Az Egyesült Államokkal által Irán ellen bevezetett büntetőintézkedések megkerüléséről volt szó az Európai Unió külügyminisztereinek csütörtöki, informális bukaresti találkozóján. Ezzel együtt arról tárgyaltak, miként menthető meg az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás.
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia indította útjára azt a kezdeményezést, amely lehetővé tenné, hogy az Európai Unió területén működő cégeket ne érintsék az Egyesült Államoknak a perzsa állammal szemben elrendelt szankciói. A bukaresti informális találkozón ezért olyan társaság alapításáról hoztak döntést, amely a jövőben az Iránnal folytatott ügyletek pénzügyi elszámolásáért felel majd, vagyis magára vállalná a felelősséget azoktól a pénzintézetektől, amelyek az amerikai ellenlépésektől tartva nem lennének hajlandóak a tranzakciók lebonyolítására.
Berlin, Párizs és London elkötelezett abban, hogy meg kell menteni a Teheránnal megkötött nukleáris megállapodást. Az Egyesült Államok tavaly két szakaszban vezetett be büntetőintézkedéseket a perzsa állammal szemben arra hivatkozva, hogy az ország nem hagyott fel a terrorizmus támogatásával, a szíriai katonai szerepvállalással, s nem állította le teljesen nukleáris és ballisztikus rakétaprogramját. Az intézkedések második hulláma volt fájdalmasabb mind Irán, mind az Európai Unió számára. A szankciók az iráni pénzügyi és energetikai szektort, valamint a hajózást és a hajógyártást érintették. Továbbá azokat az országokat büntetik, amelyek továbbra is Irántól vásárolnak nyersolajat, és azokat a vállalatokat, amelyek a szankciós listán szereplő perzsa cégekkel folytatnak üzleti tevékenységet. Washington nyolc államot mentett fel a büntetőintézkedések hatálya alól.
Az EU által alapítandó társaságot azzal a céllal hozzák létre, hogy az európai vállalatok a szigorú uniós szankciók ellenére is lebonyolíthassanak üzleteket Iránnal. Egyfajta köztes megoldásról van szó, amely a perzsa állam és az EU közötti elszámolásokat bonyolítaná le. Irán ennek révén továbbra is szállíthatna olajat és egyéb termékeket az Európai Unióba. Az EU azonban nem bankokon, hanem olyan európai vállalatokon keresztül egyenlítené ki a tranzakciót, amelyek egyebek mellett gyógyszereket, élelmiszert vagy ipari termékeket adnak el Iránnak. Így teljesen megkerülnék az amerikai büntetőintézkedéseket.
A társaságról már konkrét elképzelések is vannak. Párizsi központtal működne, s Instex lenne a neve („Instrument in Support of Trade Exchanges”). Az NDR Info német rádiócsatorna úgy tudja, hogy egy tapasztalt frankfurti banki szakember irányítaná, a felügyelőbizottság irányítását pedig egy brit személyre bíznák.
Az elképzelés gyakorlati megvalósítása azonban több akadályba ütközhet. Azok a vállalatok, amelyek az amerikai piacon is jelen vannak, aligha érdekeltek abban, hogy folytassák a kereskedelmet Iránnal, hiszen óriásit kockáztatnának az esetleges amerikai szankciókkal. Így elsősorban azon cégeket érdekelheti ez a konstrukció, amelyek fő bevételi forrása a Teheránnal folytatott kereskedelem.
Az Európai Unió azonban nem akar teljesen szembekerülni az Egyesült Államokkal, ezért az uniós államok közös politikai nyilatkozatot fogadnak el, amelyben aggodalmukat fejezik ki Irán regionális szerepe kapcsán, például a szíriai, vagy jemeni konfliktusban való részvétele miatt. Utalnak arra, hogy a teheráni titkosszolgálat az EU területén élő iráni ellenzékiekkel szemben hajtott végre merényleteket. Az EU aggodalmát fejezi ki az iráni rakétaprogram miatt is. - írja az AFP.
Bár az Unió is kritikusan szemléli Irán szerepét, az Unió szerint nincs ok arra, hogy kövessék Washington példáját az új szankciók elfogadásával. Teherán ugyanis eddig a 2015-ös megállapodás minden pontját teljesítette, amit a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértői is megerősítettek, akik már 13 alkalommal vizsgálódtak az országban.
