Orosz hackerek beavatkozása fenyeget

Publikálás dátuma
2019.02.01. 08:15
A nagy közösségi oldalak összefogtak az álhírekkel szemben
Fotó: Maksim Sheljov
Átfogó kibertámadásoktól tart a május végén - jelen állás szerint már csak 27 uniós tagállamban - esedékes európai parlamenti választás előtt az Európai Bizottság.
 Az Európai Bizottság nemrégiben kongatta meg a vészharangot, s figyelmeztetett az interneten leselkedő veszélyre. A brüsszeli testület felhívása szerint minden tagországnak komolyan kell vennie a fenyegetéseket, „Meg kell akadályoznunk, hogy állami vagy nem állami szereplők aláássák a demokratikus rendszert, s ezt fegyverként használja fel ellenünk” – olvasható a drámai hangú felhívásban. Az Európai Bizottság - az EU külügyi szolgálatával - tavaly decemberben fogadott el akciótervet a dezinformációs kampánnyal szemben. Utaltak arra: a következő két évben összesen 50 választást rendeznek meg a tagállamokban, nem szabad hagyni, hogy az EU ellenfelei kerüljenek túlsúlyba az internetes terepen. A legutóbbi EP választás idején még nem volt napirenden az álhírek terjesztése, most azonban a Bizottság számára prioritást élvez az, hogy biztosítsa az egyes voksolások minden szempontból demokratikus lebonyolítását. Aggodalomra van is ok, hiszen az elmúlt években több olyan választást, referendumot is tartottak, ahol bizonyíthatóan az interneten keresztül próbálták meg befolyásolni a voksolás végkimenetelét. A klasszikus példa erre a 2016-os amerikai elnökválasztás. Robert Mueller különleges ügyész mindmáig vizsgálja az orosz beavatkozás mértékét. Hackerek behatoltak az amerikai Demokrata Párt szervereire, s értékes információk sorát csenték el. Szintén kibertámadásnak volt kitéve a német parlament, a Bundestag, illetve a berlini kormány is. Kevesebbet foglalkozott vele a világsajtó, de szintén komoly külső támadások érték 2016 áprilisában a hollandiai népszavazást is, amikor a németalföldiek egyértelműen nemet mondtak az Európai Unió és Ukrajna közötti megállapodásra. Minden említett alkalommal Oroszországhoz vezettek a szálak. Az orosz hackerek a 2017 májusi francia elnökválasztás előtt is akcióztak. Akkor az elnökké választott Emmanuel Macron kampánycsapatát támadták, melynek nyomán több ezer email vált nyilvánosan elérhetővé a világhálón. Macron pártja akkor azt közölte, a Pawn Storm nevű Oroszországhoz köthető hackercsoport hajtotta végre az akciót, amellyel le akarták járatni Macront és ellenfelét, a jobboldali radikális Marine Le Pent akarták előnyösebb helyzetbe hozni. Az orosz trollok azonban az utóbbi időben a sárgamellényesek tüntetésein is hallattak magukról. Lapjelentések szerint egy rendszerint a Kreml álláspontját szajkózó twitterezői kör újabb kommentelési csúcsokat döntött, és a #giletsjaunes tag alatt olyan álhíreket terjesztettek, melyek szerint egyre több rendőr támogatja a sárgamellényeseket, s egyes helyeken már fel is lázadtak az egyenruhások. Oroszország ugyan rendre mindent tagad, de a Kreml stratégiájáról mindent elmond Valerij Geraszimov vezérkari főnök egy 2013-as kijelentése. Kifejtette, a politikai célokat már nem csak konvencionális fegyverekkel, hanem dezinformációs kampányokkal, politikai, humanitárius és más nem katonai eszközökkel lehet elérni, kihasználva az emberek esetleges elégedetlenségét. Ezt a stratégiát követte Moszkva 2014 tavaszán, a Krím félsziget bekebelezésekor is. Az Európai Külügyi Szolgálat 2015-ben munkacsoportot hozott létre, azzal a céllal, hogy megfigyelje az Oroszország által irányított médiumokat és internetes platformokat. A testület azóta több mint 4500 Oroszországból érkező dezinformációs esetet dokumentált és elemzett. Az összegzések az euvsdisinfo.eu oldalon olvashatóak. Egy egységet is felállítottak, amely tavaly első ízben saját költségvetést is kapott. Ám csodákra nem lehet képes, hiszen mindössze négy tagból áll. A következő években azonban további szakértőket kívánnak toborozni, tizenegy állásra írtak ki pályázatot, s megkétszerezik az egység támogatását. Egyelőre csak az orosz internetes tevékenységet vizsgálják, később azonban a kínai hackerek tevékenységét is górcső alá akarják venni. A tervek között szerepel, hogy a tagállamokkal saját védekezési mechanizmusokat építtessenek fel, s az országok egymás között is jobban kommunikáljanak. Az orosz internetes támadások a szentpétervári, úgynevezett Internet Research Agencytől indulnak. Az ügynökségnek mintegy ezer munkatársa van, a céget a Kreml irányítja. Az Egyesült Államokkal szembeni internetes akció már 2013 közepén megkezdődött, s amerikai adatok szerint a támadásra 25 millió dollárt különítettek el – írja a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. Az internetes kalózok több mint ezer megtévesztő videót töltöttek fel a Youtube videomegosztó portálra, 3841 felhasználói fiókot nyitottak a Twitteren, ezzel 1,4 millió felhasználót értek el. Ennél is hatékonyabbak voltak más közösségi oldalakon. Az Instagramon 133 fiókot létesítettek, s 116 ezer bejegyzésükkel legalább 20 millió embert értek el. A Facebookon több tízezer bejegyzést tettek, ezeket 126 millió felhasználó olvashatta. Az akció végrehajtói amerikaiaknak adták ki magukat. Célpontjaik közé az afrikai-amerikaiak is tartoztak, akik számára sikeres fórumokat is létrehoztak. A Twitteren több mint száz botot létesítettek, amelyek helyi híreket közöltek és tudatosan terjesztették a propagandát. A legfőbb cél az volt, hogy „kiaknázzák a társadalomban keletkezett repedéseket”, s elmossák a valóság és a fikció közötti határokat. Összességében megállapítható: az orosz hackerek szélsőségeseket, szeparatistákat támogatnak, olyan pártokat, amelyek az Európai Unióval szemben pozicionálják magukat. A Brexit-népszavazás előtt hevesen agitáltak a britek kilépése mellett. Bár szakértők még nem fedeztek fel összehangolt támadásra utaló jeleket az EP-választás közeledtével, nincs kétségük afelől, hogy történnek majd kísérletek a voksolás befolyásolására. A májusi választás jó alapot is jelent, hiszen legutóbb, 2013-ban az uniós polgároknak mindössze 43 százaléka ment el. Minél alacsonyabb a részvétel, annál könnyebb váratlan eredményt produkálni.  

