Megmentené az EU az iráni atomalkut

Publikálás dátuma
2019.01.31. 19:55
A bukaresti ülés után együtt fotózkodtak a külügyminiszterek, és úgy tettek, mintha minden rendben lenne
Fotó: Daniel Mihailescu / AFP
Az Európai Unió merész húzással akarja megmenteni a 2015-ben Iránnal megkötött nukleáris megállapodást.
Az Egyesült Államokkal által Irán ellen bevezetett büntetőintézkedések megkerüléséről volt szó az Európai Unió külügyminisztereinek csütörtöki, informális bukaresti találkozóján. Ezzel együtt arról tárgyaltak, miként menthető meg az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia indította útjára azt a kezdeményezést, amely lehetővé tenné, hogy az Európai Unió területén működő cégeket ne érintsék az Egyesült Államoknak a perzsa állammal szemben elrendelt szankciói. A bukaresti informális találkozón ezért olyan társaság alapításáról hoztak döntést, amely a jövőben az Iránnal folytatott ügyletek pénzügyi elszámolásáért felel majd, vagyis magára vállalná a felelősséget azoktól a pénzintézetektől, amelyek az amerikai ellenlépésektől tartva nem lennének hajlandóak a tranzakciók lebonyolítására. Berlin, Párizs és London elkötelezett abban, hogy meg kell menteni a Teheránnal megkötött nukleáris megállapodást. Az Egyesült Államok tavaly két szakaszban vezetett be büntetőintézkedéseket a perzsa állammal szemben arra hivatkozva, hogy az ország nem hagyott fel a terrorizmus támogatásával, a szíriai katonai szerepvállalással, s nem állította le teljesen nukleáris és ballisztikus rakétaprogramját. Az intézkedések második hulláma volt fájdalmasabb mind Irán, mind az Európai Unió számára. A szankciók az iráni pénzügyi és energetikai szektort, valamint a hajózást és a hajógyártást érintették. Továbbá azokat az országokat büntetik, amelyek továbbra is Irántól vásárolnak nyersolajat, és azokat a vállalatokat, amelyek a szankciós listán szereplő perzsa cégekkel folytatnak üzleti tevékenységet. Washington nyolc államot mentett fel a büntetőintézkedések hatálya alól. Az EU által alapítandó társaságot azzal a céllal hozzák létre, hogy az európai vállalatok a szigorú uniós szankciók ellenére is lebonyolíthassanak üzleteket Iránnal. Egyfajta köztes megoldásról van szó, amely a perzsa állam és az EU közötti elszámolásokat bonyolítaná le. Irán ennek révén továbbra is szállíthatna olajat és egyéb termékeket az Európai Unióba. Az EU azonban nem bankokon, hanem olyan európai vállalatokon keresztül egyenlítené ki a tranzakciót, amelyek egyebek mellett gyógyszereket, élelmiszert vagy ipari termékeket adnak el Iránnak. Így teljesen megkerülnék az amerikai büntetőintézkedéseket. A társaságról már konkrét elképzelések is vannak. Párizsi központtal működne, s Instex lenne a neve („Instrument in Support of Trade Exchanges”). Az NDR Info német rádiócsatorna úgy tudja, hogy egy tapasztalt frankfurti banki szakember irányítaná, a felügyelőbizottság irányítását pedig egy brit személyre bíznák. Az elképzelés gyakorlati megvalósítása azonban több akadályba ütközhet. Azok a vállalatok, amelyek az amerikai piacon is jelen vannak, aligha érdekeltek abban, hogy folytassák a kereskedelmet Iránnal, hiszen óriásit kockáztatnának az esetleges amerikai szankciókkal. Így elsősorban azon cégeket érdekelheti ez a konstrukció, amelyek fő bevételi forrása a Teheránnal folytatott kereskedelem. Az Európai Unió azonban nem akar teljesen szembekerülni az Egyesült Államokkal, ezért az uniós államok közös politikai nyilatkozatot fogadnak el, amelyben aggodalmukat fejezik ki Irán regionális szerepe kapcsán, például a szíriai, vagy jemeni konfliktusban való részvétele miatt. Utalnak arra, hogy a teheráni titkosszolgálat az EU területén élő iráni ellenzékiekkel szemben hajtott végre merényleteket. Az EU aggodalmát fejezi ki az iráni rakétaprogram miatt is. - írja az AFP.
Bár az Unió is kritikusan szemléli Irán szerepét, az Unió szerint nincs ok arra, hogy kövessék Washington példáját az új szankciók elfogadásával. Teherán ugyanis eddig a 2015-ös megállapodás minden pontját teljesítette, amit a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértői is megerősítettek, akik már 13 alkalommal vizsgálódtak az országban.
Frissítve: 2019.01.31. 20:35

