Szájer: Nyugat-Európával ellentétben nálunk nincsen cenzúra

Publikálás dátuma
2019.02.02. 12:30

Fotó: Népszava
A fideszes EP-képviselő szerint ebből a szempontból „a magyar sajtóviszonyok sokkal demokratikusabbak”.
Interjút adott Szájer József, a Fidesz EP-képviselője a Magyar Időknek. A politikus a kormányközeli lapnak egyebek mellett arról is beszélt, szerinte vágyvezérelt baloldali tévképzet”, hogy hatalmasak lettek volna a tüntetések, a Magyarországgal kapcsolatos jogállamiság-vitát pedig közhelyeket felvonultató autodafénak nevezte. Legérdekesebb kijelentése azonban volt, hogy  
„Nyugat-Európával ellentétben nálunk nincsen cenzúra”.

Szájer szerint ezt az is bizonyítja, hogy a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket nyíltan meg lehet vitatni, nem úgy, mint mondjuk Németországban, és a kormány Magyarországon konzultációkat tart ezekben a kérdésekben.
„Ebből a szempontból a magyar sajtóviszonyok sokkal demokratikusabbak, mint sok, tőlünk nyugatra fekvő országban”

– jelentette ki.

Szerző

Medvét láttak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Publikálás dátuma
2019.02.02. 11:43
Illusztráció
Fotó: AFP
Az állat nyomát is sikerült megtalálni.
Ismét medve előfordulást észleltek az Aggteleki Nemzeti Park éli határánál –  közölte a nemzeti park a Facebook-oldalán. Mint írják, ezúttal Szalonna település mellett, 2019. január 31-én az esti órákban láttak egy példány kifejlett medvét, melynek a nyomát is sikerült megtalálni.
Szerző

„Vizeink levegő után kapkodnak” – Figyelmeztetnek a környezetvédők

Publikálás dátuma
2019.02.02. 10:31
A kép illusztráció
Fotó: CHRISTOF STACHE / AFP
Magyarországon a felszíni vizek kevesebb, mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota.
A vizesélőhelyek megóvása globálisan, Európában és hazánkban is kiemelten fontos feladatunk, hiszen az éghajlatváltozás következményeként a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt. A katasztrófák 90 százaléka vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre számíthatunk – hívja fel a figyelmet a Vizesélőhelyek Világnapja alkalmából a WWF. A környezetvédő szervezet kiemeli, hogy ennek ellenére vizesélőhelyeink egészségének megtartása vagy helyreállítása háttérbe szorul, és az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek bolygónkon. Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója elmondta:
„az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb. 1970 óta a vizesélőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83 százalékkal zsugorodtak. Európában sem túl rózsás a helyzet: az európai vizesélőhelyeknek csupán a 40 százaléka egészséges.”

Hozzátette, hogy Magyarországon a felszíni vizek kevesebb, mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota.
„Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, melynek több mint 90 százaléka elpusztult mára – ez természetesen a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte.”

A háttérben olyan emberi tevékenységek állnak, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása. A közleményben hangsúlyozzák, hogy most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmére született: az Európai Unió szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe, és – mint írják – elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett a döntéshozók a szabályozás gyengítése mellett döntenek, amelynek beláthatatlan következményei lennének. Az Európai Bizottság társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban 2019. március 4-ig – éppen ezért rendkívül fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és minél több, a szabályozást megvédő vélemény érkezzen – teszik hozzá. Sipos Katalin azt is elmondta, hogy a WWF olyan válaszokat készített elő, amely a leginkább védi a jelenleg hatályos jogszabályt. 
A WWF a közleményben hozzáteszi, hogy bizakodásra ad okot az Európai Bizottság friss döntése, mely szerint Spanyolországnak az Európai Bíróság előtt kell felelnie a Doñana Nemzeti Park területén történt környezetkárosító tevékenységekért, valamint azért, mert nem volt képes a hazai jogszabályba ültetni az Európai Unió természet- és vízvédelemre vonatkozó irányelveit. De a szlovéniai Mura-szakaszra építeni tervezett vízerőművek ügye is pozitív fordulatot vett: a 2018 tavaszi választások után megalakult szlovén kormány az öt kormánypárt koalíciós megállapodásában rögzítette azt az egyezményt, mely szerint megvédik a Murát, és nem építenek vízerőműveket a folyón. Hazánkban horvát-magyar együttműködés keretében jelenleg is zajlik az Ó-Dráva holtág rehabilitációja: a holtág elégtelen vízellátása miatt a környék élővilágának állapota romlott az elmúlt évtizedben. A 2018 őszén kezdődött terepi munkák eredményeként azonban magasabb lesz az átlagos vízállás, ezáltal holtág és környezetének ökológiai állapota is javul – írja a környezetvédő szervezet. 
Szerző