Szigorúbb fellépés a közösségi hálózatoknál

A közösségi oldalak is szigorúbb szabályozást léptetnek életbe. A Facebook a napokban jelentette be, hogy több dolgot is megváltoztatnak a politikai hirdetéseknél. Nagyobb átláthatóságot és jóval kevesebb titkolózást ígérnek. „A politikai és a különböző ügyekhez kapcsolódó hirdetéseket engedélyeztetni kell majd, és azt is fel fogjuk tüntetni, hogy ki fizetett értük” – mondta el a napokban tartott brüsszeli sajtóértekezletén Nick Clegg, a Facebook globális kommunikációs részlegének vezetője. A módosítás nem csak a nyíltan egyes jelölteket vagy pártokat támogató hirdetésekre vonatkozik majd, hanem azokra is, amelyek olyan, átpolitizált témákról szólnak, mint amilyen a bevándorlás. Az új szabályokat mintegy két hónappal az EP-választások előtt, március végén kezdik majd alkalmazni Európában, globálisan pedig június vége előtt. Indiában, Izraelben és Ukrajnában ugyanakkor már a tavaszi választások előtt életbe lépnek az előírások. A Youtube is szigorúbban lép fel a dezinformációs kampányok ellen. Ennek fontos lépéseként tavaly február óta külön jelzéssel látja el azokat a videókat, amelyek valamelyik állam pénzéből készültek, s hasonló intézkedéseket léptetnek életbe az álhírekkel szemben. A Twitternél tavaly nyáron jelentős tisztogatásba kezdtek, már ami az ellenőrizhetetlen fiókokat illeti. A közösségi oldalon naponta több mint egymillió felhasználót függesztettek fel, hogy így vegyék elejét a dezinformációs kampányoknak. Tavaly májusban már 9,9 millió fiókot azonosítottak potenciális spamforrásként vagy robotként, szemben például a 2017 decemberi 6,4 millióval. A Twitter szerint egyébként a mindenkori aktív felhasználók kevesebb mint 5 százaléka tekinthető spammernek vagy hamis azonosságnak, és kevesebb mint 8,5 százalékuk használ olyan automatizáló eszközöket, amelyek alapján a fiókot bizonyos eséllyel egy robot üzemelteti. A közösségi hálózatok azért nem siették el a keményebb fellépést. Az amerikai szenátusban történt tavalyi meghallgatásukkor mind a Facebook, mind a Twitter vezetői elismerték, hogy 2016-ban nem voltak felkészülve az orosz dezinformációs hadjáratra, s túlságosan lassan reagáltak rá. A mostani bekeményítésre azonban azért is szükség volt, mert az Európai Bizottság előírta: 2019. január 1-től az EP választásig a legnagyobb internetes cégeknek be kell számolniuk Brüsszelnek arról, hogy milyen konkrét eredményeket értek el az álhírekkel szembeni küzdelemben, különös tekintettel a hamis számlazárolásokra, a bot terjedésére (automatikus üzenettovábbítás emberi beavatkozás nélkül), valamint a külső ellenőrök bevonására az adat- és a tartalomfigyelésben. A Facebook, a Google és a YouTube tavaly októberben megállapodást írtak alá a Bizottsággal, melynek értelmében megkétszerezik az álhírekkel szembeni erőforrásaikat, s erről éves jelentést készítenek.

