Irán megfigyeléséről és a venezuelai beavatkozásról beszélt Trump

Publikálás dátuma
2019.02.03. 21:23

Fotó: Brendan Smialowski / AFP
Az amerikai elnök csak azért tartana katonákat Irakban, hogy szemmel tartsa a gonosz országnak tartott Iránt – ráadásul amúgy is egy kisebb vagyont költöttek a helyi katonai bázisukra, kár lenne feladni.
Donald Trump fenn akarja tartani az amerikai katonai jelenlétet Irakban, hogy Washington szemmel tudja tartani Iránt. Erről a CBS amerikai televízió Face the Nation (Szemben a nemzettel) című, szokásos vasárnapi vitaműsorának adott interjújában beszélt az amerikai elnök.  „Hihetetlen és költséges katonai bázist építettünk ki Irakban, tökéletes helyen fekszik ahhoz, hogy inkább onnan figyeljük a zaklatott Közel-Kelet különböző részeit, semmint kivonuljunk” - fogalmazott az elnök.  Trump az interjúban hosszasan bírálta az Egyesült Államok iraki szerepvállalását, mondván, "az egyik legnagyobb hiba volt", amit az ország valaha elkövetett. Ugyanakkor kijelentette: az Egyesült Államok Irakban egy vagyont költött a nyugat-iraki el-Aszad légi támaszpontra, ezért országának ragaszkodnia kéne hozzá. A műsorvezető kérdésére, hogy az amerikai csapásmérő-képességgel áll-e összefüggésben az amerikai jelenlét iraki fenntartása, az elnök azt mondta: nem, csak rajta akarja tartani a szemét Iránon.   Iránt „sok embert meggyilkoló gonosz országnak” nevezte, és kitartott korábbi álláspontja mellett, miszerint helyesen cselekedett, amikor egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött 2015-ös többhatalmi nukleáris egyezményt. A műsorvezető emlékeztetett arra, hogy a hét elején az amerikai hírszerzés vezetői a szenátusban tartott meghallgatásukon közölték: Irán tartja magát az atomalkuban foglaltakhoz. Trump erre azt mondta az interjúban, hogy nem ért velük egyet.  

Afganisztánban elég lesz egy kisebb csapat

Donald Trump bírálóan nyilatkozott a Szíriában és Afganisztánban folyó "végtelen háborúkról", és közölte, hogy csökkenteni akarja az általa költségesnek tartott amerikai katonai jelenlétet ezekben az országokban. Mint mondta, az afganisztáni fejleményeket a hírszerzés révén is követni tudják, ugyanakkor nyitottnak mondta magát arra, hogy maradjon egy kisebb amerikai kontingens Afganisztánban. A szíriai helyzet alakulására pedig, mint mondta, az Egyesült Államok az iraki bázisról is tud reagálni -írja az MTI.

Opció a venezuelai beavatkozás

Az interjúban az amerikai elnök kitért a venezuelai válságra is. Lehetségesnek nevezte az amerikai katonai beavatkozást. "Ezt nem szeretném egyértelműen így kimondani, de bizonyos, hogy ez is egy opció" – fogalmazott. Donald Trump elmondta azt is, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök néhány hónappal ezelőtt találkozót kért tőle, de ő visszautasította. Azt mondta, azért mondott nemet, mert Venezuelában rengeteg „szörnyűséges dolog történik”. Tény ugyanakkor, hogy Venezuelában az oroszok is egyre nagyobb gazdasági, sőt katonai erővel vannak jelen: az euronews.hu még tavaly decemberben számolt be róla, hogy teherszállító gépek kíséretében két TU 160-as orosz harci bombázó érkezett a caracasi Maiquetia repülőtérre, amik nukleáris robbanófejjel ellátott robotrepülők szállítására is alkalmasak. Maduro pedig  Moszkvában járt, ahol több mint 6 milliárd dollárnyi orosz beruházásról született megállapodás.
Szerző

