az anyák visszakerültek a tranzitzónákba” - mondta el lapunk megkeresésére Simon Ernő, az UNHCR magyarországi szóvivője. „Tavaly napi átlagban egy-két ember ha érkezett a tranzitzónákhoz. Összesen 632-en adtak be Magyarországon menedékkérelmet, közülük 345 fő kapott menekültstátuszt. Hozzánk még sorrendben Afganisztánból, Irakból, Szíriából, Iránból és Pakisztánból érkeztek a legtöbben” - ismertette a nem véglegesített statisztikáikat. „Magyarország inkább válságövezetekben próbál meg segíteni. Éppen múlt heti hír, hogy a Hungary Helps programon keresztül hazánk három szíriai kórház teljes éves költségvetését finanszírozza” - tette hozzá, utalva arra az 505 millió forintra, mellyel az olasz AVSI Alapítványon keresztül egy aleppói és két damaszkuszi egyházi kórház működését támogatjuk. AZ UNHCR jelentéséből az is kiderül, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás egyre gyengül és az iránya is változóban van. „Nagyon sok mindentől függ, hogyan alakul majd 2019. Emlékezzünk csak vissza, hogy másfél évvel ezelőtt a mianmari válság nyomán több mint 700 ezer rohingya menekült el néhány hónap alatt Mianmarból Bangladesbe! Vagy ismét nagy figyelem irányul Venezuelára, ahonnét az elmúlt időszakban mintegy hárommillió ember lépte át a határt a szomszédos országokba. Bármikor kirobbanhat hasonló válság, háború, ami újabb százezreket, vagy akár milliókat indíthat útnak. Európában az viszont egyértelműen látszik, hogy a 2015-öst kiugrást követően az érkezők száma fokozatosan visszaesett a 2014-es szint alá” - összegzett Simon Ernő. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy tavaly összesen nagyjából 139 ezer bevándorló jutott el Európáig. Összehasonlításképpen: 2015-ben, a migrációs válság csúcsán több mint egymillió. Az UNHCR jelentéséből az is kiderül, hogy az elsődleges célpont már nem Görögország (50500), és nem is Olaszország (23400), hanem Spanyolország (65400). Ennek megfelelően átalakult az érkezők összetétele is. Míg a görögöknél továbbra is az afgánok, szírek, irakiak vannak többségben, addig az Ibériai-félszigetet és Itáliát már főként az afrikaiak célozzák meg. Előbbibe a legtöbben a marokkói szomszédok próbálnak átjutni, őket követték a nyugat-afrikai Guineából és Maliból érkezők, utóbbiba pedig a tunéziaiak és eritreaiak állnak az első két helyen.  
Szerző