2017-ben még csaknem ötször ennyi menekültet fogadott be Magyarország. A 2018-as statisztika szerint továbbra is elsősorban afgánok és irakiak érkeztek, de szírek, pakisztániak és irániak is adtak be menekültkérelmet Magyarországon, ők szerepelnek a lista első öt helyén.
A befogadások jelentős megvágásának a tavaly nyár elején elfogadott alkotmánymódosítás és a Stop, Soros! jogszabály ágyazott meg. A kezdetben csak a kommunikációban jelentkező kormányzati szigort az év végére ültették át a gyakorlatba. Az első kilenc hónapban az 560 kérelemből – amihez jöttek még az előző évből áthúzódó ügyek is – 354 pozitív döntés született. Az utolsó három hónapban viszont hiába érkezett újabb 111 menekültkérelem, már csak 13 esetben – például a korrupció miatt elítélt volt macedón kormányfő, Nikola Gruevszki ügyében – adták meg a hatóságok a nemzetközi védelem valamilyen formáját.
Érdekes kivételek persze akadnak. Az említett negyedik negyedévi 13-as számban benne van Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő is, akit hazájában korrupció miatt jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, de ennek megkezdése előtt megszökött. Előbb Albániába, majd onnan magyar diplomáciai segítséggel Magyarországra, itt pedig a hatóságoktól rekordgyorsasággal kapta meg a menekültstátuszt úgy, hogy a döntést nem is a tranzitzónában kellett megvárnia, ahogy általában a menedékkérőknek.
A menekültek befogadásában tapasztalható fordulat azért is látványos, mert 2017-ben még 1300 menekültet engedett be az ország, ahogy azt Altusz Kristóf akkori külügyi helyettes államtitkár a Times of Malta című lapnak elárulta. Az akkori „vallomás” azért is okozott meglepetést, mert Magyarország nem fogadta el az uniós áthelyezési kvótát, ami 1294 ember befogadását, pontosabban a menekültügyi eljárásuk itteni lefolytatását jelentette volna. Emiatt az Európai Bíróságig ment a kormány, ahol végül veszített, de a döntést nem hajtotta végre, inkább folytatta a küzdelmet Brüsszellel. Mivel mostanra a befogadottak száma drasztikusan visszaesett, miközben az igénylők száma csak kis mértékben csökkent, logikusan következik, hogy egyre többen várnak ügyük elbírálására. Ezt alá is támasztja a bevándorlási hivatal lapunknak küldött számsora arról, hogy a múlt év végén a röszkei tranzitzónában már 90-en, míg a tompaiban 102-en várakoztak. (Tavaly szeptemberben mindkét helyen mintegy 30-cal kevesebben voltak).
Vagyis a tranzitzónák egyre zsúfoltabbak, az ott lévő embereknek emiatt – illetve azért, mert minimálisra csökkentett a menekültkénti elismerés – nem nagyon van más választásuk, mint hogy önként távoznak Szerbia felé. Csakhogy ezzel lemondanak a magyar kérelem esélyéről, ami nyilvánvaló szándéka is a kormánynak.
A menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként elismertek száma mindenesetre eltörpül azokhoz a külföldiekhez képest, akik letelepedési kötvényekkel érkeztek Magyarországra. A program keretében 2013 és 2017 között 20 ezren adtak be igénylést a magyarországi letelepedésre és közülük mindössze 16-an nem feleltek meg a feltételeknek. A harmadik országbeli igénylőknek előbb 250 ezer, majd 300 ezer euróért kellett speciális államkötvényekbe fektetniük, de mindezt csak kiválasztott, offshore helyszínként emlegetett államokban bejegyzett cégeken keresztül tehették meg. A „kiválasztott” társaságok becslések szerint több mint 160 milliárd forinthoz jutottak ezzel a módszerrel.