És épül egy újabb kampánykerítés

Publikálás dátuma
2019.02.03. 20:48

Fotó: Lennart Preiss / AFP
Netanjahu egy második "határvédelmi eszközt" is bevetne.
Új kerítés építésébe kezdett Izrael a Gázai övezet határán - jelentette be vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és ideiglenes védelmi miniszter. "A kerítés meg fogja akadályozni a gázai terroristákat, hogy a szárazföldön beszivárogjanak a területünkre". (Megjegyzendő: Izraelben dübörög a választási kampány, és a jelenlegi miniszterelnök kihívója a palesztin terroristák elleni kemény fellépéssel próbálja növelni népszerűségét.)  A védelmi tárca vonatkozó közleménye szerint a zsidó állam és a palesztin enklávé között épülő új kerítés 65 kilométer hosszú és 6 méter magas lesz. A gázai palesztinok folyamatosan átvágják a jelenlegi határkerítést, hogy izraeli területre lépjenek - írta a dpa német hírügynökség. Az izraeli védelmi tárca közlése szerint az építendő akadály hasonló lesz ahhoz a kerítéshez, amelyik az egyiptomi határon húzódik a két ország között. A minisztérium megjegyezte, hogy a falat mintegy 20 ezer tonna galvanizált acélból építik, és - mint fogalmazott - "jelentős újításokkal" látják el. A zsidó állam hadserege ugyancsak vasárnap számolt be arról, hogy több embert letartóztattak, akik gázai oldalról megközelítették a határt. Késeket és drótvágókat találtak náluk. Netanjahu hangsúlyozta: ha nem tartják fent a nyugalmat Gázában, Jeruzsálem nem fog habozni, és megteszi a megfelelő lépéseket még a választási időszak idején is, ha kell. A gázaiak tavaly március óta az övezet izraeli blokádja ellen tüntetnek, s azt is követelik, hogy visszatérhessenek azokra a területekre, ahonnan felmenőiknek el kellett menekülniük a zsidó állam 1948-as megalakulásakor. A tüntetéseken eddig - gázai források szerint - legalább 240 palesztin halt meg és több ezren sebesültek meg. Az izraeli kormányfő Iránt is fenyegető szavakkal illette. "Irán nyíltan kinyilvánította arra vonatkozó szándékát, hogy elpusztítsa Izrael Államot. Világos üzenetem van a teheráni zsarnokok számára: tudjuk hol és mit csináltok. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel fellépünk Iránnal szemben annak érdekében, hogy szavatoljuk Izrael biztonságát és jövőjét" - mondta Netanjahu. Irán szombaton közölte, hogy sikeresen tesztelt egy nagy hatótávolságú robotrepülőgépet, amely mintegy 1200 kilométer megtétele után eltalálta az előre meghatározott célpontját. A tárca közlése szerint a Hoveize névre keresztelt fegyver több mint 1350 kilométer hatótávolságú, és fix, földi célpontok elleni csapásmérésre fejlesztették ki.
Szerző

Új ötletekkel készül Brüsszelbe Theresa May

Publikálás dátuma
2019.02.03. 18:46

Fotó: WIktor Szymanowicz / NurPhoto
Ötvenhárom nappal (hétfőn) a Brexit D-Day, az EU-ból való kilépés napja előtt minden biztató nyilatkozat ellenére teljes bizonytalanság veszi körül a folyamatot. A vasárnapi alaphangot Theresa May adta meg, aki a kormányhoz legközelebb álló lapban, a The Sunday Telegraphban megjelent cikkében ígéretesen kijelentette, hogy “friss felhatalmazással, új ötletekkel és megnövekedett elszántsággal” készül visszatérni Brüsszelbe, - a várakozások szerint a következő napokban. Mint ismeretes, a westminsteri parlament alsóháza kedd este megszavazta, hogy a kormányfő az Egyesült Királyság tartományai között különbséget tevő “backstop” helyett “alternatív rendezési tervet” dolgozzon ki az EU-val. A Downing Street 10. annak ellenére kelti a megállapodás megváltoztathatóságába vetett remény benyomását, hogy brüsszeli tisztségviselők ismételten hangsúlyozták: a dosszié le van zárva. A leghatározottabban Simon Coveney, ír miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter fogalmazta meg a The Sunday Times hasábjain, hogy “nincs megvitatható, hiteles alternatív rendezési terv” és a kormányfő az egész ír békefolyamatot kockára teszi, amikor eltávolodik a kidolgozott koncepciótól. Theresa May “determináltsága” kiterjed arra, hogy a Brexit március 29-én, helyi idő szerint este 11 óra életbe lép és megkezdődhet a 2020 végéig tartó átmeneti folyamat. Hírek szerint a kormányfő ezt követően, június 6-án két éven belül másodszor is rendkívüli parlamenti választáson méretteti meg magát. May saját és a Konzervatív Párt pozíciójának megszilárdítására törekszik. A The Observer vasárnapi lapban napvilágot látott közvélemény-kutatás szerint a toryk minden problémájuk ellenére 41 százalékon állnak, 7 százalékkal jobban, mint a Munkáspárt. A tory vezető 2017-ben híresen elkalkulálta magát az előrehozott voksolásával, elveszítve a párt többségét, ezzel rászorulva az alsóházban a Demokratikus Unionista Párt kompromisszum-igényes támogatására. Ha jogi kötelezettség nélkül is, a parlament múlt héten kizárta a “no deal” lehetőségét. Ettől függetlenül a kulisszák mögött előkészületek folynak az Unióból való “kizuhanást” követő rendkívüli helyzetre. A The Sunday Times beszámol arról, hogy a Scotland Yard a királyi család kitelepítésén gondolkozik, amennyiben a rendezetlenség közepette zavargások alakulnának ki. A Brexitet 2016. júniusában megszavazott lakosság aligha venné szó nélkül tudomásul, ha az ígéretek nem teljesülnének. Máris nagy csalódás érte a nagy meglepetésre a kilépésre voksolt Sunderland városát. A Nissan hivatalosan bejelentette, hogy nem itt fogja gyártani X-Trail városi terepjáróját. A kormány nagy publicitást adott annak idején a japán autógyár fejlesztési terveinek és négy hónappal a népszavazás után az üzleti életért felelős minisztérium levélben nyújtott biztosítékokat a befektetés megvalósulása érdekében. A Nissan értesítése megjegyzi, hogy “az Egyesült Királyság és az EU közötti kapcsolat bizonytalansága nem segíti a hozzájuk hasonló vállalatok tervezési tevékenységét”.
Témák
Brexit