Már 14 halálos áldozata van az extrém hidegnek az USA-ban

Publikálás dátuma
2019.01.31. 19:47
Chicago jégbefagyva
Fotó: Bilgin S. Sasmaz / AFP
Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy 90 millió ember él olyan helyen, ahol mínusz 15-20 fokos hideget mérnek. Az előrejelzések ráadásul további lehűlést jósolnak.
Az Egyesült Államok területének mintegy 75 százalékán csontfagyasztó a hideg, a hőmérséklet fagypont alatti, sőt, helyenként eléri a mínusz 20 Celsius-fokot is. A meteorológusok szerint mintegy 90 millió ember - az amerikai lakosság egyharmada - él olyan vidéken, ahol mínusz 15-20 Celsius-fokos hideget mérnek. Az előrejelzések szerint azonban még mindig további lehűlés várható - tudósít az MTI.
A hideghez a középnyugati államoktól az északkeleti Maine államig erős széllökések járulnak. Több tagállamban - például Wisconsinban, Michiganben, Illinois-ban, Indianában, Ohióban, Pennsylvaniában - felfüggesztették a postaszolgáltatást, ezekben az államokban kedd óta zárva tartanak az állami hivatalok és az iskolák is. Az országban 2300 repülőjáratot töröltek, további 3500 járat pedig késésekkel közlekedik. A középnyugati és északkeleti államok főútvonalait is hó vagy jégpáncél borítja. Az északon fekvő Nagy-tavaknál folyamatosan havazik, Buffalóban és környékén óránkénti 7-10 centiméteres hóhullást jósolnak.

A rendkívüli időjárásnak eddig 14 halálos áldozata van: Iowában egy 18 éves egyetemista, Michiganben és Illinois államban három idős ember, Wisconsinban egy 55 éves férfi fagyott halálra. Chicagóban egy hókotró sodort el egy 75 éves férfit, aki a kórházban elhunyt, Indianában egy fiatal pár lelte halálát a jeges úton, két halálos áldozata van a pennsylvaniai jeges utakon történt balesetnek is. Az északi-sarki ciklon (angolul polar vortex) várhatóan a jövő hét elejéig hoz még erős széllel párosuló rendkívüli hideget.
A leghidegebb város jelenleg Chicago, amelynek egyes negyedeiben hidegebb van, mint a Déli-sarkon vagy Alaszkában. A vasúti pályaudvar sínjeit gázlángokkal melegítik. A látványos művelet az alábbi, a CNN által készített videóban is megtekinthető:

Betiltják a kutyasétáltatást Iránban

Publikálás dátuma
2019.01.31. 19:27
Képünk illusztráció
És ha ez nem lenne elég, a közel-keleti ország fővárosában a jövőben a kutyákat kocsiban szállítani is tilos lesz. Súlyos büntetésre számíthat, aki megszegi a tilalmat.
Betiltják és büntetni fogják a kutyasétáltatást Teheránban - közölte Husszein Rahimi, az iráni főváros rendőrfőnöke, azzal indokolva a tilalmat, hogy a négylábúak pánikot keltenek a lakosságban. Az MTI híre szerint Rahimi elmondta azt is: a rendőrség felhatalmazást kapott az ügyészségtől, hogy következetesen felléphessen a köztereken, például a parkokban kedvenceiket sétáltató kutyatulajdonosokkal szemben.

Egy drákói intézkedés azonban nem elég, a jövőben tilos lesz az is, hogy a kutyákat kocsiban szállítsák. Ha valakit ezen kap a rendőrség, az súlyos büntetésre számíthat - idézte Rahimit a BBC News honlapja. Egyelőre azonban nem világos, hogy a szabálysértő kutyatulajdonosokat milyen büntetés várja, hiszen a sétáltatásra sincsen egyértelmű törvényi szabályozás az iszlám köztársaságban.

Az iráni rendőrség több alkalommal is próbálkozott már a kutyatartás teljes tilalmával, de ezek a kísérletek sorra kudarcot vallottak. Nem egy alkalommal el is kobozták gazdáiktól a kutyákat. A kulturális és vallásügyi minisztérium 2010-ben megtiltotta a háziállatok tartásával kapcsolatos termékek reklámját is.
Egyrészt az iszlám vallásban a kutya tisztátalan állatnak számít, másrészt a kutyatartást a megbuktatott monarchia nyugatbarát politikája egyik szimbólumának tartják, amelyet egyáltalán nem néz jó szemmel az ország vallási vezetése.

Számos iráni emellett irracionálisan fél az állatoktól, nemcsak a kutyáktól, de a macskáktól is. Ugyanakkor az utóbbi években divatos lett a házi kedvencek tartása, különösen a fiatalok körében. Ennek megfelelően nőtt az állatorvosi rendelők és kisállat kereskedések száma is főleg Teheránban, és más iráni nagyvárosokban.

Az egyik német hírügynökség tudósítója szerint az új kutyasétáltatási tilalmat az irániak ugyanúgy figyelmen kívül fogják hagyni, mint a korábbiakat. A mostani kutyaellenes kampány ennek megfelelően nem keltett nagy hullámokat a közösségi médiában, bár egy Twitter felhasználó epésen felvetette: "mi lesz a következő hatósági intézkedés? Az autók helyett tevegelésre kényszerítik a teheráni lakosokat?"