Szegregáció? Az EMMI mossa kezeit

Publikálás dátuma
2019.01.31 12:14

Fotó: / Kállai Márton
Nem érzi magát felelősnek az Emberi Erőforrások Minisztériuma amiatt, hogy már mintegy 500 olyan iskola van az országban, ahol elkülönítve oktatják a roma gyerekeket.
Nem tehet arról az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), hogy vannak olyan oktatási intézmények, ahol szegregált oktatás alakult ki. Az EMMI-nek hatásköre sincs arra, hogy utasítást adjon a Kormányhivataloknak és a tankerületeknek az iskolai szegregáció felszámolására – röviden így foglalható össze a minisztérium jogi képviselőjének érvelése az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) által indított per csütörtöki tárgyalási fordulóján. Az alapítvány azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: az EMMI igenis mulasztásban megnyilvánuló jogsértést követett el azzal, hogy nem tett érdemi lépéseket az elkülönítés megszüntetésére. A per több mint tíz éve indult, miután az EMMI jogelődje, az Oktatási Minisztérium kutatást rendelt el az iskola szegregáció feltérképezésére. Az eredmények több tucat iskoláról állapították meg, hogy szegregált formában működnek, vagyis a nem roma gyerekektől elkülönítve oktatják a roma diákokat. A Fővárosi Törvényszék tavaly áprilisban hozta meg elsőfokú ítéletét, mely szerint 28 általános iskolában különítettek el jogellenesen cigány tanulókat, ezek közül 13 iskola mind a mai napig működik, szegregált formában. Nemcsak vidéki települések, de Budapest belső kerületei (VII., VIII. és IX. kerület) is érintettek. A bíróság 50 millió forintos bírság megfizetésére, valamint deszegregációs terv kidolgozására és végrehajtására kötelezte az EMMI-t. A minisztériumnak továbbá egy, a CFCF által kidolgozott - egy, a kisebbségi ombudsman és a bíróságok gyakorlatával összhangban álló - vizsgálati módszertan szerint az ország valamennyi iskolájában fel kellene mérnie, jelenleg pontosan mennyi gyermeket érint a jogellenes elkülönítés. Ezt követően ki kellene dolgozniuk a deszegregációs tervet, melynek hatékonyságát öt éven keresztül monitorozniuk kell, civil szervezetek bevonásával. A bíróság kikötötte, hogy az 50 millió forintos bírságot ezen civil szervezetek támogatására kell fordítani. A per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon. Az EMMI a fellebbezésben a szegregáció tényét nem vitatatta, azt viszont igen, hogy hatalmában állna az iskola elkülönítés felszámolása érdekében utasításokat adni az alája tartozó szerveknek. A minisztérium jogi képviselője szerint a szegregált iskolák felszámolása a szabad iskolaválasztás elvével is ellentétes. De a kormány azért elkötelezett a hátrányos helyzetek felszámolása mellett. – Az Oktatási Hivatal adatai szerint ma mintegy 500 ilyen iskola működik. Vagyis legalább 10 ezer újabb, első osztályos cigány diákot érint a jogellenes elkülönítés minden egyes tanévben – mondta a CFCF ügyvédje, Kegye Adél. Szerinte az elsőfokú bíróság ítélete rendszerváltó döntés, amivel a törvényes működés medrébe lehetne terelni az Emmit és az alája tartozó szerveket. Úgy véli, a szabad iskolaválasztás joga nem sérül abban az esetben, ha felszámolják a jogellenesen működő intézményeket, hiszen akkor nem is lenne szegregált iskola, amit választani lehetne. A CFCF szerint az ügy legnagyobb tétje, hogy elindul-e egy országos léptékű deszegregációs folyamat, a minisztérium szakít-e eddigi, „színvak” oktatáspolitikájával. Egy ilyen lépés a Magyarország ellen jelenleg is zajló kötelezettségszegési eljárásra is hatással lenne. Az Európai Bizottság 2016 májusában indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen a roma gyermekek iskolai elkülönítése miatt. Noha a kormány szavakban elítéli a szegregációt, tavaly a Magyar Tudományos Akadémia felmérése is arra mutatott rá, az elmúlt években nemhogy csökkent, de még nőtt is az iskolai szegregáció mértéke az országban. Noha az Ítélőtábla azt tervezte, ma döntést hoz az ügyben, az ítélethirdetést végül mégis elhalasztották február 14-ére.
2019.01.31 12:14

Itt a bűvös hatos: nézze meg lottószelvényét!

Publikálás dátuma
2019.02.17 16:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 7. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 6 (hat) 15 (tizenöt) 34 (harmindnégy) 35 (harmincöt) 39 (harminckilenc) 44 (negyvennégy) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 469 315; a 4 találatos szelvényekre 9620; a 3 találatos szelvényekre 1990 forintot fizetnek.
Szerző
2019.02.17 16:37

Meghalt Györgyi Kálmán

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: Shutterstock/
A volt legfőbb ügyész életének 80. évében hunyt el.
Életének 80. évében vasárnap meghalt Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész – közölte a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtóosztálya az MTI-vel. Györgyi Kálmán 1939-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1964-ben, utána ott kezdett oktatni. 1979 és 1985 között a kar dékánhelyettese, 1989 és 1990 között a dékánja volt. A rendszerváltástól, 1990-től újraválasztását követően, 2000 tavaszáig töltötte be a legfőbb ügyészi posztot. Később az igazságügyi tárcánál az új büntető törvénykönyv előkészítésének miniszteri biztosává, majd miniszteri főtanácsadóvá nevezték ki. Györgyi Kálmán az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) felügyelőbizottsági tagja is volt. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal, emellett magas állami kitüntetésben részesült Németországban és Ausztriában is. Györgyi Kálmánt az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.
Szerző
2019.02.17 15:42