Szegregáció? Az EMMI mossa kezeit

Publikálás dátuma
2019.01.31. 12:14

Fotó: Kállai Márton
Nem érzi magát felelősnek az Emberi Erőforrások Minisztériuma amiatt, hogy már mintegy 500 olyan iskola van az országban, ahol elkülönítve oktatják a roma gyerekeket.
Nem tehet arról az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), hogy vannak olyan oktatási intézmények, ahol szegregált oktatás alakult ki. Az EMMI-nek hatásköre sincs arra, hogy utasítást adjon a Kormányhivataloknak és a tankerületeknek az iskolai szegregáció felszámolására – röviden így foglalható össze a minisztérium jogi képviselőjének érvelése az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) által indított per csütörtöki tárgyalási fordulóján. Az alapítvány azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: az EMMI igenis mulasztásban megnyilvánuló jogsértést követett el azzal, hogy nem tett érdemi lépéseket az elkülönítés megszüntetésére. A per több mint tíz éve indult, miután az EMMI jogelődje, az Oktatási Minisztérium kutatást rendelt el az iskola szegregáció feltérképezésére. Az eredmények több tucat iskoláról állapították meg, hogy szegregált formában működnek, vagyis a nem roma gyerekektől elkülönítve oktatják a roma diákokat. A Fővárosi Törvényszék tavaly áprilisban hozta meg elsőfokú ítéletét, mely szerint 28 általános iskolában különítettek el jogellenesen cigány tanulókat, ezek közül 13 iskola mind a mai napig működik, szegregált formában. Nemcsak vidéki települések, de Budapest belső kerületei (VII., VIII. és IX. kerület) is érintettek. A bíróság 50 millió forintos bírság megfizetésére, valamint deszegregációs terv kidolgozására és végrehajtására kötelezte az EMMI-t. A minisztériumnak továbbá egy, a CFCF által kidolgozott - egy, a kisebbségi ombudsman és a bíróságok gyakorlatával összhangban álló - vizsgálati módszertan szerint az ország valamennyi iskolájában fel kellene mérnie, jelenleg pontosan mennyi gyermeket érint a jogellenes elkülönítés. Ezt követően ki kellene dolgozniuk a deszegregációs tervet, melynek hatékonyságát öt éven keresztül monitorozniuk kell, civil szervezetek bevonásával. A bíróság kikötötte, hogy az 50 millió forintos bírságot ezen civil szervezetek támogatására kell fordítani. A per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon. Az EMMI a fellebbezésben a szegregáció tényét nem vitatatta, azt viszont igen, hogy hatalmában állna az iskola elkülönítés felszámolása érdekében utasításokat adni az alája tartozó szerveknek. A minisztérium jogi képviselője szerint a szegregált iskolák felszámolása a szabad iskolaválasztás elvével is ellentétes. De a kormány azért elkötelezett a hátrányos helyzetek felszámolása mellett. – Az Oktatási Hivatal adatai szerint ma mintegy 500 ilyen iskola működik. Vagyis legalább 10 ezer újabb, első osztályos cigány diákot érint a jogellenes elkülönítés minden egyes tanévben – mondta a CFCF ügyvédje, Kegye Adél. Szerinte az elsőfokú bíróság ítélete rendszerváltó döntés, amivel a törvényes működés medrébe lehetne terelni az Emmit és az alája tartozó szerveket. Úgy véli, a szabad iskolaválasztás joga nem sérül abban az esetben, ha felszámolják a jogellenesen működő intézményeket, hiszen akkor nem is lenne szegregált iskola, amit választani lehetne. A CFCF szerint az ügy legnagyobb tétje, hogy elindul-e egy országos léptékű deszegregációs folyamat, a minisztérium szakít-e eddigi, „színvak” oktatáspolitikájával. Egy ilyen lépés a Magyarország ellen jelenleg is zajló kötelezettségszegési eljárásra is hatással lenne. Az Európai Bizottság 2016 májusában indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen a roma gyermekek iskolai elkülönítése miatt. Noha a kormány szavakban elítéli a szegregációt, tavaly a Magyar Tudományos Akadémia felmérése is arra mutatott rá, az elmúlt években nemhogy csökkent, de még nőtt is az iskolai szegregáció mértéke az országban. Noha az Ítélőtábla azt tervezte, ma döntést hoz az ügyben, az ítélethirdetést végül mégis elhalasztották február 14-ére.
Szerző