Sok száz orosz álhír-profilt gyomlált ki a Twitter

Publikálás dátuma
2019.02.01. 07:51
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mind Donald Trump mellett kampányolt. Eközben a Facebook sem volt rest, iráni propaganda-oldalak százait törölte.
Iránhoz, Oroszországhoz és Venezuelához köthető, kampánycélokat szolgáló, álhíreket terjesztő propaganda-profilokat távolított el közösségi platformjáról a Facebook és a Twitter, mint azt helyi idő szerint csütörtökön bejelentették.

Irán és Indonézia

A Facebook közleményei szerint a manipulatív kampányoldalak elsöprő többsége Iránból származott. A 783 iráni oldal a környező országok politikai közvéleményének manipulálása mellett célba vette az Egyesült Államokat, Mexikót, de Franciaországot és Németországot is. Az eltávolított profilokat 26 különböző országban azonosították be, 2 millióan követték őket, és nem csak a Facebookon, hanem a cég tulajdonában lévő Instagramon is jelen voltak. Közös jellemzőjük, hogy az iráni rezsim külpolitikai álláspontját ismételték olyan kényesnek ítélt ügyekben, mint a palesztin-izraeli konfliktus, Szíria, vagy a jemeni polgárháború.
Hasonló indokkal, "összehangolt inautentikus viselkedés" miatt töröltek 200-nál több oldalt, 800 profilt 546 csoportot és 208 Instagram-fiókot Indonézia vonatkozásában is. Részletekbe nem bocsátkozva azt írták erről, hogy ezek szintén visszaéltek a közösségi felület adta lehetőségekkel.

Ismét Oroszország

A Twitter 418 orosz oldal megszüntetését jelentette be. Eszközeik és céljaik alapján mindegyiket az orosz Internet Research Agency nevű, hamis híreket gyártó céghez kötötték, melynek korábban is hatalmas mennyiségű produktumát törölték már. Jelen esetben közel egymillió, főleg angol nyelvű posztot kellett eltávolítaniuk. Ezek Donbald Trump amerikai elnököt támogatták az ellene orosz ügyei miatt nyomozó FBI nyomozóhivatallal szemben, illetve a félidős választások kapcsán kampányoltak a demokraták ellen, továbbá paranoid iszlamofób álhírek terjesztésében voltak érdekeltek.
Talált még a Twitter - a Facebookhoz hasonlóan - 770 iráni oldalt is, melyek szintén angolul propagálták a rezsim álláspontját, és 764 venezuelai fiókot, melyek az amerikai félidős választásokat próbálták manipulálni.
Mindkét közösségi platform közölte: az eltávolított oldalakról értesítették az amerikai bűnüldöző szerveket, valamint az érintett országok törvényhozóit is.

Kolbászmúzeum költözne az egykori német koncentrációs tábor helyére

Publikálás dátuma
2019.01.31. 20:07
Képünk illusztráció.
A Bratwurstmuseum a tervek szerint a buchenwaldi koncentrációs tábor területén kapna új otthont. Az elképzelés közmegrökönyödést váltott ki.
Új otthont kap a német sültkolbásznak szentelt türingiai múzeum, a Bratwurstmuseum, azon a területen tervezik az új intézményt, amelyet egykoron a nácik a kelet-németországi buchenwaldi koncentrációs tábor külső létesítményeként használtak - írja a 24.hu. A múzeum honlapján közzétett elképzelés megrökönyödést váltott ki Németországban. A jelenleg Holzhausenben működő kolbászmúzeum egy Mülhausenben lévő ingatlanra költözik, amelynek hatalmas épülete a második világháborúban a közeli buchenwaldi koncentrációs tábor része volt – erősítette meg a dpa német hírügynökségnek Anke Pfannstiel, a mülhauseni önkormányzat szóvivője. A Buchenwaldi Emlékmű szóvivője, Rikola-Gunnar Lüttgenau visszafogottan nyilatkozott: "nem akarom határozottan kizárni, hogy ez lehetséges, de
kíváncsi vagyok, milyen javaslatot tettek le a helyszín tervezett felhasználásra, és az emlékezés megfelelő formájának megtalálására."

A kérdéses terület 2008 óta egy magánbefektető tulajdonában van, aki a szövetségi kormánytól vásárolta meg a földeket. A hírek szerint a helyi önkormányzat hamarosan megvitatja az ügyet.

A buchenwaldi koncentrációs tábor a náci Németország által 1937 júliusától 1945 márciusáig működtetett koncentrációs tábor volt. Buchenwaldba és külső táboraiba mintegy 240 000 embert hurcoltak Európa minden országából, a legtöbbet Magyarországról és Lengyelországból, akik közül 43 ezren meghaltak a fogságban. A tábor lakói, zsidók, politikai foglyok és hadifoglyok kényszermunkásként dolgoztak a közeli német hadiüzemekben.
Szerző