Csütörtökön éjfélkor lejárnak a 2018-as autópálya-matricák

Publikálás dátuma
2019.01.31. 11:24
Illusztráció
Fotó: Népszava
Interneten is lehet új matricát venni, a nagycsaládosok részleges díjmentességre jogosultak.
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. korábbi tájékoztatása szerint a határidővel több mint 2,3 millió e-matrica jár le. Az új éves e-matricák az ország több mint kétezer pontján, ezen felül interneten és mobiltelefonnal, sms-ben vagy telefonos alkalmazáson keresztül is megvásárolhatók.
Az országos éves matrica ára 2012 óta, a megyei matricák ára pedig 2015-ös bevezetésük óta nem változott. A D1 kategóriába sorolt gépjárműveknél - ide tartoznak a motorkerékpárok, a személyautók és azok pótkocsiai - az éves országos matrica ára 42 980 forint, a megyei matrica ára pedig 5000 forint.
A nagycsaládosok részleges díjmentességre jogosultak, kedvezményes e-matrica vásárláshoz azonban minden év január 31-ig be kell jelenteniük a közlekedési igazgatósági hatóság nyilvántartásába az általuk üzemben tartott gépjárművet.

Az utolsó pillanatban szembesült elküldésével a paksi bővítésért felelős államtitkár

Publikálás dátuma
2019.01.31. 11:13

Fotó: Vajda József / Népszava
Aszódi Attila négy évig dolgozott a Paks II. projekten, de a Süli Jánossal adódó konfliktusok miatt távoznia kellett, mivel kulcskérdésekben sem értettek egyet.
Hosszú, szakmai kérdésekre is kiterjedő interjút adott az Indexnek Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős, ám január 15-én elküldött államtitkár. A beszélgetés fontos momentuma volt, hogy bár Aszódi tisztában volt a menesztéséhez vezető problémaforrásokkal – főként a Süli János szakminiszterrel adódó súrlódásokkal –
mégis teljesen váratlanul érte, csalódásként érte, amikor a tárcavezető behívta és jelezte: a továbbiakban nem akar vele dolgozni.

Az interjúból így az is kiderül, hogy  Aszódi menesztését Süli kezdeményezte a miniszterelnöknél, ő pedig a köztársasági elnöknél. A távozó államtitkár ettől függetlenül teljes mellszélességgel állt ki a paksi bővítés mellett. Mint mondta, büszke rá, hogy részt vehetett projektben, megkapták a környezetvédelmi engedélyeket és az EU jóváhagyását is
Szerinte a magyar villamosenergia-termelésben majd 40 százalékot adhat Paks 2, ráadásul megbízható energiaforrásnak számít, szemben a még nehezen tárolható és időszakos jellegű szél- vagy napenergiával szemben. „Ha lenne esetleg egy technológiai robbanás, például a napenergia jobban hasznosítható lenne valamilyen nagyon jó új tárolási technológia miatt, akkor a hiányzó 60 százalékot biztosíthatjuk azzal” - tette hozzá Aszódi.
A távozó államtitkár nem tart a költségtúllépés veszélyétől, attól, hogy a végén a tervezettnél többet kell fizessünk az oroszoknak; mint hangsúlyozta, ha nem kérünk plusz fejlesztéseket a Roszatomtól, akkor a megvalósítási kockázat is az övék.
Végül az egyik súrlódási pontról is nyilatkozott a lapnak:
„Az egyik kulcselem, amiben másképpen láttuk a helyzetet Süli Jánossal, hogy szerintem a kormánynak igenis rá kell látnia arra, hogy a Paks 2 projektcégben pontosan mi történik”

 - jegyezte meg Aszódi Attila. Az interjút teljes terjedelmében ide kattintva lehet elolvasni.
Szerző